Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-01-01 / 1. szám
Earn népújság két koronások miatt gyűjtő láz tör ki. — Megvolt a Szervita búcsú. — Bernátsky Jenő dr. egy. tanár gombaismertető előadásokat tartott. — Csúszott a Hajdúhegy. Kriston Endre segédpüspök gerasai aratlak sikert Ózdon. — Analfabéta tanfolyam indúlt meg a katonáknak. — Vucs- kits Béláné meghalt. — Scherer Sándor főigazgató Egerben volt. — A Gárdonyi T. második felolvasó ülését tartotta, — püspöki címet kapott. — Mariházy Miklós i Werner Gyula dr. Egerben volt. — Far megkapta az egri színházat. — A Líceum múzeumának leltára elkészült. — Az utolsó héten megindúlt az egri szüret. — Szerelmi dráma a Remény-utcában. — A főgimnázium ifjúsága kirándult Tarádra. Október-. Kriston Endrét püspökké szentelték. — Az aradi vértanúi emlékünnepét megülték. — Ezrednapot tartottak a hatvanasok. — Harangszentelés volt a föszékesegyházban. — Elkészült a Vit- kovics-utea átépítése. — Petrovics Gyula kanonok meghalt. — Herczeg Lerenc ünnep volt a Városi Színházban. — A Gár donyi Társaság közgyűlést tartott a Városházán. — Kollányi Ferenc pápai főpap Egerben járt. — Jankovics Dezső arcképét leleplezték. — Tejrazzia volt a piaaon. — A Gárdonyi Társaság első felolvasó ülését tartotta. Novembsr: Emlékezések voltak Gárdonyi és a hősök sírjainál. —■ Mozgalom indűlt a földmunkások vállalkozó szövetkezete érdekében. — Jankovics Dezső polgármestert nyugalomba vonulása alkalmából ünnepelték. — Derszíb Ödön főszámvevő nyugalomba vonúlt. — Fekete kae Gyulát kanonokká nevezték ki. — Mázy Engelbert Egerben volt. — M. Túr- bovics Mária angolkisasszony meghalt. — Az ipartestület új székházára feltették a bokrétát. — Az Egri Dalkör Lányi ünnepet rendezett. — Sebőnk Gyula postáéi lenőr jubileumát ülte. — Szabin nők elrablását adta elő a Műkedvelők Köre. December: A város megalakította a ' Gárdonyi emlékmű bizottságot. — Tömös- ! váry Jánosné 48. honvédözvegy meghalt. ] — Fülöp József ny. ezredes meghalt. — A tízes honvédek találkozót tartottak. — Farka* Gyula kanonok plébánost beiktatták. — A szegény konyhát megnyitották. — Deák Mihályné meghalt. — Csutorás László dr. meghalt. — A Napközi Otthon megnyílt. — Feketéné Zaasskovszky Mária meghalt. — P. Szabó Szerafin az oláh rabságból Egerbe érkezett. — Az Érne hadiárva matinétrendezett. — A Gárdonyi T. 3. felolvasó ülését is megtartotta. — Szász György meghalt. — Bart dós Gyula dr. meghalt. — A Falu rosszát előadták az egri honvédek. — 21 fokos hideg köszöntött be hirtelen. Béla színész jubileumot ült. — Egri úszók oá*?*} me® *$»*999**rm*iím&9*o*9*& A Keresztény Nemzeti Gazdasági Pártról. Eger, 1923. december 31. Új alakulat a pártok életében, a politikában. De még sem új. Ott élt és él az a pártok, a párttagok között. Zichy János gróf, Ernszt Sándor prelátus, Czettler .Jenő dr. képviselő é* mások, régen, évtizedek óta hirdetik, amit a Keresztény Gazdasági Párt zászlójára írt. Helyes keresztény gazdasági politikát követeltek, vallották politikájuk tengelyéül és hogy most új címet kerestek s találtak politikájuk további munkájához: kifejezetten a megváltozott viszonyok az okai. A po- ! litika, a politikusok ugyanazok, kik azelőtt voltak, csak a cím változott. A Göben hadihajó legénysége, kapitánya ugyanaz maradt, amikor a hajót ügyes, gyors kßzek átfestették, így áthatolt az üldözők tüzén, blokádján s dicsőséget hozott a német névre. A párt a keresztény