Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-06-18 / 140. szám
Ara hétköznap 1000, vasárnap 1500 korona. Eger, 1924 június 18 szerda XLI. évi. 140 m. Előfizetési díj postai szállítással Ege hóra. . 25.000 E i Egész és félévi előfizetést Negyedévre 75.000 K ' nem fogadnak el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZHAY IMRE. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi avasad» Telefon szám U. ; meg: a fehérgyarmaii áll. főgimnázium, a ! nyírbátori katb. főgimnázium, a nagykál- lői áll. főgimnázium, a hajdúnánási ref. főgimnázium, a karcagi ref. főgimnázium, a csongrádi főgimnázium, a mezőkövesdi főgimnázium, a jászapáti kát. főgimnázium, a kunszenuniklősi ref. főgimnázium, az esztergomi közs. főreáliskola, a budapesti rabbiképző gimnázium, a sárbogárdi algimnázium, a gyönki ref. algimnázium, a dombóvári kát. főgimnázium, a sümegi áll. főreáliskola és a szentgotthárdi állami főgimnázium. A javaslatok fölött még nem döntött a miniszter, hanem megküldte azt az összes iskolafenntartóknak javaslattétel végett. A megszüntetésre Ítélt intézetek közül bennünket közelről érdekel a mező" kövesdi gimn. megszüntetése. Mi lesz. ha a volt kövesdi diákok mind Egerbe tódúlnak a gimnáziumba, choi mindig oly nagy a létszám, hogy évelejenkéat sokakat el kell utasítani ? A mezőkövesdi gimnázium helyett tanítóképzőt akar odateiepíteni a Közoktatási Tanács. Talán bizony az Eperjesről menekült hajléktalan ág. ev. tanítóképzőt, amely most Miskolczon működik ideiglenes helyiségekben? De vájjon nem lesz-e már sok a tanítóképző ezen a kis területen ? Jászapáti, (ide akarják ugyanis át- tenni a jászberényi tanítóképzőt) Eger, Mezőkövesd, Miskolcz, Sárospatak ? Az ősrégi egri tanítóképző pedig elVármegyénk közgyűlése. Eger, 1824. junius 16. Vármegyénk nyári közgyűlését jűn. 17-én tartotta Vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt, amelyen az egri és a vidéki bizottsági tagok nagy számmal jelentek meg. Trak Géza egri polgármester választása ellen beadott fellebbezésjébresz- íette föl a nagy érdeklődést, amelyről már tegnap este elterjedt városszerte a hír, hogy ez állandó választmány javaslata — elutasító. — Az őszi közgyűlés idejéül szept. 23-át tűzték ki. Puchlin Lajos főjegyző felolvasta az alispáni jelentést, melyre a gyermekhalandóságot, a születések apadását teszi szóvá dr. Csepela Lajos; kéri az óvintézkedések megtételét. Az alispán megnyugtató szavai után az árvaszéki elnök olvasta fel az érvaszéki jelentést. — A testnevelésnél dr. Csepela Lajos tette szóvá az ifjúság intenzív munkáját, nehogy a szociáldemokrácia megmételyezze azt. Mayer János, Plósz István, Jsaák Gyula alispán felszólalása után a közgyűlés készséggel meghozta a szükséges anyagi áldozatokat e munka keresztülvitelére. Braun Károly és társainak a polgár- mester választása elleni felebbezése került tárgyalásra, amelyben kifogásolják a fellebbezők a választőgyűlás összehívásának idejét, továbbá, hogy a virilisek névjegyzéke nem lett végérvényesen összeállítva, a 8 káptalani tag nem volt jogosult szavazni. — Az állandó választmány javaslata elutasította a fölebbezést, mert a választók névjegyzéke össze volt állítva, a virilisek ügyének elbírálása pedig a közig, bírósághoz tariozik és nem a megyei közgyűléshez. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a választmány elutasító határozatát, bár az ellen Csepreghy bizottsági tag felszólalt. Ezt követte Kálno/cy István föllebbezáse a Braun Károly főjegyző választása ellen, minthogy fivére, Braun Viktor pénztárnok. — A közgyűlés Br>ma Károly terhére kimondotta az összeférhetetlenséget. Csepreghy és Dutkay Pál hozzászólása után a közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát. — A többi fölebbezés sorsa hasonló volt. A tárgysorozat többi pontjával gyors egymásutánban végzett a közgyűlés, mely így 11 órára véget ért. Megszüntetnek tizenhat középiskolát. Eger, 1924. június 17. A szanálási törvény, valamint a középiskolai oktatás átszervezése folytán