Egri Népújság - napilap, 1924/1

1924-01-23 / 19. szám

2 EGKl NfíPUJbAtt 1924. január 23. SVsjc «yaralítekpet Utcsft a magyar gyertljcljncij a Balatonnál. — Újra 900 gyereket visznek Svájcba. — Eger, 1924, január 18. Carl Irlett svájci raf pap levelet írt Dingha Györgyikének Egerbe. A svájci üdülés idejéből fennálló összeköttetések fonalán többek között arról értesíti az Isten nagylelkű szolgája az egri úrleány­kát, hogy legközelebb sikerülni fog újra 900 gyermeknek svájci üdülése, minthogy már másnap 15 millió koronát felad a postán az Országos Gyermekvédő Liga címére a világ legjobb bizottsága. Ezen az űjabb emberbaráti segítsé­gen kivűl, (amit a magyar nemzet szíve a soha el nem felejthető többi jő közé jól följegyezzen !) újabb, még az eddigieknél is nemesebb, fönnségesebb szándékot je­lentett be ugyané levelében Irlett, a ma­gyar gyermekek pártfogója. Azt írja, hogy valószínűnek tartja, Az egri Ínséges gyermekek téli ellá­tása — mint értesülünk — teljes mérték­ben biztosítva^ van. Szombaton a h. polgármester az is­kolaigazgatókat tanácskozásra hívta össze és közölte velük azok névsorát, akik na­ponként ebédet adnak az Ínséges gyer­mekeknek. A szétosztást az igazgatók a legrövidebb idő alatt elvégzik és aki ki­marad az ínséges gyermekek közül, azokat a Napközi Otthonba fogják utalni. Egymillió a szegény diákoknak. Eger, 1924. január 22. Tegnap délután népes gyűlést tartott a Ciszterci Diákszövetség egri fiókjának választmánya. Werner Adolf dr. főigaz­gató előterjesztette, hogy az a 15 főiskolai hallgató, akinek a szövetség lehetővé teszi tanúlmányainak folytatását, sürgős segít­ségre szőrűit. A roppant nagyra növeke­dett tandíjat nem képssek fizetni s azon a ponton állanak, hogy idestova abba kell hagyniok tanúlmányaikat. Egyszerű földmívesek, szegény ipa­rosok és tisztviselők gyermekeiről van szó. A választmány nagyon komolynak látta a helyzetet s ilyen hangűlatban hányta- vetette a kérdést. Elhatározta, hogy moz­galmat indít a jövő magyar tudományos­ság ■ az egri és hevesmegyei egyetemis­ták megmentése érdekében. Ámde hamarosan kiderültek az arcok és lelkes éljenzés ünnepelte a jelenvolt Kriston Endre püspököt, ki rövid két mondatban egy milliót ajánlott fel az egri és hevesmegyei szegény egyetemi hallgatók tandíjára . . . Ezt az összeget azonnal át is utalják Budapestre, hogy véreinknek, fiainknak, a magyar jövő tudománynak sürgős mentői legyenek a súlyom százezrek. . . . Vivant sequentes! A pfalzi újságkiadók sztrájkja.’ Mannheim. A pfalzi újságkiadók ad­dig, amíg a legteljesebb sajtószabadság újból biztosítva nincs — lapot nem adnak ki. miszerint a svájci parlament legközelebb nagyobb összeget szivaz meg arra, hogy a Balaton partján svájci otthont építse­nek az üdülésre szoruló magyar gyerekek üdülésének elősegítésére. Ez az országos érdekű közlés, amilyen örömmel tölthet el mindenkit, ugyanolyan meggondolásra is kötelez. Mivel képes a magyar nemzet ki­egyenlíteni azt a hálatartozást, amit a külföld jólelkűsége jelent? Hiszen mi ma­gyarok — minden erkölcsi érzésünk sze­rint — nem lehetünk hálátlanok jótevőink iránt. Ez a kérdés egészen független a Trianonban bemutatkozott felületes és gyilkos hivatalos külföldi kérdésektől. Ez a jőszivű külföldi emberek magán­dolga. A szegény gyermekeknek fehérnemű­vel való ellátása is serényen folyik. A gazdasági iskolában már javában szövik a vásznat is, amely ha készen lesz, ugyanott fogják azt meg is varrni az ín­séges apró emberkéknek. A szövés mun­kájából a Mansz. is kiveszi a részét, amennyiben a tanács által rendelkezésre bocsátott 1 millió értékű anyagot dolgoz fel fehérneművé a szegény gyermekek számára. A szürkenénikók főnöknőjét kérjk fői a Csecsemövedő-lntézet igazgatására. Eger, 1924. január 22. Az Anya- és Csecsemővédő-Intézet igazgató-választmánya a napokban rendes ülést tartott. A gyűlésen örömmel vették tudomásul, hogy az intézet működése a lehető leg jobb és oly rövid idő alatt páratlan nép­szerűségre tett szert Eger lakossága