jelzőt tűzte 'címerébe. Jól tette. Ma eilágnézleti harc folyik. A kereszténység és a materializmus vívja csatáját. Az ellenséges hajéra), szövetségeseivel együtt, készen áll a harcra. A szociáldemokrácia szövetségesei a sza- badkőmivesek, a liberálisok októbrista szárnya — s a kis antání vadászik erra, ami keresztény. Választóvíz itt a keresztény sző. Két táborra osztja az országot. Itt választani kell! — jobbra: a Keresztény oldalra, vagy balra: az ellenséges oldalra állunk. Habozásnak, taktikázásnak, aggodalmaskodásnak nincs helye — egy percig sem. Meggyőződéses keresztényekre appellál a párt, mikor kereszténynek nevezi magát, nemcsak a katolikusokat, hanem protestáns testvéreinket is zászlója alá hívja. Bárcsak megértené a magyar protestantizmus a hívó szót s régi merevségéből engedve, baráti jobbot nyújtana a katolicizmus vezéreinek, akik a szent kereszténységet védve, érte sebet ejtve, saját énjőkkel oltalmazzák a protestáns ogyházakat is. A nemzeti jelszó foglalja el a második helyet. Nemzeti. Nem új sző ez nálunk. Régi. Olyan régi, mint amilyen évszázados az a küzdelem, melyet az ország szabadságáért, nyelvéért folytatott 400 év őta. Ezt a szót történészeink beleírták tankönyveinkbe, költőink megénekelték versekben, politikusok prograasmjuk középpontjául mondották; beleszőttük imáinkba, belevettük régi Mária-ánekeinkbe; erre tanítottuk az ifjúságot, prédikáltuk, hirdettük a fórumon és a szószéken. Egy darab ez a magyar történelemből miként a kereszténység. S ha ma kifejezetten pártéicnbe kerül, ez is az idők jele. — A nemzetköziség dűiása után mi sem lehet időszerűbb, mint e szent eszmét beléhelyezni a telkekbe, ahonnét kilopta a szocializmus, a kommunizmus, a pacifizmus, a zsidó sajtő, a háború szelleme. E nélkül a nemzet — csak nép; az ország — test lélek nélkül; léte — tengő- dás, nem élet. Ha Barrés francia író, politikus, ki a francia nemzeti érzést a ka tolicizmussal egynek tartotta, annyira ment, hogy kai templomot követelt minden falunak, a templom mellé papot s a régi templom-romokat fölépíttetni kívánta, mert áltatok megelevenedni látta a francia nemzetet: miért ne vallja büszkén önmagát nemzetinek az a párt, mely nem zárkőzhatik el a keresztény szellem termelő, fenntartó, művelő hatása elől? Gazdasági párt. Gazdasági programm nélkül nincs párt. Gazdasági programmot adtak a régi magyar szabadelvűek is. Teljes szabadságot hirdettek az erkölcsi, a szellemi, a gazdasági, a politikai élet minden megnyilvánulásában. S a nagy szabadságtól talán jobb, boldogabb lett az ország? Bár technikailag s ép úgy ipari téren mértíöldnyi utakat tettünk, de a régi alaptól eltértünk, az erkölcsök nem javultak, a vallás varázsereje alább szállott, a szegénység vándorbotot adott Amerika felé sok százezer atyánkfiának; a bankok, nagy vagyonok meghíztak s a magyar nemzet-testből idegen faj nem álmodott hatalomhoz, befolyáshoz jutott; a keresztény kis-, közép , é3 nagybirtokok idegen kézre vándoroltak; a régi dsentri elpusztult, városi, megyei hivatalokba menekült, hogy életét megmentse. Kell tehát egészséges gazdasági programm az egész ország, nem egy osztály, faj érdekében; kell gazdasági programm, mely helyes adózással az egészségtelen, végelemzéaben veszedelmes vagyonhalmo- záat egyensúlyozza, a‘szegénységet munka- alkalomhoz, tisztes megélhetéshez, a hivatalnokot békés lét javaihoz juttatja. Ezt akarja az új pártalakulás. Hatalmas pillérekre emeli