Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-23 / 19. szám
/ w Ára 300 korona Előfizetési dijak postai szállítással gOg hóra . . 7000 K | Egész és félévi eififlsetést Nagged évre 20000 K ' ---- nem fogadunk el. M unkát, vagy segélyt? Eger, 1924. január 22. A háború utáni idők nem kedveznek a gyáriparnak, hiszen pang a nemzetközi kereskedelmi forgalom, nincs mód a termelt gyáripari készletek elhelyezésére, nincs a gyárosnak sem bevétele, így nem tud kenyeret adni a munkásnak. Világszerte beköszöntött a rém : a munkanélküliség. Londonban, a nagyipar gócpontjában még előbb, mint nálunk Budapesten. Budapesten 21 munkást keresnek, jelentkezik rá 345. Hol keresse meg a kenyerét a többi 324 ? A keresztényszociálista fémmunkások erre a kormányhoz fordúltak, segélyt, munkanélküliek segélyezését kérve. Ez a szegénység biztos jele: a koldulás. Mert hiába hívják azt segélynek, amit úgy kell elfogadnom, hogy azért kötelezettségeket nem teljesítek, az alamizsna. Már most mit fog tenni a kormány ? Nincs más módja, mint kitalálni olyan munkákat, amelyekkel a közjót elő lehet mozdítani és azt az államsegélyt, amit továbbiak nélkül kérnek tőle, adja oda munka ellenértékeképen ! Azért fontos az, hogy a kormánynak mindig legyenek tartalékai necsak tőkékben, hanem munkatervekben is, amely tervek az éhenhalástől mentik meg a dolgozó osztályokat. Sajnos, a tőketartalékokat elvitte a sok munkanélküli segély, amit mindenféle címen kiadtak — rá nem szorúltaknak is a háború önfeledt gazdálkodása alatt, amikor a belső nyugalom volt a főcél. Ennek a belső nyugalomnak nagy ára lett az, hogy a potyán felvett «munkanélküli segélyek» — mert tényleg egyéb munka nélkül felvett segélyek voltak — elrontották a tömegek erkölcsi érzékét, követelő hajlamokat neveltek. A mostani, gazdasági háborút a jellemet erősítő eszközökkel lehet győzelemig vinni. A jellemet aláásó fogások lehetnek szükséges rosszak egy kétségbeesett ország széthullása előtt, de nem vehetők alkalmazásba a megerősödésre törekvésben. Nincs más hátra, mint a munkanélküli segély helyett munkát adni. Bármily munkát, mert mindegyik kenyeret ad, mindegyik nemesít! Az egyetemi hallgatók vállalkoznak hólapátoiásra, útcasöprésre, sírgödör ásásra, csakhogy feltámaszthassák egykor, tudásukkal ezt az országot. A létszámcsökkentés folytonos kényszerűsége miatt állásukat vesztett hivatalnokok és tisztek olyan munkákhoz fognak, amelyeket most kellett megtanúlniok. Nem is válogatnak benne. Talán Amerikában válogatósak az emPOLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. A miniszterelnök Londonban. Budapest, 1924. jan. 21. Avval, hogy a magyar albizottság elfogadta a pénzügyi bizottság javaslatait, a magyar kölcsön ügye újabb lépéssel jutott előbbre. Most a jóvátételi bizottság döntéséig újabb szünet következik. — A kölcsön perspektívája azonban márkialakult, mert a magyar delegáció tudomásul vette a pénzügyi bizottság felvilágosításait. A jóvátétel kérdésében ugyanis az évi 10 millió aranykoronás összeg fizetésének tekintetében olyan határozat fejezte be a tárgyalásokat, mely nem sérti Ma gyarország érdekeit. Bethlen visszatérését vasárnapra várják és a jövő hét elején alkalmat fog keresni a kormányelnök arra, hogy felvilágosítás kapcsán ismertesse a nemzettel a londoni tárgyalások eredményeit. Különben Londonban nagy tisztelettel fogadták Bethlent s az Observer azt írja Bethlen- j nek az angol