Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-12 / 281. szám
Ara 300 korona Eger, 1923. december 12. szerda. XL. évf. 281. sz Előfizetési dijak postai szállítással ggg bóra . . 7000 K Egész és félévi előfizetést Negged évre 20000 K 1 ---- nem fogadónk el. P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II. SEtZI A közigazgatási bizottság ülése. Az alispán megbélyegzi az egri horogkeresztesekről mesélő sajtót. — Megkezdődött a füzesabonyi trachomások gyógyítása. — Csökkent az I. osztályos tanulok száma. — Egy vagon selyemgubót termelt a vármegye közönsége. Eger, 1923. dec. 11. | Ma délelőtt tartotta Hevesvármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését Vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt. Az aliepáni jelentést Puchlin Lajos vármegyei főjegyző terjesztette elő a következőkben. A vármegyei tisztviselők és alkalmazottak létszámában személyi változás nem történt. A dr. Mocsáry Györgynek főszolgabíróvá történt megválasztása folytán üresedésben lévő szolgabírői állást a törvényhatósági bizottság a jövő kedden tartandó közgyűlésén tölti be. Az üresedésben levő gyakornoki és kezelő személyzeti állások betöltésére nézve a főispánhoz előterjesztést tett. A közrendészeti és közbiztonsági állapotok kielégítők. Az Ulein féle puccskísérlettel kapcsolatban egyes fővárosi destruktív lapok azt állították, hogy a magyar horogkeresztes mozgalom vidéki főfészke Eger, ezen állítás azonban a rendőri nyomozás szerint teljesen alaptalan és tendenciózus híresztelésnek bizonyult. Nagy baj, hogy a^bsendörörsök elhe lyezése sok helyen akadályokba ütközik, az őrsök legtöbb helyen bérelt épületekben vannak elhelyezve s a háztulajdonosok a csekély bérre hivatkozva a legszükségesebb fenntartási munkákat sem végeztetik. Emiatt a siroki őrs épülete annyira tönkre ment, hogy a ház bedőléssel fenyegetett, emiatt a vármegyei csendőrparancsnokság a siroki őrsöt kilakoltatta és Köm- lőre helyezte át. Miután Sírok községnek és környékének feltétlen szüksége van az ottani őrsre, kérelmére a csendőrparancs- nokság a belügyminiszterhez fordult az épület karbanhelyezése iránt intézkedések megtétele végett. Ugyanezen eset fordul elő Tiszafüreden. Az ottani őrsöt a parancsnokság a bedőléssel fenyegető laktanyából Tisza- szőllősre akarta helyezni. Tekintve azonban, hogy Tiszafüred nem nélkülözheti a csendőrséget, intézkedésére a főszolgabíró a Kaszinó épületét vette igénybe az őr* részére, viszont a Kaszinó a községházán kapott megfelelő helyiséget. A vámosgyörk-gyöngyösi vasútvonalon lévő Gyöngyöshalász I. megállóhely elnevezése sok tévedésre adott okot, mert a Gyöngyöshalász községbe utazó idegenek közül sokan e helyen szálltak le, holott a község állomása Gyöngyöshalász II. Ez okból a Kereskedelemügyi Miniszter Gyöngyöszhalász I. megállóhely nevét Halászaranyos névre változtatta meg. Többen panaszolták az alispánnál, hogy a füzesabony-egri vasúti vonalon közlekedő 1. osztályú kocsik ülései rendkívül pisz kosak és oiajpecsétekkel vannak tele, továbbá az egri állomás perronjáről csak egy ajtón engedik ki a beszálló utasokat, miből sokszor óriási tolongás származik. Ezen állapotok megszüntetése végett átírt a M. Á. V. miskolczi üzletvezetöségé- hez, honnan azon választ kapta, hogy a kifogásolt kocsikat a lehetőséghez képest mielőbb ki fogják cserélni és intézkedtek, hogy az egri állomás perronján a közönség részére több kijárat legyen. Az alispáni jelentés után Keglevich Gyula gróf két kérést terjeszt elő. Az egyik az, hogy Bükkszenterzsébet lakos sága gyümölcstermeléssel akar foglalkozni. A községnek faiskolája nincs, így az ültetendő gyümölcsfák beszerzése igen nagy áldozatokba kerülne. Azért kéri a bizottságot, hogy Bükkszenterzsébet és környékének lakossága lehetőleg