Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-06-05 / 130. szám
korona. Eger, 1924. június 5. csütörtök Ára hétköznap 1000, vasárnap 1500 Előfizetési dl) postai szállítássá) Ejjb bóra. . 25.000 K | Egész és iélévl előfizetést Negyedévre 75.000 E I nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Visszaélnek a Kossuth Lajos nevével és a Koesuth-név varázsával. A magyar nemzet legnagyobbjai között is egyik legelső Kossuth Lajos, akinek nevét és életét az egész világ ismeri. A múlt század negyvenes éveiben megtudta mozdítani az országot, fegyverbe tudta hívni a magyar nemzetet. Megszervezte nemzetünknek tüneményes szépségű függetlenségi harcát. S mikor a hatalmat kicsavarta kezéből a «szent szövetség» érdekközössége, az orosz hadsereg: tulajdoni épen ükkor lett belőle nagy hatalom. Addig mint szónok és politikus ragadta el a világot, az emigrációban pedig mint diplomata. Uralkodókkal tárgyalt, Angliában kormányt buktatott, az észak- amerikai Unió valóságos diadalmenettel fogadta s késő öregség után olyan temetése volt, aminőt még keveset látott a világ. Érthető és természetes, hogy politikájának voltak hűséges követői, folytatói. Érthető és természetes, hogy alkotmányos életünk visszaállítása után, évtizedeken át a Kossuth-pdrt volt a legerősebb csoport a parlament baloldalán. Évtizedekig harcolt a magyar vezényszóért, az Ausztriától való elszakadás érdekében, az önálló magyar nemzeti bankért, az önálló vámterületért, stb., stb. Érthető és természetes, hogy ez a párt roppant erővel tudott belegyökerezni különösen az alföldi magyarság leikébe s ez küldötte parlamentünkbe a legtöbb Kot- sutb-párti képviselőt. A világháború szomorú kimenetele azután keserves valóra váltotta a Kocsuth- párt programmját. Most már nem vagyunk közösségben Ausztriával. Most már nem uralkodnak nálunk a Habsburgok. Most már megvan az önálló magyar vámterület b a magyar nemzeti bank is. Hadseregünk pedig színtiszta magyar. Persze voltak a Kossuth Lajos politikai programmjában ezeken kívül más pontok is, amelyeket azonban több más politikai párt a magáénak vall, célúi tűzött ki, V8gy részben már meg is valósított, törvényerőre emelt. Mire való tehát a Kossuth-pdrt ? Tartalmi tekintetben jobbára meghaladott állásponton van; nyitott kaput dönget. Ezt jól tudják az októbristák, akik annak idején Károlyi Mihály nevével cserélték föl a Kossuth Lajos nevét. Szükségük van azonban a Kossuth- név varázslatos erejére s ennek köpönyege alatt folytatják aknamunkájukat a magyar nemzet boldogúláea ellen. Megmutatta ezt a vasárnapi országos gyűlésük is, amelyet kénytelen volt feloszlatni a rendőrség. Alkalmúl használták fel ezt a gyűlést is arra, hogy — mintha hordó tetejéről beszélnének — az októberi forradalom érdekében csinálják a legdurvább demagógiát. Férfiatlanűl gyalázták a földönfutóvá lett uralkodó házat, a királyi családot s a közbekiabálők «minden a miénk»-je erősen szociáldemokrata, sőt kommunista ízű volt Ezen kivül izgattak a fennálló rend és nyugalom elleD. így fest, igy dolgozik, így forradalmasít az a párt, amely ennyire visszaél a Kossuth-nőv erejével. Még az a szerencse, hogy a józan magyar nép nem ül fel ennek a politikai fogásnak s jól megkülönbözteti a Kossuth Lajos és a Kossuth-párt politikáját. Elfogadták Budapest, M. T. I. A nemzetgyűlés folyosóján, eltérően az eddigi szokásoktól, pontban 10 órakor szólaltak meg a csengők. A képviaelők meglepődve mentek az ülésterembe, ahol csak a kor- mányzőópárt jelent meg tanácskozás-képes számban. Az ellenzéki oldalon csupán két szociáldemokrata képviselő ölt, Klárik Ferentí és Saly Endre. Elnök: Szcitov8zky Béla. Az indítvány- és interpelláciős könyv felolvasása után a vámtarifa folytatólagos tárgyalására térnek át. Batiz Gyula, Kiss Meny- hényt nem voltak jelen, törülték őket. Klárik Ferenc: A vámtarifa a gyáripart védi a munkásokkal szemben. Kijelenti, hogy nincs elegendő munkásvédelmi intézményünk és ennek köszönhető a gyáriparnak a külfölddel való versenyképessége. Különösen az élelmi cikkek vámja ellen szól. Az ipart is inkább pénzügyi szempontból védi, hogy a bevételeket fokozzák. Bírálja a vámtételeket. Bizalmatlan a kormánnyal szemben és a javaslatot nem fogadja el. a vámtarifát. Farkas Tibor a következő szónok. A kérdés ennél a javaslatnál az, kívánhattunk volna-e változtatásokat olyan iparosság Bzámára, amely nem képes terhet viselni ? Vájjon indokolt-e olyan iparosságtól követelni áldozatot, amely az utóbbi időben úgy is nagy előnyöket élvezett. Senki sem tagadhatja, hogy az iparosság az utóbbi időben igen nagy kedvezményben részesült. A mezőgazdaság nemcsak nálunk, hanem az egész világon nagy válság előtt áll és védelemért kiált mindenütt. A mai viszonyok között csak akkor helyezkedik helyes álláspontra a mezőgazdaság, ha nem kiván a maga részére mesterséges védelmet. Nem helyesli, hogy a mezőgazdaságot a magyar ipar révén újabb terhekkel sújtsák. — Szükséges a vámtarifa, mert külföldi szerződéseket kell kötni és a szanálási idő alatt 40 millió aranykorona vámjövedelmet kell kihoznia. Időszerűnek is tartja. A javaslatot az általános tárgyalás alapjáúl elfogadja. — Förster felszólalása | után a javaslatot elfogadták. *> IBIII»» MM A Ciszterci Bend egri konventjének köszöneté Eger város közönségéhez. Boldogúlt Apát Urunknak, Békefi Bemig dr. Öméltóságának, halála nemcsak a magyar Ciszterci Rendet borította mély gyászba, hanem megrendítette mindazokat a lelkeket is, akik értékelik és megbecsülik a Ciszterci Rend hazafias munkáját a tanítás és nevelés terén, mert e munkának a megboldogult volt fáradhatatlan lelkesítője és méltán elismert megtestesítője. E nemzeti és magyar munkának bőséges jutalmát látjuk és érezzük abban a közös gyászban, mely a ránk szakadt csapás szomorú alkalmából országszerte megnyilatkozott. Az egri konvent, az egész magyar Ciszterci Rend nevében, mély tisztelettel mond szívből átérzett, őszinte köszönetét mindazoknak, akik a mérhetetlen veszteség alkalmából gyászuknak és részvétüknek kifejezést adni szívesek voltak. Külön is hálás köszönetét mond az Egri Dalkörnek a beszentelésen előadott megindító gyászénekéért, az Egri Tűzoltó- és MentőEgyesületnek, amely megjelenésével hozzájárult a gyászpompa teljességéhez, mindazon iskolák vezetőségének és ifjúságának, akik a gyászkiséretet meghatóbbá tették, végül a m. kir. posta és államvasutak főnökségeinek és tisztikarának, akik mindenben szives készséggel és előzékenységgel voltak segítségünkre. Boldogúlt Apát Urunknak nemes lelke tisztelőinek maradjon emlékezetében, rendi fiaink szeretetében a jő Istennek pedig irgalmában ! A Ciszterci Rend egri konventje nevében Eger, 1924. junius 1-én Warner Adolf dr. perjel, c. tank. kir. főigazgató, főgimn. igazgató. Szalonikiben véres sztrájk dühöng. Róma, M. T. I. Szaionikiből jelentik, hogy a sztrájkoló munkások összetűztek a rendőrökkel. A harcban 32 munkás meghalt.
