Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-23 / 291. szám
Ára 300 korona Eger, 1923. december 23. vasárnap. XL. évf. 291. sz. Előfizetési dijak postai szállítással eBB bóra . . 7000 K j Egész és télévi előfizetést Negged évre 20000 K I — nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda Telefon szám 11. A városi képviselőtestület közgyűlése. Megszavazták a költségvetést. — Sürgették a közvilágítás terheinek apasztását. Gazdasági irányzat. Eger, 1923. december 22. Vagy huszonötén a nemzetgyűlés honatyái közül, érezve azt a felelősséget, amivel az országnak gazdasági fejlődése tekintetében tartoznak, új pártot alakítottak. Új párt alakúit már nem egy. Hangzatos munkatervet és még fényesebb elvi alapot nyújtott valamennyi. Azonban ezzel úgy szoktak lenni » pártok, hogy a gyakorlati kivitelnél rendszerint csak a politika marad meg a tartalomból. Vér- mérséklet és ízlés szerint a politika vagy zajos, vagy zajtalan, vagy tényleges, vagy hallgatólagos viselkedésekkel hozott valamilyen hírt a pártról és a hozzá tartozó honatyákról. Eredményes, az ország verítékező polgárainak erkölcsi és anyagi javát segítő politikai tevékenységhez azonban nem elég a zaj, nem a személyeskedések: oda tudás, tapasztalat, állami és természeti, iársadalmi és erkölcsi törvények átérzett ismerete szükséges. Valami derengésféle a sok sivár nemzetgyűlési kép után, hogy a gazdasági irányzat kezd komoly kifejezésre jutni. Mi, egriek, nem egy ízben hallottuk Czett- ler Jenői. Gazdasági tudása, az egész világ gazdaságát áttekintő látóköre, a dől gokat lényegükben tekintő lelkiismeretessége bizalommal figyelő hallgatókat szerzett neki egri föllépései alkalmával. A körülötte csoportosuló párt gazdasági irányáról a kiadott nyilatkozat elég világosan szól. Jegybank, külföldi kölcsön alapos szemügyre vétele, kereskedelmi mérlegünk kialakúlására való törekvés, falusi szociálpolitika, többtermelés érzik ki erősen a munkatervből és ami annak keresztülvitelére nélkülözhetetlen: a közéleti tisztaság biztosítása a programúinak beköszöntője. Olyan szép programm, ami ellen egy szót sem lehetne vetni. Az ilyen szép magyar tervekkel azonban úgy vagyunk, hogy mikor megvalósí íásukra kerül a sor, a vezérek rendszerint kénytelenek felsóhajtani: — Hol találunk a kivitelhez alkalmas, elóg jó, elég képzett és elég kitartó magyart? Az a legjobb kormányzati elv tehát, amely nem eüged igazságtalanságokat érvényesülni, hanem a tehetségeket és a hozzáértést juttatja érvényesüléshez. így tett Hindenburg is a harctéren és bizony ez az elv mindig nagyon jól bevált. Leginkább beválnék pedig szegény hazánkban, ahol sokszor nem az elme, hanem a balitélet határoz, az intézmények fejlődése pedig lényegtelen kérdéssé ala- csonyodik. Talán rokonszenvesnek tarthatjuk a gazdasági irányzatot, mert a komoly és gyakorlati emberek teszik nekünk azzá. De kár lenne csalódnunk! «Hiszek egv Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.» Eger, 1923. december 22. A város képviselőtestületének szombatra összehívott közgyűlését 9 órakor, csekély érdeklődéssel nyitotta meg Trak Géza h. polgármester. Az anyakönyvi helyiségbe rakott padok még 10 órára sem teltek annyira meg, mint azt a fontos tárgyak után remélték. A vizen inneni vadászterület kérdését, a per eldöltéig, az állandó választmány javaslatára levették a napirendről. A hegyőrök fizetését pedig 50.000 koronával javították. A földmivelósűgyi miniszter leírt az izr. temető kibővítése érdekében. Nem nagyon tárgyilagos hozzászólások után névszerinti szavazással megadták a kibővítéshez szükséges terüietet. Kálnoky István dr. h. főjegyző igen alapos készültséggel terjesztette elő a