ingyenes állami facsemetékben részesüljön. A másik kérése az, hogy Terpesen az a 14 hold föld, amelyet az egyik Károlyi grófnő faiskola telepítése céljából adományozott a községnek, tényleg arra, s ne kukoricatermelésre fordíttassék s hogy a rajta épült üres 3 szobás lakásban a pétervá- sárai erdőfelügyelő lakhassák. A főispán megnyugtató válasza után a jelentések következtek. Dr. Kassa Endre vm. tiszti főorvos jelentése szerint a vármegyében az elmúlt hónapban járvány nem uralkodott. Előfordult ragályos betegségek : Difteritisz 3. vörheny 12 (1) kanyaró 25, hastífusz 30 (3). (Zárójelbe tett számok a halálozást jelentik.) Trachoma Füzesabonyban 41 esetben fordult elő. E megdöbbentő szám arra késztette a vm. tiszti főorvosát, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter útján szakorvos kiküldését kérje. A szakorvos megérkezett és a gyógyítás megkezdődött. A betegség tovább terjedésének megakadályozására az intézkedések megtörténtek. Magyary Pál pénzügyigazgató jelenti, hogy a nov. végéig kivetett adó összege 4036 millió korona volt. Ebből befolyt 2163 millió, hátrálék 1873 millió. Jogilletékben befolyt: 77 millió, dohányjövedékben 168 millió, fogyasztási és italadóban 142 millió, jövedelem és vagyonadóban 110 millió, vggyonváltságban 842 í millió, állatforgalmi adóban 462 millió, í ált. forgalmi adóban 1373 millió korona. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő je- i lenti, hogy Hevesmegya területén 202 népiskolában 512 tanterem van és‘ 613 tanító tanú 32,226 gyermeket. Egy tanítóra tehát 60 gyermek esik az 1920. évi 97 tanuló helyett. Itt tehát feltétlen javulás mutatkozik. Az I. osztályba beiratkozottak száma a háború következtében csökkent és ez a 9%-os országos csökkenésnél 3%-kal nagyobb, ami bizonysága annak, hogy Hevesmegye lakossága a háborús áldozatokból az átlagon felül vette ki a részét. Kóczián Gyula dr. ügyészségi elnök jelenti, hogy az elmúlt hó 1 én a letartóztatottak száma 202 volt, 30 án pedig 214, még pedig 156 férfi és 58 nő. Ezek élelmezése 6 263,292 K kerül. A letartóztatot tak közül országos fegyintézetbe került 11, szökés nem fordult elő. Jezierszky Mihály gazd. felügyelő jelenti, hogy az időjárás esős és enyhe. A vetések állása jó, az egérkárok csökkentek, Több helyen azonban a víz el öntötte a vetéseket, így kárra van kilátás. A selyemtenyésztési felügyelőség jelentése szerint 50 hevesi községben 428 család foglalkozott seiyemtenyésztéssel. A termés az 1919. évi 32 q val s az 1922. évi 64 q-val szemben 1 vagon volt, amelyből az említett családok 13.873.446 koronát kerestek. Isaák Gyula alispán hozzáfűzi e jelentéshez, hogy a selyemtenyésztési felügyelőség ígéretét bírja arra nézve, hogy a közeli hónapokban szakelőadások tartásával a lakosság lelkesedését ébren tarják, sőt fokozni fogják a selyemhernyótenyésztés iránt. Tóbiás József az államépítészeti hivatal főnöke jelenti, hogy a kedvező, enyhe időjárás következtében a kijelölt munkát mindenhol sikerül az év végéig befejezni, leszámítva azt a nehány helyet, ahol a közönség közömbössége ezt lehetetlenné tette. Plósz István bizottsági tag hozzá szól a jelentéshez és megemlíti, hogy sok helyen töretlen kavicsok vannak ma is az út mellett elterítetlenül. Eger és Szálúk között az út alapburkolata fel van törve. Hiába fuvarozzák (Äa a követ, ha nem töretik össze azokat. Tóbiás József válaszol a felszólalónak és megemlíti, hogy munkásokat sok helyen nem tud kapni, az emberek nem vállalkoznak erre a munkára pedig jól megfizetik érte. Ilyen helyeken bizony a munka befejezése késedelmet szenved. Keglevich Gyula gróf hasonló értelemben szólal fel és megemlíti, hogy mindig arról beszélnek, hogy nincs munka- alkalom és ime a munkára nem akad ember. Osinger Nándor í te egészségügyi