Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-08-09 / 184. szám

Elfifixetést di) postai szállítással Bob tóira . 38.000 K | Eg«u ét félévi elOfUtfétt Htgptdévrc 108.000 K I ----- B*m tógádnak tL - — P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség > Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Frauds idegessé nclUtt MK a ttyc romlottban. London, M. T. I. A Daily Telegraph, az értekezlet tegnap délutáni ülésének le­folyásáról azt jelentette, hogy a vita igen élőnk volt. Herriot nem titkolta elégedet­lenségét Macdonald javaslatával szemben, amely arra irányúit, hogy az eljárás meg­változtatásával a németek észrevételeit utalják a bizottság élé. London, M. T. J. Dr. Marx birodal- t oooit <*&»*> p*»® <Mí i mi kancellár és Streseman külügyminisz- ■ tér tegnap délben 2 órakor látogatást tet­tek Herriot miniszterelnöknél. London, M. T. I. Macdonald, Herriot, Collet, Theunis, és Hymanns fontos érte­kezletet tartottak, amelyen kizárólag a Ruhr vidék katonai kiürítésével foglalboz tak. Az eszmecserének félhivatalos jellege volt. Visszajön a magyar bor Béosből! Budapest, M. T. 1, A szőlőben a ter­méskilátások annyira rosszabbodtak, hogy az idén a rendes 4 millió hl.-es termésnek körülbelül a felére k-het számítani. A ked vozőtlen időjárás és főként a peronoszpóra pusztítása okozza a termés csökkenését. A peronoszpora károk országosak és csak a Tokaj-Hegyalja és égri borvidékek men­tesültek a károktól. A nyári idény következtében a bor Őre nagyobb keresletet mutat. Ez a kö' rülmény állandó szilárdulóét von maga után. 10%-os borokat 9—10 000 koronáért lehet vásárolni ab termelő, de a nagyobb azesztsrtalmű borok megfelelően drágáb­bak. A csekély készletek és magasabb «*** ss« Napi politika. Aranykalász a földmivelésügyí miniszter­nek. Nagyatádi Szabó Istvánt tegnap a scmogymegyei kisgazdák küldöttsége ke­reste föl és aranykalászt nyújtott át neki a földművelő nép érdekében kifejtett te­vékenységéért. Az üdvözlő beszéd után a földmive- lésügyí miniszter meghatottan válaszolt és beszédében kitért azokra a támadásokra is, amelyek őt az Omge részéről legutóbb érték. A földbirtok novella új magyarázása. A földmívelésügyi miniszter a földbirtokno­vella végrehajtási utasításán kívül egy rendeletét is bocsát ki, amelyben az uta­sítás egyes pontjaihoz főz magyaráza­tokat. A Kér. Nemzeti Néppárt megalakulása ut&n most bocsátotta ki első kiáltványát a kér. magyar néphez. A kiáltvány persze éles támadásokat foglal magában a mai rendszer ellen. Mexikó elnöke Németországba utazik Newyork, M. T I. Koller tábornok, akit Mexikó elnökévé választottak, ma Newyorkba érkezett. Holnap a Deutsch- Jand-gőzösön Németországba utazik, hol 6 hetet szándékozik tölteni. árak miatt nagyobb mennyiséget hoztak vissza Becsből, az ott lévő árúkból, me lyek az osztrák pisc romlása folytán ott elhelyezhetők nem voltak. A magas fuvar­tételek ellenére ezek a borok a hazai piacon előnyösebben adhatók el, mint Ausztriában, annál is inkább mert o kül földről visszahozott árúk iránt élénk az érdeklődés, sőt a belföldi árak emelkedé­sére számítva, egyes kereskedők arra is gondolnak, hogy a Passauban tárolt ma­gyar borokat visszahozzák és a magyar piac rendelkezésére bocsátják, míg kocs­mai fogyasztás céljaira olcsóbb jugoszláv borokat akarnak behozni! Megkezdik a gazdasági középiskolák felállítását. Budapestről jelentik : Már elkészült a törvényjavaslat a gazdasági középisko­lákról. Erre vonatkozólag az OMGE igaz­gatója Buday Barna, részletes javaslatot tett a minisztériumnak. Úgy tervezik, hogy gazdasági középiskola 4 évfolyamú lenne, e szerint olyan szerepe volna, mint a 4 osz­tályú kereskedelmi középiskolának, vagyis