Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-23 / 291. szám
2 fciU-ßl NÉPÜJSAö 1923. decamber 23. a válságon átmentsék a régi értékeket. Némi sikerek ebben a tekintetben a városi kertészet üvegháza, a Bayer Henrik tanácsos indítványára létesített városi kőbánya, a kislakás-akció, a szeszfőzde jövedelmezősége, a szociális tevékenység, a napközi otthon és népkonyha 300 személyt ellátó jótékonysága, a patakszahályozás. A nehéz viszonyok között nyugodt lelkiismerettel tettek amennyit lehetett. Hinni, bízni és áldozni kell tudni. A vita A tetszéssel találkozott előterjesztés után Lipcscy Péter dr. kért a jóléti alapra nézve felvilágosítást, hogy nincs-e válságban ? Kdlnoky I. dr.: A tisztviselők az államiakkal szemben rövidséget szenvedtek; vasúti kedvezmények, betegellátás és más tekintetben. Ezért kellett megalkotni a jóléti alapot, mely szerencsétlen sorsában segítségére ven a városi alkalmazottaknak, mint legutóbb Gecsányi esetében. A város járuléka csekély, a tisztviselők lkával szemben. Lipcsey dr. indítványozza a normálisra való felemelését a városi hozzájárulásnak. Nagy tetszéssel javasolja a kölcsön kamat terhek ellen a főispán, a nemzetgyűlési képviselő felkérését ügyük támogatására. Felkérik továbbá Trak Géza h. polgármestert, aki a városok kongresz- szusának tagja, hogy ott is tegyen meg minden lehetőt. Még pedig na csak a Jegybank megalkotásakor védjék a váró sok érdekét, hanem addig is. Kánitz Dezső: Elismeréssel van a város vezetősége iránt. Míg más városok adója emelkedik, addig itt nem. Panaszkodik a drága villanyáram miatt, amely 320.— K. hw.-kint. Fizesse a város a köz- világítást ne a fogyasztók. Ezek megunják és magukról fognak máskép gondoskodni. Bizottság kiküldését kéri, hogy miért csak 71/» milliót fizet a város a villanyért. Csináljanak a szénbányákhoz turbinát. A személyi pótlékokat kevesli. Trak G. elnök elejét veszi a vitának azzal, hogy a személyi pótlékok a város teherbírásához képest kerültek a javaslatba. Kakuk Ignác a földműves szövetség támogatását ígéri a kamatteher kérdésében. A közellátásnak megfelelő földet sürget. A Kertész-útca rossz világítását panaszolja. Mslomütcai Nagy János: Azt hitte, hogy a város 90 milliót ad a világításért (Derültség). Az Agrár maga többet ad, mint a város! Fodor Ferenc: Ha nem adóból fizetik a közvilágítást, akkor a gőzmalom és más érdekeltségek mentesülnek a költségektől. Ringelhann Béla: Az adóalap bizonytalansága miatt nem lehetett a városnak a közvilágítás terheit vállalnia. Jövőre a helyzet javul. Kánitznak azt feleli, hogy a bélyeg 5000, a hús 8000, a zsír 12000- szeres lett és csak a városi villany üzeme ne kérje meg a 4000-szerest? A bizottság felesleges, mert magánjellegű tárgyalások folynak. Dec. 29-én érkeznek meg a kormány kiküldöttei, akik ezt az elsősorban pénzkérdést megtárgyalni hivatottak. Ő vetette fel a kérdést már régebben. A bányáknak lesz még érdeke az, hogy fogyasztójuk legyen, ha ezekről idejében nem gondoskodnak, meg fognak halni. A nyersolaj miatt országos érdek a szénre való áttérés, ezért várható a kormány segítsége. A stabilizálódást meg kellett várni. Kánitz ellenvetései után Trak Géza elnök bejelenti, hogy a nyár óta folyik tevékenység ebben a kérdésben és ebben érdemlegesen akkor lehet dönteni, ha az a képviselőtestület elé kerül. A közvilágítás terhe a mai rendszerrel igazságosabban van elosztva, mert lángok szerint fizetik, mintha a ház és föld viselné ezt is. 1923 ban nem lehet az adóalap bizonytalansága miatt más számításra áttérni. Hogy az egyes kiadások birtokon kívül is folyősíthatók legyenek névszerinti szavazást rendel el a kivetésre és a javaslatokra nézve, melyeket a képviselőtestület elfogad. A többi ügy. Kdlnoky István dr. b. főjegyző előterjesztést tett a hatvanasok által fölállítandó hősök szobra költségeihez való hozzájárulás iránt. Az állandó választmány 1 millió K hozzájárulást javasol, amit a közgyűlés el is fogad. A közpénzek elhelyezésére nézve a közgyűlés akként intézkedett, hogy azok 20—24%-át a Hevesmegyéi, az Agrár és az Egyházmegyei Takarékpénztáraknál, 13%-át a Hitelbanknál és 12°/o-át a Népbanknál helyezik el. Az érsekségtől fölvett kölcsönöket visszafizetik. A villamos-üzem megüresedett igazgató tagsági helyét Kakuk Jenővel töltötte be a közgyűlés. A törlesztéses kölcsönöket a budapesti pénzintézeteknél már felmondta a város, amelyek azonban különböző időpontokra fogadták el a felmondást. Mivel pedig a visszafizetendő tőkéknek a