város 1923. évi költségvetését, melyet a törvény szerint az őszi ülésen azért nem terjeszthettek elő, mert az adótörvények változtak, a város nem látja még ma sem világosan, mennyi bevételre számíthat az adókból. A bevételek határozatlansága miatt kellett 1923-ban is az 1922. évi költségvetési alaDon vezetni a város háztartását. Csak november végére állíthatták össze a költségvetést. Elnyomatását elrendeli ugyan a törvény, de, minthogy az több millióba kerülne, le kellett róla mondani. Arány a békeévhez. Összehasonlítva az 1914. évivel, az akkori kiadások 947 ezret mutattak, a mai 472 millős kiadáshoz képest. A drágasági számot és a zürichi koronát tekintve békében 12-szer többet költhetett a város saját háztartására. E miatt fokozott takarékosságot tartanak szükségesnek. A költségvetési hiány. A költségvetés fedezetlen összege kikerekitve 91/, millió. Minthogy állami adók ma nem pótlékolhatők és ennek a költségvetésnek is az 1921. évi adók adják az alapot, azért a hiány eltüntetésére 200%-os pótadó szükséges. Tekintve, hogy az eltolódás okozza ezt a látszólag magas százalékot a valóságban ez 30—35%-nál ma sem nagyobb. A fedezetek. A békében pőtadóból befolyt fedezet olyan tekintélyes volt, hogy az alkotta a költségvetés alapját. Ma a pótadő 9 millió körüli összeg lóvén, más jövedelmi források léptek előtérbe. Ilyenek az államsegély, a forgalmi adó, az ált. kér. adó és a városi üzemek jövedelmei. A kövezetvám költségvetése. Sokat követelnek a kövezet költségei. A 80 milliós kiadással szemben, 12 millió a vámsorompők és 2 millió a vasúti kövezetvám bevétele. Sajnos, a Deák Ferenc* útnak részietekben való átfedése maga 44 millió terhet okozott. Nem volt más mód, mint hitelből és a közmunkáknál | jelentkező megtakarítással apasztani a költségeket. A közmunka költségvetése. Minthogy a közmunka fölött a vármegyei hatóság, illetőleg a keresk. minisztérium rendelkezik, az itt befolyó 541/» millió a városnak kevés bevételt jelent. Az egyes fogatok 10, a kettősök 17, a közi napszám 2 ezer koronájával, az autó pedig lóerőnkint van számításba véve. A hegyőr-bérek. A hegyörbérek számadása 9—10 milliót tesz ki, mely holdankint nyert kivetést. Az állandó választmány javaslatai. Kálnoky István dr. h. főjegyző az állandó választmány, illetőleg a pénzügyi szakosztály határozata szerint felhatalmazást javasol arra, hogy az 1924. évben a város háztartását az eddigi keretekben tovább vihesse a város elöljárósága. A polgármester és hivatali helyettesének békeévi 800 koronás személyi pótlékát a képviselőtestület időről-időre állapította meg. Ez legutóbb 24—12 ezer korona volt, Állandóbb értékelést tart az állandó választmány szükségesnek. Más városok példájára a f. év második felétől kezdve a tőzsdei árfolyamszerinti 3, illetőleg 1 */* q búza értőkét javasolja. A kövezetvám elégtelen volta miatt igénybe vett pénzintézeti kölcsönök 16%-os drágaság terhével jutnak a városhoz, mert a Jegyintézettöl származó kölcsönből a közvetítő pénzintézetek kamatrészesedéseket kötnek ki. Az állandó választmány javaslata az, hogy Lipcsey Péter dr. indít váaya értelmében feliratban keresse meg a városi képviselőtestület a kormányt, hogy mentesítsék ezektől a terhektől a városokat. Sőt a létesítendő Jegybank alapításánál már is legyenek figyelemmel a városok igényeire. A mélyrehatóbb tevékenység akadályai. 9 Kálnoky István dr.: Goethe Faustja Szent János evangéliumának fordításakor töprengett írván : Kezdetben vala az értelem. Ezt mődosítá: Kezdetben vala az ige. Végre így hagyta meg : Kezdetben vala a tett. A mai nehéz viszonyok közt tetteket felmutatni a lehetetlenséggel határos. Minden igyekezet oda vezet, hogy
