Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-09-08 / 203. szám

Ara 150 korona

Eger, 1923. szeptember 8. szombat. XL évf. 203. sz.

mar vMSto&BmmNmMmmKmmim

Előfizetési dijak postai szállítással Ess bóra . . 3500 K I Egész és lélévl előfizetést Negged évre 10000 K I — nem fogadunk el. —

Mtések □ cm. 50 K. Kishirdetések szavanként 50 K.

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE

Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11.

A kecskeméti katolikus nagygyűlés.

Eger, 1923. szept. 8.

Nagy napokra virrad mostanság a nagy magyar Alföld híres városa. A magyar katolicizmus vezérei, a katolikus szellem élesztgetői, irányítói sereglenek Kecskemétre, hogy szavukat hallassák és tanúságot tegyenek arról a tekintélyes, nagy erőről, amely bennünk vagyon.

A gazdag tárgysorozat, a tárgyalásra kitűzött kérdések sokfélesége és fontossága nyilván mutatja, hogy a kecskeméti nagygyűlés nem fog nyomtalan maradni.

A programm különben a következő: szept. 8-án délelőtt 10 órakor díszgyűlés a piarista főgimnázium udvarában.

A díszgyűlés tárgysorozata: A himnusz eléneklése után Zimay Károly pol gármeeter a város nevében üdvözli a nagygyűlést, Iványosi Szabó László elnöki megnyitót mond, majd a nuncius tart beszédet. Glattfelder Gyula Csanádi püspök »A pápaság szerepe Magyarország nehéz napjaiban», Révész István »Katolikus szervezkedés«, Somogyi Szilveszter »A katolikus szellem átfogó képessége», Wolff Károly »A katolikus akarat* címen tarta nak előadást. A gyűlést Hanauer A. István elnöki beszéde és a pápai himnusz zárja be.

Délután 2 tői 3 óráig szentsógimádás a Nagytemplomban Délután 3 órakor Zadravecz István tábori püspök elnöklésével harmadrendi díszgyűlés a Ferencesek templomában.

Délután 4 órakor a szakosztályok ülései.

A hitbuzgalmi szakosztály ülése; Zsitvay Tibor dr. nemzetgyűlési képviselő elnöki megnyitója ; Muntyán István dr. : A katolikus öntudat hitbuzgalmi előfeltételei; P. Bús Jakab S. J.: Az egység alapjai a katolikus és az egész társadalomban ; Bozóky Gyula ezredes : Krisztus egyháza és a katolikus közélet; Török Kálmán prépost kanonok : Férfiak kellenek a katolikus egyházi közéletbe ; Láng János nemzetgyűlési képviselő: Kereslek, testvér!; Hanauer A. István: Elnöki zárőszó

A szociális szakosztály ülése: Angyal Vidor: elnöki megnyitó; Egri Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő: A tanyai nép szociális gondozása ; Gzettler Jenő nemzetgy. képviselő: A drágaság okai; Benárd Ágost volt miniszter: Az

egyke ; Puliusz István : A keresztény szövetkezetekről; Szabó József nemzetgy. képviselő: Szociális problémák; a katolikus Népszövetség kiküldöttjének beszéde ; Horváth Győző: Elnöki zárósző.

Az ifjúsági szakosztály ülése : Nyúl Tóth Pál: Elnöki megnyitó; Jeleníts Ist- váii: A liberálizmus utóhatása a katolikus ifjúságra ; Sik Sándor beszéde. Andrássy Kálmán : Mire vezet egy ország életében a katolikus elvek hiánya : Daróczy Szeréna: A középfokú leányiskolák és a ma gyár nő jövője; Goszmann Ferenc: Elnöki zárőszó.

Eüte 9 órakor toronyzene.

Szeptember 9 én reggel 8 órakor misét mond a Nagytemplomban Hanauer A. István, a Ferenceseknél Brém Lőrinc váré di püspöki helynök.

Délelőtt 10 órakor folytatják a szakosztályok ülései : A kulturális szakosztály ülése: Faragó Béla elnöki megnyitója; Balonyi György : A katolikus világnézetre való nevelés: J. Szabó László: Az isko- j Ián kívüli népnevelás; Faragó Béla. A tehetség értékelése a nép gyermekeiben ;

Biró Ferenc S. J.: A katolikus sajtó; Glattfelder Gyula : Elnöki zárószó.