költségvetésbe való felvétele kívánatos, a közgyűlés felhatalmazta a tanácsot, hogy a szükséges összegeket konzerválja, hogy a kölcsön visszafizetése a szükséges időpontban lehető legyen. A községi szülésznők évi fizetését 120000 koronában állapította meg a közgyűlés. A városi t. orvosok munkadíját pedig a békében megállapított ^jak ezerszeresére emelte föl. Özv. Gecsáríyi Dánielnének elhűnyt férje fizetésének 25%-át adományozta a közgyűlés évi kegydíj gyanánt, Soós Im- réné pedig elhunyt férje 3 havi fizetését kapja rögtöni segély gyanánt A közgyűlés a városi tisztviselők utazási napidíjait felemelte. Lanther János a háza előtti nyitott csatorna beboltozását kérte a várostól azzal, hogy a költségek felét magára vállalja. Mivel a boltozás 6 millióba kerülne s a városnak nincs ily nagy költségek fedezésére pénze, a kérelmet, elutasították, illetőleg visszaadták az ügyet a tanácsnak újabb előkészítés végett. A r. k. egyház által kért 800.000 koronás kölcsönt megszavazták. A szegényadó kivetésére vonatkozó előző közgyűlési határozatot megsemmisítették és az 1924. évi jövedelem- és vagyonadó alapján fogják az inségadót kivetni. Letárgyalták az iparos és kereskedőtanonciskola költségvetését is. Mivel pedig ez iskolák jövedelmi forrásai nem födözik a kiadásokat, az ipartörvény szerint 20*/« adópótlék vethető ki ez iskolák céljaira a föld- és házvagyon terhére. Mivel pedig ez igazságtalan, a közgyűlés felír a kereskedelmi miniszterhez, hogy ez iskolák javára a kereseti adót is meg lehessen pőt- lékolni. A közgyűlés a polg. fiúiskola árnyék- széke ügyében felír a kultuszminiszterhez, hogy annak átalakítási költségeit nem vállalhatja. \ Az iparosok azon kérelmé*, hogy a piacon nagyobb sátrakat állíthassanak föl, nem teljesítették. Végül köztérvételi és egyéb kisebb ügyeket intézett el a közgyűlés. Kiállítást tervez a Gazdasági Egyesület. Háziipari kiállítás az egész vármegye bevonásával. — Rezgálic akció. Eger, 1923. december 22. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület még alig heverte ki válságos anyagi helyzetét, amelybe a forradalmak minden intézményt belesodortak, máris fiatalos erőtől duzzadó akarattal lát a talpraállí- tás munkájához. Az egyesület életében legfontosabb szerep Udvardy-Cserna Jenő egyesületi titkáré, akinek hozzáértése és szive is van azokhoz a kérdésekhez, amik a hevesmegyei gazdáknak fájnak. Az ország jelenlegi súlyos viszonyai között az a legfontosabb, hogy a téli időket hasznosítsuk. Vármegyeszerte folyik a szorgalmas gazdák házaiban a téli iparoknak különböző formája. Nagy nemzeti érdekek fűződnek ahhoz, hogy a gazdák minél több szükségleti cikket legyenek képesek otthon előállítani. Azonban, hogy a vármegye különböző vidékein lakó népek egymás termékét, háziipari .tárgyait megismerhessék, szükséges, hogy azokat egy alkalommal egy helyen összegyűjtve megtekinthessék. Ebből az érdekből létesül a kora tavasszal a vármegyére szóló kiállítás, melynek megnyitására az országos szaktekintélyek is eljönnek. Be akarják ezeken mutatni a fűzés, szalmafonás, kenderszövés, műhímzés, fafaragás, csipkeverés szőnyeg és pokróc készítés, szerszám és szerszám-rész készítés példányait még pedig úgy az újabb termelést, mint az esetleg található ősibb formákat. Az ilyen kiállításoknak a nép igen nagy hasznát veszi tapasztalás szerint. Az ott megforduló elöljáróságok azután a községekben meghonosísható házi ipari szakmákat gyakorlatba hozhatja. Azok meghonosítására tanfolyamokat kérhet és útbaigazításokat nyomban, ott helyben is kaphat. A Gazdasági Egyesület ezután is el fogja látni a gazdákat a szőlőjükben szükséges rézgáliccal. Az jjerre vonatkozó tevékenységet a legközelebbi jövőben megindítja. Ennek a gazdasági mozgalomnak a keretében nemcsak az egylet tagjai részesülhetnek a jutányos árú rézgálicből, hanem a szőlősgazdák is, akik esetleg nem is tagjai az egyesületnek. így az egyesületi tagság terhe mindig kiegyenlítődik azokban az előnyös részesedésekben amiket az egyesület tagjainak nyújt. Igen fontos érdekeket szolgál az egyesület azokkal a törekvésekkel, amiket egy nagyobb tenyészapa-állatvásár érdekében fejt ki. Azok a panaszok, amelyek a gyönge hús és tejtermelés miatt vidékünkön jogo- súltak, onnan erednek, hogy a tenyészállatanyag elsatnyúlt. Most is érezzük az oláh hordák rablásait. Minthogy pedig a gazdákra nézve végtelenül fontos, hogy megfelelő űj állatanyagot neveljen föl, a felújítást tovább halasztani már sem nem célszerű, sem nem tanácsos.
