Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-09-12 / 210. szám
Ára 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1824. szeptember 12. péntek. XLL evf. 210. sí Előfizetési di) postai szállítással SUB hóra . 35.000 K Égési és félévi elóflsetést M«gp*dévrc 105.000 K >-----nem fogadnak eL P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Licemn. kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. Anglia pénzügyi államtitkára Budapesten. Eger, 1924. szept. 11. Anglia pénzügyi államtitkár-*, aki egyik legkiválóbb pénzügyi szakértője is hazájának, ellátogatott Budapestre, hogy személyesen győződjék m^g a magyar gazdasági helyzetről Sir Ottó Niemeyer államtitkárnak, akinek a magyar nép«zö- vetségi kölcsön sikerét illetőleg is köszönettel tartozunk, az osztrák pénzügyi és közgazdasági tárgyalásokon már annak idején jelentős szerep jutott, a Népszövetség szakértői értekezletén pedig ma is döntő szava van. Nemcsak megtisztelő tehát ránk nézve, hanem rendkívüli fontosságú is, hogy ez a külföldi úr személyesen kívánt meggyőződni a magy r közgazdazág és pénz-politika munkálatairól, amelyek az ország egész jövőjét messzemenőiig meghatározzák Az angol pénzügyi államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank népszövetségi tanácsadójával, Sipemann Harry-val együtt kereste föl Búd éa Valko minisztereket, akikkel pénzügyi problémákról és kereskedelem-politikai irányelvekről folytatott eszmecserét. Kormánvférfiaink, kiknek ez alkalommal feladatul jutott feltárni a neves angol pénzügyi szakférfiú előtt bajainkat és azok orvoslására használt módozatainkat, véleményt kértek tőle az ország általános gazdasági helyzetéről alkotott felfogása tekintetében. Niemeyer államtitkár kijelentette, hogy bepillantást nyervén pénzügyi é* közgazdasági műveleteinkbe, őszintén meg van győződve arról, hogy Magyarország — követve a szanálás programmját — a legjobb utón halad a talpraállás felé. Nem kell lebecsülnünk e külföldi szakférfiúnak ezt a pillanatra jelentéktelennek látszó nyilatkozatát, mert benne nemcsak udvariassági tény, hanem Európa irányító főhatalmasságának, Angliának, rokon- szén ve és jóindulatú figyelme tükröződik vissza. Anglia bízik és figyelemmel kiséri gazdasági tevékenységünket. Elküldi delegátusait hozzánk és nem ítél rólunk nélkülük, miként azt a külföld azelőtt kárunkra oly gyakran tette. A nálunk járt hivatalos angol kormány-tényezők tárgyalásaiban jó jelet látunk arra, hogy pártfogóink méltányolni kívánják a magyar nemzet komoly és mindenkinek elismerését kiérdemlő határozott törekvését a gazdasági konszolidáció megszilárdítására. Minél több jó vélemény győződik meg avről, hogy Közép-Eurőpa szivében a magyar nép gazdasági életereje figyelemre j , i I érdemes: annál közelebb jutunk el ahhoz lános fejlődésnek nélkülözhetetlen ténye- az óhajtott időhöz, amikor a nemzetek zőjét fogják bekapcsolni éa azok között a együttesébe Magyarországot mint az álta- j jövőben számba venni Ma Van az alaptjSUKtri a Fmncrcndi-OUhon ípftfozfcfnfl. Ma délelőtt féltízkor lesz a Szent Ferencrendi-Otthon alapkövének megoldása és befalazása. Az ezzel járó szertartást Dutkay Pál pápai prelátu«, apátkanonok fogja végezni. Az alapkőbe zárt okmányt Handmann Alajos egri festőművész készítette. A rendház szívesen lát az ünnepen mindenkit. Bethlen István gróf beszélt. Genfi T. I. jelenti a M. T. Irodának: Bethlen István gróf miniszterelnök az ország pénzügyi újjáépítéséről a következő beszédet mondotta: A Nemzetek Szövetségének magyar akciója nagy jelentőségű egész Közép-Eurőpa konszolidációjára és békéjére. Ha a kérdést elemezem ős álláspontomat igyekszem nyíltan kifejteni ezzel jobban szolgálom a nemzetek szövetségének nagy céljait, de többet jelent egy legyőzött kis ország megsegítésénél is a N. Sz. részéről. — Magyarország gazdasági talpraál- lítása nemcsak humánus cselekedet, a nyomor és szenvedés enyhítése érdekében való és a helyes gazdasági politika követelményeinek érvényesítését szelgáló gazdasági tett volt, hanem az osztrák akcióval együtt az első komoly és nagyszabású lépés ezen az úton, mely Közép-Eurőpa konszolidációja és békéjének biztosítása felé vezet. Első ízben sikerült a háború óta valamennyi nemzet együttműködését barátságos alapon biztosítani. Mily várakozásokkal léptek a legyőzött kis nemzetek a N. Sz. tagjai sorába? — A kis nemzetek a N. Sz.-től az igazság és méltányosság érvényre jutását várják, tekintet nélkül arra, hogy mily politikai vagy katonai erőket tudnak igazságuk érdekében felvonultatni. — A nemzetek szövetségének és egyenlőségének, tehát azoknak a nagy alapelveknek érvényre juttatását is várják a nemzetközi életben a N. Szövetségétől amelyek az államok benső életében is minden polgári demokráciák alapját teszik. — A háborús gondolkozás helyett a népek összetartásának érzetét és az egymás megsegítésére való készség szellemét kell újból felébreszteni. — Nézetem szerint az egyedüli helyes politika, amely egyúttal a legtöbb bizonyságot nyújt valamennyiünknek, és épp ezért áldozatokat kíván a legjobb érdek- politika is . . . \ Francia vélemények Apponyi beszédéről. Páris, M. T. I. Az Internation foglalkozik Apponyi beszédével és megállapítja, hogy Apponyi leplezetten ugyan, de határozottan követelte a trianoni békeszerződés revízióját. Ez a követelés most Németország felvételének küszöbén különösen meggondolandó. Ha Magyarország a Nemzetek Szövetségénél támogatást talál, vagy bűnrészességa megállapítást nem nyerne, a revízió gondolata önként felvetődik. Apponyi beszéde Magyarországon nyilvánvalóan nagy visszhangot kelt, ami nem járul hozzá a kedélyek lecsillapításához. — A Journal des Debats a Nemzetek Szövetségének keddi üléséről beszámolva a következőket írja: A délelőtt folyamán Apponyi gróf beszéde foglalta le a figyelmet. A magyarosítás egykori apostola már 78 éves, de még mindig csengő hangon védelmezi célzatos megállapításait, melyek szerint nem lehet továbbra is két kategóriába állítani a nemzeteket; olyanokba, amelyeket a Nemzetek Szövetsége keretében egyenlő jogok illetnek meg és olyanokba, amelyeket a békeszerződések szolgálatába vesznek. Apponyi legnagyobb érdeme az, hogy őszinte volt. Gyászmise Genfben Erzsébet királyné lelkiüdvéért. Genf, M. T. I. A genfi magyar küldöttek tegnap délelőtt a Nősre Dames templomban gyászmisőt hallgattak. A gyászmisét, melyet Erzsébet királyné lelkiüdvéért ajánlottak föl — Áuer Jenő apát celebrálta, aki a gyermek-nyaraltató akcióval kapcsolathan tartózkodik Svájcban. A szent misén az egész magyar delegáció megjelent. Vasutasok nagygyűlése. Szeptember 14-én délelőtt 9 órakor, a régi képviselőházban, a nyugdíjas éB nyugbéres vasutasok orsz. nagygyűlést tartanak, amelyen több nemzetgyűlési képviselő is fel fog szólalni.