királynál történt kihallgatá- > sáról, hogy ez az első eset, hogy a háború I Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11 óta volt ellenséges állam miniszterelnökét fogadták a Buckingham palotában. A Sunday Times pedig azt írja, hogy a magyar kölcsön törlesztési időszakát 20 évben fogják megállapítani és 1926-ig teljes moratóriumot fognak adni. A koronarontók ügye. Budapest. A koronarontók ügyében a legteljesebb erővel folyik a hivatalos vizsgálat. Mint megirtunk, az igazságügyminiszter hosszabb tanácskozást folytatott a helyettes miniszterelnökkel és Walkő Lajossal, továbbája Pénzintézeti Központ vezetőségével, úgyszintén a kir. ügyészséggel. Liberális oldalról azt hireBztelik, hogy revízió alá kerül a lefolytatott eljárás. Az eddigi hirek szerint Kals Pált és még 6 gyanúsított budapesti pénzembert letartóztattak és vagyonukra kimondták a bűnügyi zárlatot. A letartóztatásokat fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés bűntettének nyomatékos gyanúja miatt mondották ki. berek? Ügy halljuk, hogy a munkásság kevésbbé képzett része hajlik a munkától húzódásra. Az útépítésre nincs munkás. Az ö bajuk, a földön csak munka tesz szert érdemre. Nincs más hátra, mint nekifogni az építkezésekhez, útépítéshez és házépítésekhez. Mennyi szerencsét jelentene csak egyetlen esztendő alatt, ha a munkanélküliséget jellemrontő alamizsnaosztás helyett közhasznú munkaalkalmakkal tudnék kibőjtölni ? A keresztényszociálista munkások szívéhez is ez a megoldás áll közelebb, hiszen ők nem alamizsnát kérnek, mikor naponta elmondják, hosy: .. . . Add meg a mi mindennapi kenyerünket . . . mW» wmuwwn» üi»»» „Ä parlamcntárlzmosnaK a soK rossz száradat árt legtöbbet!.“ A nemzetgyűlés mai ülését l/a 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend szerint folytatják az indemnitás vitáját. Maday Gyula az első szónok. Beszéde elején a parlamentarizmus fontosságáról beszél. A parlamentarizmusnak a felesleges és rossz szőáradat árt a legtöbbet. Az állandó személyeskedés, az atrocitások napirenden tartása nem az ország érdekében történik. Hozzájárul a házszabályok revíziójához, mert ezzel biztosítottnak tSSWNMNiMM látja a kormányzás zavartalan menetét. Kifogásolja azt a tendenciát, amely- lyel az ellenzék az atrocitásokat kezeli. Olyan vehemenciával tárgyalják az atrocitásokat, hogy a többség kétségesnek találja azok komolyságát. Nemcsak a bűnösök megbüntetését kérik, hanem rajtuk keresztül a parlament nemzeti és keresztény irányzatát akarják megdönteni. Ez az oka, hogy a többség az ellenzéki politikát idegenkedéssel nézi. Holland, vagy svéd megbízott kerül a felállítandó Budapesti Népszövetségi Titkárság“ élére. Budapest, 1924. jan. 21. A jóvátételi bizottság — amint megírtuk — még ezután hozza meg döntését azokra a fizetésekre vonatkozóan, amelyeket fizetnünk kell a kölcsön amortizációjának tartama alatt jóvátétel címén. A magyar delegáció csak e döntés után lesz abban a helyzetben, hogy mérlegelje a fizetési kötelezettségeket és határozzon az elfogadás, vagy el nem fogadás tekintetében. Abban az esetben, ha a magyar delegáció aláírja a megállapodásokat, akkor nevezik ki a főmegbizottat, aki a mostani dispoziciők szerint vagy hollandi, vagy • véd Jesz, továbbá kiküldenek egy olasz és egy francia delegátust, akik együttvéve Népszövetség titkársága címen fognak működni Budapesten. \/- V( ^ y ^— ( Eger, 1924. január 23 szerda. KLL evf. 19 sz
