Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-06-18 / 140. szám
2 £G-.B1 NÉPÚJSÁG 1924 június 18. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, M.T.I. A nemzetgyűlés mai üléséi 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után az iparosok országos központi szövetkezetéről szőlő törvényjavaslatot fogadják el harmadszori olvasásban, majd a vámjog szabályozásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására térnek át. Az előadó módosítást terjeszt be arra vonatkozólag, hogy a pénzügyőrség a vámhivatali szolgálatnál is igénybevehatő legyen. Elfogadják. Az előadó egy új, 176-ík szakasz beiktatását javasolja, amely felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a tettenérés jutalékának kérdését rendeleti úton szabályozza. A Ház az indítványt elfogadja. — Evvel a javaslatot részleteiben is elfogadja a nemzetgyűlés. Ezután áttérnek a miskolc-diósgyőri h. é, vasút közúti vonattá való átépítéséről szőlő törvényjavau- lat tárgyalására. Herman Miksa előadó ismerteti a törvényjavaslatot. sorvad, elnéptelenedik, mert ennyi intézet között ugyancsak megoszlik a tanulók száma No, de hát a kövesdíeknek is van szavuk a gimnáziumukhoz! Kérelem Eger város áldozatkész sportszerető közönségéhez. Eger, 1924. június 17. Bizonyára ismeretes minden újságolvasó egri polgár előtt az a szép dicsőség, amelyet az egri úszók a budapesti versenyeken az egri névnek szereztek, amelynek legszebb eredménye az, hogy a Magyar Üsző Szövetség vezetősége tervbe vette legalább két egri úszónak a párisi olympíaí versenyekre való kiküldését. Ez azonban igen nagy anyagi áldozatot követel s minthogy az állam szegény helyzetében, nem képes a kiadásokat fedezni, a társadalom áldozatkészségére van szükség. Éppen ezért a Magyar Olympiai Bizottság országos gyűjtésre bért ős kapott engedélyt a m. kir. belügyminisztériumtól. Ebbe a gyűjtésbe akarunk bekapcsolódni és ha Debrecen meg tudta mutatni, hogy 20 millió koronát gyűjtött össze erre a célra, reméljük, hogy városunk közönsége sem fog elzárkózol, s legalább egy úszónk kiküldetésének költségeit, a helybeli közintézmények, áldozatkész polgárok stb. adományából, össze tudjuk mielőbb gyűjteni. A gyüjtőiveken kívül sorsjegyvásárlással is hozzá lehet járulni a nemes célhoz. Egy sorsjegy 10,000 K, amellyel egy vaggon liszt és ,1 mázsa cukor nyerhető főnyereményként. Ezen sorsjegyek a Di- viaczky-féle illatszerüzletben kaphatók, de ifjú úszóink, a jövő nemzedék reményei, magukra vállalták azoknak árusítását. Ha gyüjtő-ivvel, vagy sorsjeggyel jönnek Hozzátok, ne utasítsatok el senkit, minden csekély adomány a városáért érző meleg egri szív részéről egy darab kő lesz annak az épületnek alapjában, amelyre Eger jövő dicsősége fog felépülni. Eger. 1924. június 14-én. A M.U.Sz. megbízásából : Dr. Özekkel Ferenc s. k. a Musz. alelnöke, az egri Move ügyv. elnöke. célra odakészített papírkosárba dob. Magát a szavazó cédulát összehajtja és úgy dobja a szavazó urnába. Ha mindannyian leszavaztak, egybevetik a szavazatok számát a szavazókéval, majd fölbontják a szavazó ládát és megolvassák a szavazatokat. Ahhoz, hogy valaki jelölésbe kerülhessen, abszolút többségre van szüksége, tehát legalább is egy- gyel több szavazatának keli lennie, mint amennyi a többinek együttvéve van. Ha e föltétien többsége megvan, akkor az apátválasztás jegyzője jelenti az elnöknek: — Habemus electionen! Megvan a választás! Erre összehívják az egész választó káptalant, ott is kihirdetik az összes szavazatokat, melyeket ki-ki nyert s azt, aki az abszolút többséget kapta, megkérdezi a jegyző, hogy elfogadja-e a választást. Ha elfogadja: első helyen jelöltnek jelenti ki. Ugyanily módon, ugyanily sorrendben ismétlődik meg a szavazás a II. és III. hely jelöltjénél ie. (Ez alkalommal, mint az alábbiakból kitűnik, csak egyetlen helyre választanak, mert a II. és III. helyre való jelölés elmarad.) Téves különben az a föltevés, mintha a II. és III. helyre azokat jelölnék, kik az első és egyetlen szavazásnál sorban az első után következnek a szavazat számarányában. Három szavazás van s mindháromnál abszolút többség szükséges, mely ha nincs meg, a választást mindaddig meg kell ismételni, KIS hírek a nagyvilágból. Külföld. Hivatalosan megalakult a Herriot kormány. — Nem találták meg a meggyilkolt olasz képviselő holttestét. — Elárverezik Ferenc Fsrdinánd műkincseit. — Párisban leleplezték Zola szobrát. — Összehívják az angol parlament őszi ülésszakát. — A Matteotti-ügy felfordulással fenyegeti Olaszországot. — Állítólag páriába vitték a cári család hamvait. — Herriot miniszterelnök német háborús készülődésektől tart. Magyarország A magyar kölcsön külföldi elhelyezésére vonatkozó tárgyalások sikeresen értek véget. — Siófokon nagy tűzvész pusztított. — Megérkeztek Budapestre a san-franciskói kiállításra küldött magyar festmények és műtárgyak. — Pe- tőfi-emléktáblát lepleztek le Kecskeméten. — Vasárnap zárul a Műcsarnok tárlata.— Megalakult a piarista diákok szövetsége. — Estek a valuták. — Július 15 re halasztotta a Máv. a reform életbeléptetését. — A szocialisták ragaszkodnak a kimerítő indamnitási vitához. — A jövő hétfőn megszűnik a taksrókkorona. — Véget ért az autó-turaverseny. — Hárman buktak le a lóról a vasárnapi lovasmérkőzésen. SZÍNHÁZ. A vörös malom. Nemrégiben ezt olvashattuk egyik neves esztétikusunk tollából: » A nagyobb lendület irányában való el- indúlás, melynek a külföldön már több esztendős folyamata van, nálunk is jelentkezik . . . Molnár Ferencnél is mintha ilyen magasba lendülést tapasztalhatnánk. míg valamely jelöltnek meglesz az abszo lut többsége. Ha mindhárom jelölés megtörtént, a káptalan Te Deumra gyűl a templomba, a bizalmi lérfiak pedig elégetik az össze tépett nóvsoros jegyzőket és a szavazó lapokat. Másnap egy bizottság Írásba foglalja a jelöltek rövid életrajzát, melybe nacio- náléjuk, eddigi működésük és érdemeik kerülnek. Ezt a jegyzőkönyvet minden más esetben ahhoz a kérvényhez csatolták, melyben a királytól a három jelölt egyikének kinevezését kérik. A király a jelöltek bármelyikét kinevezhette, rendszerint azonban a legelső hely jelöltjét szokta kinevezni. Most persze elmarad ez a kérvény és fölterjesztése. A kinevezés után következik az apáttá avatás ős az apáti székfoglaló ténye. Ez által az új apát teljesen birtokába lép egyházi főméltóságának, melybe rendtársainak és szent István koronája örökösének bizalma emelte. Más alkalommal hónapok teltek belé, míg a királyi megerősítés megérkezett. Most Rómából, telegrammjeientés útján, azonnal megkapják a megerősítést s való bzídű, hogy június 27-én (legkésőbb 28-án) megtörténik az apáttá benedikálás, melynek szertartását Sehioppa Lőrinc pápai nuncius végzi Haid Kasszián ős Mihály fi Ákos dr. segédletével. A beiktatott apát azonnal elfoglalja hivatalát. Ez a megállapítás azonban csak az első tekintetek csalódása, mart ehhez a repüléshez szárnyak is kellenének. Ez az elsősorban ötletírő, ez a főképen külső hatásaszközökhöz értő színpadi szerző a maga mezítlábas fantáziájával nagyon is a pesti utcák porához tapadó, semhogy repülni tudjon. . . Hiába hord össze eget és poklot, evvel csak a mozi szenzációival kel versenyre, de igazi magasságokig repülni, vagy mélységekbe hatolni képtelen. . . Kitűnően érti, hogy az eszmeszu- nyogocskát hogyan lehet hatáselefánttá dagasztani. S darabjai a háborús gazdagok szemében emelkedést is jelentenek, a fegyelmezettebb gondolkozásű és ízlésű közönség előtt azonban csak hideg ötlethalmazok maradnak.* Bizony a Vörös malom nyalva na-, gyón is a pesti utca porához tapad, pedig mennyit kihúzogatott belőle a jóízlósű direkció ! S a közönség — Molnár-darabról lóvén sző — megtöltötte a színházat. Jobbára olyanok ültek a földszinten és páholyokban, akiket úgyszólván soha nem látunk, mikor valódi magyar szellemi kincs kerül előadásra. Kondráth Ilona (Mima) emberfeletti munkát végzett szélsőségekben járó szerepében. Thuróczy (János) és Sinkó Gizi (Ilonka) szintén nagyon értékes alakítást nyújtottak, nemkülönben Mariházy ia a Magister szerepében. Az egész előadás és a díszletezés elsőrangú volt, de maga a darab nem idézett elő valami túlságos nagy hatást a jobb ügyhöz métló buzgalom mellett sem. Akik megértették, bizony nyomott hangulatban távoztak, mert jóízlésükön sok sérelem esett, az obiigát lelkesedők pedig aligha tudtak a dolog mélyére hatolni. Műsor: Szerdán és csütörtökön (jűa. 18—19.) Menyasszony háború. Op. HÍREK Eger, 1924. június 18. Plébánosi kinevezés. Kovács Kálmán verpeléti adminisztrátort az egri érsek ugyanoda plébánossá kinevezte. Ennek oroméra a verpelétiek legutóbb 60 terítékes társasvacsorán ünnepelték új plébánosukat, hol számos felszólalásban éltették az érseket és az új plébánost. Ugyan é napon szentelték fel azt a két új harangot is, amit a kinevezés örömére grőf Sztáray Tasziló és 7 verpeléti jómódú család rendelt. Gyászhir. Özv. Turcsányi Mátyásné Baboc-ay Erzsébet, Babocsay Sándor kormányfótanácsos testvérnénje, e hő 17. napján, az utolsó lelki vigasztalással ellátva, elhunyt A tiszteletre méltó, nemes- gondolkozásű, jőlelkű, hazafiasérzésű 82 éves matróna Turcsányi Mátyás kir. törvényszéki bíró ős 48-as honvődfőhadnagy özvegye volt. Városunkban a 48 as honvédözvegyek egyik utolsója. Temetése e hő 19-én (Űrnapján) délután 4 órakor lesz a Hatvani (Fájdalmas) temető kápolnájából.