jövő életét, mik a nemzet egyetemére, testére, lelkére vannak czölöpözve. Most már csak a programm szellemében következő tetteket várjuk. \ Dr. Cs. L. 1924 január 1. KIS HÍREI a nagyvilágból Külföld. londonban Kirogasoitair a francia—cseh ’szerződést. — Lemond a párizsi és berlini angol nagykövet. — §• ember pusztáit el a Dixmunde léghajóval. — Azt mondják, hogy egész Európa föl- lélegzene, ha Ford lenne Amerika elnöke. — Meghalt az Eiffel torony építője. — Az olasz papság helyzetének javítására az olasz kormány 38 millió lirát adott. — Leégett a nagaeaki egyetem. — Radics ellen elfogató parancsot adtak ki. — A Jungfrau csűcjáról figyelik meg júniusban a Marsot. — Az egyiptomi király Párizsba készül. — Drótnélküli telefonállomás lesz a Vatikánban. — Venizelosz hajóra szállt Görögország felé. — A palermói lőporgyár robbanásánál a tulajdonos meg balt. — Innsbruck környékén a szerencsétlenül járt turisták mentését a hóviharok miatt abban hagyták. — Az orosz-romám kereskedelmi tárgyalások megkezdődtem Moszkvában. — A német nyomdaipar munkásainak felmondottak és az 54 órás munkaidőre tértek át. — A pápa fogadta Somsich József gróf, vatikáni magyar követet az új év alkalmából. — Á Krupp műveknél 10 órás munkanapot vezettek be a munkások 8 órás követelésével szemben. — A Dixmunde kapitányának holtteste Palermőba érkezett és a «Dixmunde» drót- talan távíró szerelvényét megtalálták. Magyarország Oáongrádon helyszíni szemlét tartotta budapesti bombaszakértő. — Kinevezték az országos testnevelési tanács tagjait. — ICO milliós kárt okozott a tűz a Magyar—Olasz bankban.—Nyol* évre ítélték a rakamazi csendőrgyilkost. — A nuncius 15 milliót osztott ki karácsonykor. — Sopronban letartóztattak egy egyetemi hallgatót kommunista üzelmek miatt. — Január 20-án folytatják a magyar-román tárgyalásokat. — Csongrá- don 25 gyanús embert tartóztattak le, de egyik sem akar vallani. — A szocialisták passzivitásba mennek, ha a kormány ra gaszkodik a közigazgatási választási javaslathoz. — Ulainék ügyét január 14-én tárgyalják. — Nagy hóviharok voltak Sopronmegyében. — A cscnarédi bomba- vétót Simtró Xáezló 22 eves'gazdálkodó személyében kinyomozták. Értelmi szerző Piroska János festőművész. Öt bűntársát szintén átadták a szegedi ügyészségnek. HÍREK. Eger, 1924. január 1. Csábít a hír! Az a hír hogy a Műkedvelők Köre a legközelebb újra befütteti a Városi Színházat, sokkal nagyobb érdeklődést kelt, mint pl. az, hogy milyen lesz az új év napja. És ez, úgyszólván termrszetes i*. Hiszen újév napját Eger lakosságán^< 360 naposnál idősebb része már ismeri. Kéményseprő, postás, házmester, vagy háziúr, szobalány, szolga, életbiztosító kézbesítő satöbbi: mind egyugyanazonos módon fog B. u é. k.~ot nyilvánítani, míut pont egy éve, AzonbanPi Műkedvalők soha, mióta Eger falai f£ \állanak, a város hőtiszta olyan kísérletit próbált hire ellen meg nem k esztendő el Egy v mernek szí legjelentőse Channingi kaiak nagy A náluk dí vöket Chan\ I , {áztattak, mint éppen az eteiben fognak. 7iágos Csenning-színművet j.ozni. E színműnek az a 4 tulajdonsága hogy egy ‘elő hozta létre. Az ameri- d.ecsülik a Csenning-eket kfcjgyományok szerint a ne- L-nak írják, d9 Csenning- nek mondj áWe Az Appl^yi külföldi látogatása által helyrehozott Jnsritás iránti érzék segíti azt a törekvti unket, hogy mivel mi Eger- szerte Chan-lingnak mondjuk, hát, legalább az újságíró keresse a paritás szerint helyeset.