köré­ben. Az anyák nagy bizalommal keresik föl az intézetet, ahol nemcsak jó tanácsot, de anyagi támogetást is kapnak. A sze­gényebbek pedig nagy hálával vannak az intézet iránt, mert a tejkonyhából tejet is kapnak csecsemőik számára. Hogy pedig az intézet működése még szélesebb alapokra helyeződjék, az igazgató-választmányban az a terv merült föl, hogy a szürkenőnikék főnöknőjét nyer­jék meg az intézet igazgatójául. mga 8 imigiiTnmiinniiimiiiii'UproinTniBrtl iBB Két hétig tart az angol vasutas sztrájk. London. Tegnap éjfélkor a vasutas sztrájk megkezdődött. A forgalmat csak igen korlátozva tudják lebonyolítani. A vasutas-szövetség tagjai nem csatlakoztak a sztrájkhoz. A sztrájkolók előreláthatóan 2 hát múlva veszik föl a munkát. Javaslatok az igazságügyi bizottság előtt. Budapest. Tegnap az igazságügyi bizottság ülést tartott, amelyen az igaz­ságügyminiszter hat javaslatát tárgyalták le. A javaslatok között szerepelt a bün­tető novella,apóig.perrendtartás reformja és a társasházakra vonatkozó rendelkezés. Az angol kormány bukása. London. A munkáspárt a liberáli­sokkal összefogva 328 szóval 256 ellené­ben a Baldwia kormányt megbuktatta. Chamberlain kijelentette, hogy a kormány megbuktatása révén Asquit volt Anglia utolsó liberális miniszterelnöke, mert a jövő immár c«ak a konzervatívok és a munkáspárt között dőlhet el. Hir szerint Macdonald le6z az űj kabinet elnöke. London, MTI, Baldwin miniszterelnök tegnap éjjel a szavazás után azt indítvá­nyozta, hogy a Ház napolja el magát feb­ruár 12-ig. A többség ezt ellenezte és a Ház ma ismét összeült. Amikor éjjel 1136 perckor bezárták az ülést a munkáspárt éljenezte Macdonaldot és a konzervatívok tüntettek Baldwin ellen. Baldwin valószí­nűleg ma adta be lemondását Azt hiszik, hogy szerdán vagy csütörtökön a helyzet tisztázva lesz. BEisiescaitsBtaigBisisaQasacaBueaisasa Botrány a pozsonyi reálgimnáziumban. Pozsonyból írják a Magyar Kurírnak: A pozsonyi magyar nyelvű állami reál- gimnáziumban, ahol együtt tanítják a fiú- és a leánynövendékeket, a pozsonyi ma­gyar és német lapok követelésére, fegyelmi * vizsgálatot rendeltek el Gavenda ős Nobile cseh származású tanárok ellen, akik a leánynövendékekkel szemben meg nem engedhető magatartást tanúsítottak. Ez nem az első eset az utóbbi hónapokban és eddig minden botrány kedvező elinté­zéssel végződött, mert a botrány okozók­nak elment a kedvük attól, hogy a vissza­éléseket megismételjék. Hogy lett az édes magyar búzakalácsból csehszlovák fehérrépa? Eger, 1924. jan. 22. Késmárkról jelentik, hogy a korom- pai vasművek üzemének beszüntetése következtében tarthatatlan Ínségbe jutot­tak a családos munkások. A fiatalja csak átvándorolt a határon, de a családosoknak nem futotta a költség útlevélre és vasútra. Most répán és burgonyán tengődnek. A munkanélküli segélyek 3 hónapja lejártak, azokat nem újították meg, hanem a cseh­szlovák esti tanfolyam látogatásához kö­tötték azoknak további folyósítását, még azoknál is, akiknek meg adták a segélyt. Ezek olyan átképző maszlagos tanfolya­mok, mint amilyeneket a kommunisták félművelt előadói nálunk is erőltettek. Ezer család lehet így munka, kereset és annélküt, hogy valaki törődnék velők. Rongyban járnak, a gyermekek félmezí­telenek. Járványoktól félnek. A közbiz­tonság romlása, vagy az éhhalál vár erre a népre. A német lakosság úgy érzi, mintha a csehek ilyen eszközökkel akarnák őket kiirtani. Nemcsak a munkások mentek tönkre, hanem a sok kereskedő és kézműves is, akik a munkások szükségletének kielégí­tésére alapozták létüket. A hírlapok azt tanácsolják a nyo­morgóknak, hogy küldöttséggel ostromol­ják a Prágában kényelmesen élő kor­mányt helyzetükön való változtatás érde­kében. Mi magyarok, úgy emlékszünk, hogy a magyar uralom idejében Korompa virágzó és jóléttől duzzadó ipartelep volt. Biztosítva van az ínséges gyer'mekeJc ellátása. Már a fehérneműnek való vásznat is szövik a gazdasági iskolában. Eger, 1924. január 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom