Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-06 / 5. szám
TT”.rn 300 korona Eger, 1924. január 6. vasárnap. XLX. évf. 5 &z § Előfizetési dijak postai szállítással gOIJ bóra . . 70CO K | Egész és félévi előfizetést Kegged évre 20000 E nem fogadnak el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Le a kalappal! Eger, 1924, január 5. Nincs egy hete, hogy Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselőnk egy szomorú kimutatást közölt lapunk hasábjain. A nyomorgó, ruhátlan, éhező iskolásgyermekekre hívta fel a figyelmét. Számokkal, •salhataílan számokkal igazolta, hogy hány kis iskolás gyermek nem eszik meleg ételt hétről-hétre; hány nem kap reggelit s naponkint üres gyomorral ül be az iskolapadba ; hány nem tud iskolába menni, mert nincs cipője, ruhája . . . A nemesezívű emberbarát és a bölcs politikus szólalt meg ebban a lőlekrehatő •ikkben — a gyermekekért, a nemzet jövőjéért. És Trak Géza h. polgármester, városunk nemes szívű és éppen olyan bölcs vezetője, azonnal megértette a cikk gyönyörű célzatát s magáévá tette az apró nyomorgók ügyét. Mindjárt másnap felhívást intéseit Eger város társadalmához, hogy megmentse a kallódó egri gyermekeket. Ingyen ebédet és vacsorát, élelmiszereket és pénzbeli segítséget kórt e történelmi múltú város minden rendű és rangú lakosától. S amit a mai, nagyon nehéz világban csak nehezen tudtunk hinni: az Egri Népújság cikke s a Trak Gésa h. polgár- mester felhívása reményen felüli eredménnyel járt. Akárcsak harmadéve és az idén a népkonyha felállításánál és fenntartásánál, vagy tavtly a Horthy-inség- akciónál: most is nagy sikert ért el b. polgármesterünk nemes és fáradhatatlan buzgalma. Eddig hetvennél több gyermeknek van biztosítva négy hónapra, vagyis április végéig, ingyen ebédje és vacsorája. A Napközi Otthon, melynek működését lapunk útján is százezrekkel támogatták már olvasóink, 250 kis iskolás ingyenes ellátására rendezkedik be. Szerkesztőségünkben 23 pár cipő várja űj kis gazdáját s reméljük, hogy ez a szám mihamar legalább is megkétszereződik. Olyan örvendetes tények ezek, amelyek előtt kalapot kell emelnie minden becsületesen gondolkozó embernek. Le tehát a kalappal Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselőnk s Trak Géza h. polgármesterünk előtt, akik nemcsak hivatalos teendőiket végzik páratlan buz- gősággal és eredményesen, hanem éles szemmel látnak meg és megértő lélekkel támogatnak minden szegényt és elesettet, erősítik a gyöngét, vigasztalják a szomorúakat. Ez a valódi nemzetmentő, ez a valóságos népsegítő munka, melyhez nemcsak ész és nagy tudás, hanem érző szív és helyes politikai érzék is kell. Ámde le a kalappal az eddigi jelentkezők előtt is. Ezek szintén megértették és átérezték az ügy fontosságát s meleg szeretettel vonják keblükre a nyomorgó ártatlanokat. És itt különösen ki kell emelnünk a sokszor támadott művelt középosztályt, mely mindig elüljárt a jótékonykodásban s mely most is — bár nem igen lehet fölöslege — elsőnek sorakozott fel a gyermekmentésre. Meleg szívvel szólunk mindenkihez, akit illet, álljon mellénk ebben a nemes Budapest, MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. — Folytatják az indemnitás általános vitájátKabók Lajos az első szónok. Beszél a politikai elitéltek ügyéről. Addig nem lehet békesség és nyugalom az országban, mig a politikai elitéltek szabadságát