A karitativ és kongregáció szakosztály ülése: Kiss Jánosté elnöki megnyitó ; Medgyessy Gyula: Előterjesztés a kecskeméti misszió életéről; Révész István: Leányklub és leánykor; előadás a női kongregációkról; Liszka Béla: A férfi intelligencia apostolkodása ; Balázs Benedikta : A fogház-misszió és a patronázs; Prohászka Ottokár: Elnöki zárősző.

Déli 12 órakor tisztelgés a pápai nuncius előtt.

Délután fél 3 órakor a Szivgárda diszünnepélye.

Délután 5 órakor Schioppa nuncius vezetésével eucharisztikus körmenet.

Este fél 9 órakor színházi estély: Magyar Hiszekegy; Szabó Lajos üdvözli Prohászka Ottokárt; Prohászka beszéde; i Némethy Ella operaénakesuő, Schreiner Elli hegedűmüvésznő éa Vencelt Béla operaénekes számai ; az összkar zárószáma Póta Aladár főkántor vezetésével.

Ki nevezze ki a tanítókat: a belügyminiszter, a főispán, vagy a tanfelügyelő ?

Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök.

Az elnöki előterjesztések és bejelentések után Hajós Kálmán a második bíráló biz. elnöke jelenti, hogy a bizottság Herceg Bélát és Rácz Jánost véglegesen megválasztott képviselőknek jelentette ki. Áttérnek a létszámcsökkentésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására.

Nagy Ernő a tizenharmadik szakasz törlését kéri.

Rakovszky belügyminiszter válaszol a felszólításokra. Kijelenti, hogy teljes mértékben osztja Östör József kifogásait a szakaszra vonatkozólag. Östör József kifogásolja a gyámügynek részleges szabályozását, mikor annak általános rendezésére van szükség. Bizonyítja, hogy a gyámügy anyagi jogainak rendezésére szükség van. Arra vonatkozólag már készen is van a tervezet. Azon van, hogy a törvényjavaslatot külön tárgyalják. Ami a gyámügy eljárási részét illeti, az a nézete, hogy az eljárási részt rendelet formájában kell rendezni, mindaddig amig hozzá nem fognak a végleges rendezéshez. Ami a szervezés kérdését illeti, az a nézete, hogy a gyámügy igazgatása nem adható sikeresen a bíróság kezébe.

— Azokat a tisztviselőket fogják ki nevezni, akik önként álltak a vármegye szolgálatába ée ott megfeleltek. A Ház a szakaszt az előadó módosításával fogadja el, Nagy Ernő indítványát elveti.

A tizenharmadik szakasznál @aál Gaszton határozati javaslatot nyújt be, amely szerint azoknál a városoknál, vármegyéknél, melyeknél a törvényhatósági, illetve képviselőtestületi választások még ebben az évben esedékesek, a létszám- csökkentési intézkedéseket halasszák a választás utánra. A belügyminiszter hozzászólása után a Ház az indítványt elveti. A szakaszt eredeti szövegezésben fogadják el.

A tizenhetedik szakaszt a belügyminiszter kívánságának megfelelően módosítva terjesztik be. A Ház a szakaszt az előadói fogalmazásban fogadja el.

A tizennyolcadik szakasznál az előadó terjeszt be módosítást. Hegymegi Kis Pál ugyancsak módosítást ajánl. Csik József osztja Hegymegi Kis Pál módosítását.

Petri Pál kultuszminiszteri államtitkár válaszol az elhangzott felszólalásokra. Megállapítja, hogy a javaslat nem érinti az 1848 ik évi 10 ik törvénycikk rendelkezéseit. Foglalkozik azzal, hogy az államsegély-revízióra vonatkozó jog nem új rendelkezés. A kultuszkormány nagy súlyt helyez a felekezeti iskolákra. A forradalmak és a romgn megszállás bebizonyították, hogy a felekezeti iskolákban sokkal több az életerő, mint az állami iskolákban. Kéri a szakasznak az előadó nIődo®ítáíá- val való elfogadását. A Ház így határoz.

A régi 18. és 19. szakaszhoz Hegymegi Kis Pál szólal fel. Hangoztatja, hogy a la-