B) listára kerül némelyik középiskolánk is. A Közoktatásügyi Tanács ebben a kérdésben most terjesztette be javaslatát a kultuszminisztériumhoz. A javaslat szerint a következő középiskolák szűnnének Hogyan választja apáturát a Ciszterci Rend. Még fülünkben csengett a »Circum- dederunt<-nak páratlanul megható dallama ; még ott zsongott a levegőben a főpásztort sirató harangnak édesbús szava; még el sem hervadtak a kegyelet virágai az elhunytnak sírja fölött; még föl 6em száradt akesergő.bánatosszeretetnek köny- nye a szemekből: a magyarországi Ciszterci Rendnek tagjai máris gyűlésre jöttek össze, melyen elhatározták az spátvá- lasztő káptalan időpontját éB a rend kormányzatát sz új apát székfoglalójáig a rendi perjelnek, dr. Szentes Anzelmnek, kezébe tették le. E látszólagos sietség nagyon érthető. Nem az egyéni törekvések, hanem a Rendnek, a nagy testületnek életbevágó érdekei követelik, hogy a Rend ne maradjon huzamos ideig fej nélkül. A választás javasolt napját rendszerint a király erősíti meg, s ugyancsak ő nevezi ki a választást vezető királyi biztost is, ki azonban a választásba nem folyik be. Csak a legfőbb felügyeleti joggal biztosítja a választásnak szabad és rendes menetét. Most nem lévén apostoli királyunk’: a választás napját a Ciszterci Rend generális apátja, Haid Kasszián állapította meg s ugyanő vezeti a választást is junius 24-én éB 25-én. A választás napjának kitűzésétől kezdve természetesen a választásnak személyi része áll az általános érdeklődésnek homlokterében. De nem kevésbbé általánosan fordul az érdeklődő közönség figyelme a választásnak mikéntje felé is. Úgy véljük, jő szolgálatot teszünk olvasóinknak, ha a választás személyi részével nem foglalkozva, megismertetjük az érdeklődőket a választás menetével, ügyrendjével is. Hiszen minket, hevesmegyeieket, nagyon érdekelhet ez a kérdés, mivel gyermekeinket immár mintegy másfél száz esztendeje tanítja, neveli ez az érdemes Rend. A választást megelőző nap délutánján (most: junius 24-én) a kormányzó perjel u. n. előkészítő gyűlésre hívja össze rendtársait. A gyűlésen intézik el a távollevők szavazatának kérdését. A római Szentszék ugyanis azt a kiváltságot adta a zirczi apátválasztó káptalannak, hogy távollevő tagjai megbízott utján élhetnek szavazati jogukkal. A lezárt és lepecsételt leveleket a perjel bontja föl. A levelek szonban magára a választásra nézve semmiféle utasítást nem tartalmazhatnak, mert hiszen akkor ezekre nézve megszűnnék a titkosság. Majd szavazás utján megválasztják a \&\e*z\6gyű\és jegyzőjét, szavazatszedőit és bizalmi férfiúit, vagyis tanúit, kik a választás után nyomban esküt tesznek. Az előkészítő gyűlés a választás ügyrendjének fölolvasásával ér véget. A választás napjának (most: junius 25-nek) reggelén nyolcadfél órakor az elnöklő királyi biztos — rendszerint a veszprémi püspök, most azonban, mint fentebb láttuk, a Rend generális apátja — csendes misét mond Veni Sancteval, melyek alatt azok a rendtagok, kik aznap nem miséztek, megáldoznak. Szerdán kilenc órakor gyűlnek össze az összes választók az új káptalani teremben. A jegyző fölolvassa a jelenlevők névsorát és megállapítja a szavazók számát. Egynémely kánonjogilag megszabott szertartás után — pl. az összes rendtagok megesküsznek, hogy legjobb meggyőződésük szerint fognak szavazni, — következik maga a szavazás. A rendtagok kivonúlnak. A jegyző sorra fölolvassa a választők nevét: előbb a rendi elöljárókét, azután a többiekét, — a beöltözés sorrendjében. Az egyik tanú behívja az illetőt, a másik kezébe adja a névsoros ívet. Ezen az íven két oszlopban az ösz- szes rendtagok neve rajta van úgy, bogy a neveket átlyuggatoit (perforált) vonalak keretezik. Maguknak az egyes szavazóknak nevét a tanú kivágja úgy, hogy saját magára senki sem szavazhat. Az így elkészített ívvel a szavazó ugyanannak a teremnek spanyol fallal elkerített részébe megy, hol teljesen zavartalanul, titokban és láthatatlanul kivágja jelöltje nevét a névsorból, melyet azután ösczetép és az e