vissza nem adják. A ezociálisták addig kénytelenek követelni ennek a kérdésnek megoldását, amíg ezeknek a csaknem teljesen ártatlan embereknek nem adnak bünbo- csánatot. Huszár Károly kijelentésével kapcsolatban követeli a politikai bűnösök szabadonbocsájtását, a zalaegerszegi internáló tábor feloszlatását éa a rendőrségi jelentkezési rendszer megszüntetését. Az embereket igazságtalanűl jelentkezésre kényszerítik, mert egy népgyűlésen közbeszólóét tettek. A szónoknak erre a kijelentésére Vasa József népjóléti miniszter megfordul a helyén és a szociálisták- felé fordűlva ezeket mondja : — 1919. március 15-én revolverrel lőttek az elvtársak a közbeszólókra. Először tehát a maguk múltját vizsgálják meg ! A népjóléti miniszter kijelentésére nagy vita támad a Házban. Ellentmondások hangzanakel. A szenvedélyes vitában Kuna P. András, Varsányi Sándor, Meskó Zoltán, Propper Sándor és Vanczák János vesznek részt. Az elnök Propper Sándort rendre utasítja. A nagy zajban az elnök C3ak hosszú csengetés után tud rendet csinálni. Kabók: Az emigránsok közt vannak olyanok, akik díszére válhatnak az országnak és mégsem tudnak hazajönni. Különösen Garami, Buchinger, Lovászy és társai hazajöttét tartaná kívánatosnak. Felkiáltások jobb oldalról: — Miárt nem jönnek haza? Mindenkinek meg van engedve, hogy hazajöjjön! Batitz: Azért, hogy Héjjas és Szesz- ták kezébe kerüljenek? munkában. Adjon ki-ki abból, amit neki az Isten adott. — Nem kérünk sokat, csak annyit, amennyit ki-ki adhat. S gyakran többet őr a szegénynek egy-két fillére, mint a gazdagnak aranya. Az Isten ugyanis a jőszándékot mérlegeli. ... Le a kalappal a nemzetmentók és a nemzetmentés előtt. Ebből látjuk meg, hogy minden társadalmi osztály együttérzésén, közös munkáján, áldozatos egyetértésén a pokol kapui sem vehetnek erőt, Kabók ezután ez egyesülési és gyülekezési jogról beszél. Kovács Nagy Sándor: így sohasem tartunk ülést. Esztergályos János: Vacsorákat tartanak bejelentés nélkül! . Kabók Lajos: A kormány rendszerese« üldözi a Népszavát és ennek munkatársait elitéli. Klárik: Vanczákot életfogytiglan be fogják csukni. Hányszor kérték már ki Vanczák képviselőtársunkat? Varga Gábor: Jól tették! Nem a szol- gabírő elé citálták, hanem a független bíróság elé. Erre nagy zaj támad balfelől. — Mi van Orgovánnyal? Kabók: A szociáldemokrata párt mil- liárdokaí köl’ött munkásjőléti célokra. Felkiáltások: Honnan vették a mil- liárdokaí ? Kabók ezután a rendőrségi brutalitásokat teszi szóvá. A kormány munkás- védelmi intézményeit bírálja. Eddig csak szavakat hallott, de tetteket nera látott. A munkások sztrájk jogát nem respektálja a kormány. Azt elismeri, hogy más országokban nagyobb a munkanélküliek száma. Ott jobb dolguk van a munkanélkülieknek. A munkanélküliség oka a devizaközpont felállítása, ami által lehetetlenné tették az ipari termékek külföldre vitelét. A másik ok, hogy az ipar nem kap hitelt. A magyar ipart fejlődóskép03- nek tartja. Határozati javaslatot nyújt be. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az önhibájukon kívüli munkanélkülieket segélyezze. Állítsa be a kormány a munkaügyi hivatalt. Az indemnitást nem fogadja el. Ezután Kuna P. András szólal fel. A mezőgazdaság kérdéseiben megnyugtató feivilágosítást kér a pénzügyminisztertől. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.» A nemzetgyűlés ülése.