a 4 polgári elvégzése után lehetne beirat­kozni a gazdasági iskola I. osztályába. A szakiskolában elsősorban a mezőgasdasá- gi ismereteket, de általános középiskolai tantárgyakat is tanítanának. Egyelőre úgy tervezik, hogy a meglevő földmivesiskolá- kát szervezik át gazdasági iskolákká. Az átszervezés a legnagyobb valószínűség szerint Pápán fog végbemenni és amennyi­ben változnak a gazdasági viszonyok, va­lamennyi városban felállítanának gazda­sági középiskolát. A felvidéki diákok a gyakorlati pályákra törekszenek. Prága, M. T. I. A felvidéki lapok je­lentése szerint a felvidéki diákszövetség a napokban gyűlést tartott, melyen a pozsonyi egyetemen uralkodó mostani állapotok bí­rálata után a felvidéki teknikai főiskola felállítását vitatták meg. Végül határozati javaslatot fogadtak el, amely a pozsonyi egyetem kibővítését és Kassán egy techni­kai főiskola felállítását kéri. »A sok rossz közül — mégis legjobb a magyar«. A felvidéki nép hangulata. Pozsonytól—Beregszászig, 1924. aug. 8. Az a türelmetlenség, amivel a »föl­szabadítok« a tót lakosság iránt viseltet­nek, észrevétlenül megárleli a felvidék né­pének váratlan irredentizmusát. Ez már most is érdekes suttogások­ban nyilvánul meg. Ilye3 ezájról-szájra és kézról-kézre terjedő közleményről érte­sít bennünket egyik barátunk. E szerint a jelenlegi viszonyok között elvették a bennszülöttektől a földet, el akar­ják tőlük venni a nyelvet és nem hagy­ják nyugton a vallást. »Mit tegyünk ? — kérdik egymástól az istenadta hazájukat szerető emberek. Csatlakozhatnánk a lengyelekhez, ha azok nem volnának olysnok, mint a far­kas, mely a bárány húsából jól akar lak­ni. Hiába bíznánk az oroszban is, mert az nagy étvágyával úgy fölfalna, mint a • medve«. Nem marad más hátra, mint a magyar. A sok rossz között mégis csak ez a legjobb !* Aranyköltségvetéat kell késziteniök a városoknak. A városok talpraállitása. V. A városok szanálásával kapcsolat­ban arra kötelezné a kormány a városok elöljáróságait, hogy araDy alapon állítsák össze költségvetéseiket. Még pedig a ren­delet megjelenésétől számított igen rövid határidőben. Valamennyi város rövidnek tartotta ezt a batáridőt, a városok általános bizottsági ülésén.Valószínű, hogy a rendelet októberig ad haladékot erre 0 különben is részletes és aprólékos munkára. Az arany alapon egybeállítandő költ­ségvetés ugyanis az összes költségvetési tételeknek az arany szorzőizámmal való átírását tette volna szükségessé. Közfelfo­gás szerint azonban elég az egyes költ­ségvetési címek szerint való aranyértékü csoportosítás is. Sokkal nehezebbé teszi ennél a kér­dést az, hogy a pótadó százaléka ezután 50—60%-nál nagyobb nem lehet. A régi 110—120'/o pótadóval szemben nagy kor­látozás lenne ez az újítás. Azonban meg­felelő kárpótlást találnak a városok azok Iran a jövedelmi forrásokban, amelyeket 1914 óta nyertek és amelyek kellő kimun­kálás után kielégítik a várakozásokat. Ide tartoznak a kereseti adók, a fogyasz­tási adók és italmérési illetékek. Ha pedig az 50%-os pőtadő nem lenne elég, akkor a kereseti adók kulcsát emelnék. A városok sérelmesnek találják ez­úttal is, bogy kölcsön-előlegben nem ré­szesülnek. A kormány kilátásba helyezte az italmérési és fogy. adók aranyparitásra emelését. Kivételt tett azonban már előre a borra nézve, minthogy a borértékesítés a trianoni «béaével» Magyarországról le­hetetlenné vált. Ez azonban sovány vigasz lehet Eger városának. Mert a lakosság nyer így egy bizonyosságot, de a város is egész bizonyosan veszít egy bevételi lehetőséget. Át« irÁtv-JtavtAvt iRAn 5üf>f»0 krvrmm. Kr«r 1924. ftn&iuztii8 9. r/ombfit. XL1. évf. 184. 8*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom