Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-08-09 / 184. szám

2 &Ö-fis fi ISP t(:Pá h is Oláhország a forradalom küszöbén? Bukarest. Nígy feltűnést kelt min­denütt az egyik félhivatalos oláh újságnak a vezércikke, amelyben a lap a követke­zőket írja: • Az anarchiának valóságos offenzi- vája fenyeget bennünket. Bessz arábiábán naponta bzöz meg száz ember hal meg hazája védelmében. Románia ipara, keres­kedelme megbénult és a vasúti merényle­teknek is számos ártatlan polgár esik ál­dozatul« Jorga lapja szerint már állami tisztviselők is részt vesznek összeesküvé­sekben és félreismerhetetlen forradalmi jelenségeket mutat a főváros közbizton­sága is. »»fr»»»»»»»»» SO«»»«»» »»no 3»»» 3»»» Mariházy Miklós társulatával szeptember 1-től Baján kéthónapos szezont tart. Baja. Már röviden közöltük, hogy j pen azon van, hogy az előadások meg- Mariházy Miklós azzal a kéréssel fordult j tartásához megfelelő helyet biztosítson ez a városhoz, hogy két hónapos őszi szezont i érdemes társulatnak, mely Baja város szi- engtdélyezzenek Baján, társulata számára, j ni igényeit mindenben kielégíti. Az illetékes hatóság a szinügyi bizottság j A szezon szeptember 1 én kezdődik határozatával egyetértve örömmel fegadta ! és október 31-ig tart. Mariházy Miklós ajánlatát és mindenkép- i És mit szól mindezekhez Eger? Rengeteg az egér az egri határban. — Már macskákat is visznek ki a hegyekre ­Eger, 1924. augusztus 9. Az esőteien tavasznak egyik igen ká­ros következménye az a rengeteg egér, ami valósággal elárasztja az egri hegyeket. Az utak mentén, a szántóföldeken annyi az egérlyuk, mint amennyi még — mióta világ a világ — sohasem volt. Az emberek szája telve panasszal : — Sok kárt tesz az egér és ieszüre- te! még idő előtt. Tényleg már eddig is felbecsülhetet­len az a kár, amit ez a szapora féreg oko­zott. Az egyik ugorkatermelő azt pana­szolta, hogy gyönyörű zöld az ugorka indája, puttonszámra lehetne rajta, de az egerek mind leeszik a gyönge termést s nincs, nem találni rajta egyet sem. így van­nak a dínnyeindák is, a fiatal dinnyét teljesen tönkreteszik az egerek. Egy má­sik termelő pedig azon panaszkodik, hogy a babját szemelik ki ezek a-kártékony fér­gek és bizony félig üres bibhüvelyek ke­rülnek majd a csépié« alá. . A szőlősgazdák panaszkodnak azon­ban legjobban. Már most leaomozzák a fürtöket az egerek az E. N. tudó utója maga is látta, hogy a tőkék alja már tele van éretlen bogyókkal. Mi lasz, majd akko~,ha megérik a szőlő ? Az egri magyarok persze, amint lehet védekezni akarnak a féreg kártevése ellen. A macska Egerben sohasem volt olyan kapás, mint most. Reggel kiviszi a gazda- asszony őket .a hegyre s este hazaviszi. Soha sem ettek annyi pecsenyét a jámbor állatok, mint ebben “a szflk világban. A bajuszi pásztor beszéli hogy itt az egyik szőlőtulajdonos macskája temérdek egerét megeszik naponta, de mikor jóllakik, akkor sem hagyja abba a vadászatot .. . Mások kelepcékkfl, egérfogókkal felszerelve men­nek e hegyekre és úgy mentik, ami még menthető Nehány n .poi kiadós eső kellene, ami igen sok egeret elpusztítana s így temér­dek kártól mentene meg bennünket. Nagy káposztalepke -rajzás van Egerben és környékén. A külvárosi gyermekek nyári mulat­ságai közé tartozik, néhány napja a lepke- fogái. Föltűnő nagy mennyiségben lepte el a vidéket a káposztalepke. Ez a pik- kelyszárnyűak rendjébe, a bunkőscsápú nagy lepkék alrendjébe és a nappaliak családjába tartozó lepkefaj egy évben kétszer rajzik. Az idei tavaszi időjárás nem kedve­zett rá, úgy látszik igyekezett az utódok biztosítására és rengeteg sárga petét ra­kott le. Hernyói végigrágták az esős idő­ben dúsan fejlődő véleményt és bábjaik­ból most bújt elő az új lepkeivadék. A hernyók kékeszöldek, fekete pon­tokkal, hátukon és oldalukon sárga hossz­csíkokkal. Igen falánkok. A káposztaleve­lek összerágáeával jelentékeny kért okoz­nak. Irtásának egyetlen módja a hernyók összeszedése és elpusztítása. Néhány hét múlva fiatal kclté’sű szárnyasokat célszerű a veteményes táblán legeltetni. Ezek a mai fejes káposztában nem tesznek kárt, a her­nyókat azonban ezrével irtják. A mada­rak kímélése is fontos Gajd a lett a Felvidék parancsnoka. Paris, M.T.I. A cseh lapok jelentése szerint' Grjda tábornokot, akieddig Kassa parancsnokié tábornoka volt, országos pa rancsnokká nevezték ki a Felvidékre. 8«taa8«t^«««B««M«s««saa{e«s««a««a«S'5i#s#a A pénteki hetivásár. Óriási kínálat, mérsékelt kereslet. — Ketezer koronával olcsóbb a burgonya, de drágábbak a zöld főzelékfélék. Eger, 1924. augusztus 9. A békebeli nagy piacokat juttatta eszünkbe a pénteki hetivásár, amely mé­reteiben talán még azoknál is jóval na­gyobb volt. Náhol-néhol szinte egymás hátán szorongtak az emberek 9 például a zö d égesek között, a baromfipiacon alig lehetett mozogni a termérdek hátitól és puttón tói. A vásártéren lévő fa és gabonapiacon azonban mérsékelt volt a felhozatal. Ta­karmány egyáltalán nem volt, fa is kevés. Egy kocsi fáért 330—340 ezer koronát kértek. Volt néhány kocsi szén is, amit 380 ezer koronára tartottak. A búza 390, a rozs 360 ezer koronáért keit mázsánkint. Árpa alig volt s a búza árán adják. A belső piac minden tekintetben moz­galmas képet nyújt. A hatalmas tőr ele­jét valóságos tökhegyes és dinnyerakások 1924.. augusztus '9, töltik be, A tök kilóját 3—400 koronára tartják, a dinnye kilója pedig még mindig 2000 korona. A fővárost kivéve Egerben a legdrágább a dinnye, hiába termett belőle vármegyénkben olyan nagy mennyiség. A dinnyéskofák avval védekeznek, hogy Kéiban és Csányon igen sok kereit- kadö fordul meg naponként, akik szinte egymásra licitálnak a fővárosba ás a fel­vidékre szállítandó dinnyékért, A sárga­dinnye is elég drági, pedig az egri sző­lőkben, is sok terem, * szí nem terheli a drága fuvar. A kora reggeli órákban hatalma» stráfsocsik burgonyával megrakva hajtat­tak be az egri piacra. A nagyobb mennyiség megjelenésére kerek kétezer koronával zuhant a burgonya ára a bár egyesek még mindig 4000 koronát írnak a lábiára, szívesen odaadják 3000 K-éri is a tegnapelőtt! 5000 koronás bur­gonyaárakkal szemben. Egy kevés régi krumpli is van még a piacon, 4000 koronás árban, de bizony nem igen kell már sen­kinek A zöldségesek portékája között a pa­radicsom és az uborka dominál. Egy put­tony paradicsomot 20—30.000 koronára tar­tanak, az uborka puttona lö—15.000 ko­rona. Persze olcsóbban is adják, mert van belőle tömérdek. Á bolgár p p-ika silója 6000 korona. Sokan vásárolják, hiszen igen népszerű eiedel lett a zöldpaprika. A zöld­bab és a fiatal tök ára azonban emelke­dést mutat. A szárazság következtében már 80,00 koronára mondják a zöldbab csomó­ját. A fiatal szemes bab literje pedig 50Ó0 korona. R'pa, gyökér csomósán páronként 1000 korona, A gyümölcspiac is nagyon élénk,. A szezon összes gyümölcsei képviselve vari­nak a vörös szilvától a szőlőig. Szép, egészséges gyümölcsöket látni, bár igea sok közöttük a törődött, amit természete­sen nem használhat a szállító. Á kofák 2—7000 koronáért mérik a szilvát, 8—8 ezerért a körtét és almát, 15 ezerért a sző­lőt. Van vevőjük elég, bár a dinnyeszízon sokat árt a gyümölcsárúsok üzletének. Málna még mindig van, 80—100.000 korona egy vizes vederrel. A tejpiac is igen élénk. Rengeteg vaj ős túró került eladásra s vevő is volt bő­ven. A tej literjét 3000—35 0, a vaj kilóját 65—70, a túró csomóját 803—1200 koronáért vesztegették. A tojás ára 1100 korona volt. A baromfipiacon csirkét hoztak föl óriási mennyiségben. 15-30—40 ezer ko­ronáért kelt párja, a kacsáé pedig ötven ezerért, míg a liba darabonként 90000 ko­rona volt. KIS HÍREK 4 NAGYVILÁGBÓL Külföld Primo di Rivera tábornok spa­nyol diktátor, lemondásra készül. — A brüa- ni leletben megtalálták a reichstadti herceg (Sasfiók) 23 levelét. — Bratianu oláh mi- niszterelaök lemondott, de a király ezt nem fogadta el. — Wekerle özvegyének c->ak 300 holdat hagytak meg a klopádiai bir­tokából az oláhok. — A tönkrement becsi tőzsdósek között olyan is van, aki 296 millió darab részvényt adott ki. — Stein, volt porosz hadügyminisztert uj ibb 7 osz­trák m gyár tábornok provokálta könyvé­ben Károly királyról írt rágalma miatt. — A németek ragaszkodnak a Ruhr kiüríté­séhez — La Folette amerikai szenátor ki­látásai megjavultak az elnökválasztásra.— Az angol-orosz megállapodás — humbug — Hanyatlik Konstantinápoly kereskedel­mi jelentősége. — A felvidéki katolikusok síkra izállanak az egyházi vagyon mellett. Magyarország. A munkanélküliek az állami segélyezést sürgetik Vass miniszter­nél. — Állítólag váitságföldeskel akarják szanálni a MÁV-ot — A csarnoki árúsok

Next

/
Oldalképek
Tartalom