Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-10-19 / 237. szám

2 itiüKl JNEPUJbAi* 1923. október 19 Missziós stjtrendszer alaHul Hi Egerben a szegíny tüdőbetegen gondozására. Eger, 1923. okt 18. A negyedik pontban a főjegyző elő­terjeszti javaslatát a városi képviselők névjegyzékének kiigazítása céljából kül­döttség és a választók névjegyzékének egybeállítása céljából választmány kikül­dése iránt. A javaslatot elfogadják és két bizottságot jelölnek ki. Az ötödik pontban a tanács a mődo •ított nyugdijszabályrendeletet mutatta be. Eszerint a tisztviselők ezután csak 9 év és 6 hónap után lesznek nyugdijjogosultak. Módosítás még az. hogy az a városi tiszt­viselő, akit egészségügyi okokból nyugdí­jaztak ha újból azolgálatképes lesz, köteles hivatalát elfoglalni. Ha erre nem hajlandó nyugdiját elveszti. A kényszernyugdijazás korhatára a 70-ik életév lesz. A javaslatot elfogadják. A 6-ik pontban a gyámpénzek eddigi 8% os kamatát 40% ra emelték fel. A 7-ik pontban az illetmények egy­séges folyósítását jelentette a v. tanács. Azok a városi tisztviselők — a polgár­mester és még egynéhány kivételével — kik természetben lakással, fűtéssel s világítással bírnak, kötelesek 1923 szept. 1-től kezdve lakbér, fatérítés stb. idevo­natkozó illetményeiket a város közpénz­tárába befizetni. A 8., 9.. 10. pontokban a vízinneni vadászterületek búzavalutában való, ár­verés útjáni bérbeadása fölött határoztak. A helypénzdíjtételeket búzaalapra fektetik. Pi. a békebeli 20 filléres hely­pénznek 1 kg. búza felelt meg és ennek alapján fogják most is a díjtételeket meg­szabni. A városi fürdők visszaszerzése tár gyában elhatározzák hogy a város, ameny- nyíben módjában lesz a részvényeket megvásárolni, teljesíteni fogja a javas­latot. . A húsvizsgálati díjakat az eddigiek 300 szorosára emelték föl. A vidékről felkerülő szegény egye­temi ifjúságot ebéddel és vacsorával se­gélyező úgynevezett»Béta-menza* céljaira 200.C00 koronát szavaztak meg Vargha Damján dr. ciszt. r. egyetemi tanár kér­vényére. Az Egri Dalkör részére beszerzett zongora vételárához 150,000 K-val járult a városi tanács. Szomorú jelenség voit, hogy a föld­míves képviselők ez utóbbi két indítvány­nyal szemben oly idegenkedéssel visel­kedtek. A Gárdonyi Mauzóleum tervei közül kivitelre (ha sikerül) Müller Tibor pálya­művét fogadják el. A házhelyrendezés kapcsán a kis­lakások építésénél kikötik, hogy akik már házhelyhez jutottak azok kötelesek 5 meteres előkerttel fölépíteni a házat. A díjakat négyszőgÖlenkinS az eddigi dí­jaknak 7 szeresére emelték föl, csak az 50 és még több V»-os rokkantak és az egy és több gyermekes hadiözvegyek számára lesz 4-szeres a szorzószám. A javaslatot elfogadják. Ezután a napirenden lévő többi ügyet tárgyalták le. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.« Vettük a következő levelet: Tekinte­tes Főszerkesztő Úr! Kedves Barátom! Az «Egri Népújság» egyik vazórcikkében hangsúlyozta a művelt közönség össze­tartását a szegény tüdőbetegek megmen­tése érdekében. Engedd meg Kedves Barátom, hogy e tekintetben saját tapasztalataimmal is megerősítsem igazmondásodat annak bi­zonyságául, hogy a közel jövőben Eger ben megalakuló «Szegény tüdőbeteg gon­dozó egyesületnek» itt határozottan erős alapja van. Most még a legnagyobb csend­ben működő társaságunknak vau egy se­rény tagja, akinek egymagának sikerült egy kis fáradtsággal sok olyan egyént ügyünknek megnyerni, kik különben ada­kozásukról nem voltak ismertek. A leg­utóbbi értekezleten is kifejtettem, hogy az alakuló egyesületet naggyá és virágzóvá Budapest. MTI. A Magyar Kurírnak jelentik Kassáról. A cseh megszállás ide­jén 1918 decemher 30 án bevonult cseh hordák megszállották az azóta elhunyt Párvy Sándor szepesi püspöknek savniki kastélyát és ott elszállásolták magukat, ügy este 8 óra tájbau a legionisták több tiszt vezetésével behatoltak a kastélyhoz tartozó templomba és harangsző, vala­mint orgonazúgás mellett misemondő ru­hákban öltözve misét szolgáltattak, míg több társuk ezalatt vadul ordítozott és dorbézolt. A plébános másnap megjelent a tem­plomban, melynek belsejét teljesen felfor gatva és összepiszkítva találta. December 31 én, amikor a légionáriusok eltávoztak, a társaság több tagját nyomozás után sikerült kitudni. A pozsonyi hadosztály-birőság az Egy tanúlság. Egy országos szövetkezet önkormányzatának helyreállítása. Eger, 1823. okt. 18. Évekkel ezelőtt egy késő őszi napon nagy szelet kavart itt Egerben, de ország­szerte is egy házépítő szövetkezet, mely­nek ma is sok tagja van még városunkban, j Történt azután, hogy a túlzott Ígéretek és egyeseknek apró szabálytalanságai arra bírták a kormányt, hogy a szövetkezet önrendelkezési jogát felfüggessze. Csak­nem három évig tartott a gondnokság alá helyezés. Közben megalkotta a nemzet­gyűlés a nagy taglétszámú szövetkezetek­ről szőlő törvényt. Most azután arról ér­tesülünk, hogy Halla Aurél dr. miniszteri tanácsos, akit annak idején a pénzügymi­niszter ügygondnokúl nevezett ki, telje­sen rendbe hozta a szövetkezetét. Az »Akarat« 14-én tartotta meg közgyűlését, melyen 65 vidéki csoport képviseltette ma­gát. A közgyűlésen megjelent Perényi ZsigmoDd báró diszelnök és Halla mi­niszteri tanácsos, aki közölte a megjelen­tekkel, hogy a szövetkezet ügyei teljesen rendbejöttek és autonómiáját ezért újra visszanyerte. A szövetkezet mérlege jelen­tékeny nyereséget tüntet fel. Jelentette lehet fejleszteni, természetesen ha minden tag úgyszólván erkölcsi kötelességet vállal magára, hogy minden tudásával azon fog munkálkodni, hogy minél több tagot gyűjt­sön e humánus cél érdekében. Mintegy missziós sajtrendszer alakul ki, melynek segélyével, erős erkölcsi felkészültséggel bátran felvehetjük a harcot e nemzetpusz­tító ellenséggel szemben és végeredmény­ben a biztos győzelem csakis a mienk le­het. Hogy a tagok gyűjtése igen is lehet­séges, igazolja ezt az előbb említett tag­társunk, kinek hat nap alatt magának sikerült 2 alapító és 10 pártoló tagot meg­nyerni. Az egyesület megalakítását tehát a biztos siker reményében kezdhetjük meg s ennek segélyével nagyon sok szerencsét­len szenvedő ember arcáról törülhetjük le a fájdalom könnyeit. — Tisztelő barátod Eger, 1923. október 14. Bottka István. ügyből kifolyólag most ítélkezett Hoffer Ferenc hadnagy, Ravera főhadnagy, Re- zani önkéntes, Svec tizedes, valamint Fu- csera, Kapola és Bozse legionisták fölött. Bár a skandalózus esetről a harangok megszólalása, valamint az orgona és ének­hangok révén azonnal tudomást szerzett a község vallásos lakossága, a vádlottak mégis letagadták a terhűkre rótt bűncse­lekményt és saját tanúikra hivatkozván tudni sem akartak az esetről. Ezek alap­ján a katonai birőság valainennyiöket fel­mentette a vailásgyalázás vádja alól. Minthogy a vailásgyalázás bűnténye teljesen köztudomású, ez a felháborító Ítélet egyik legnagyobbika azon igazságügyi botrányoknak, amelyekhez hasonlók a panamáktól és visszaélésektől hemzsegő cseh köztársaság életében valaha előfor- dúltak. továbbá, hogy Budakalászon lefektették a kertváros alapjait és már 25 ház fel is épült. Nemcsak azért kellemes ez a hír, mert többen, akik érdekelve voltak, ve­szettnek hitt pénzüket megmentve látják, hanem azért is, mert űj bizonyítékot szol­gáltat arra, hogy a szövetkezés ereje még akkor is tekintélyes, ha irieig-óráig, dilet­táns vagy kezdetleges vezetés bajba jut­tatja a szövetkezetek A tanúiság minden- képen hasznos. Szövetkezeti alapon lehet is, kell is alkotni. Talán ha nehéz viszonyok akadályo kát hoznak az útba, ha nem mindig ön­zetlen vezetők bajt is jelentenek olykor, a tagok érdeke és a köznek, hatóságnak ébersége rendes kerékvágásba tereli a dolgokat. Pedig csak erre van szüksége minden nyugodt fejlődésnek. ' Viszont az is igaz, hogy a hatóság éberebb ős fürgébb is lehetett volna, ha­marább és eredményesebben is beavat­kozhatott volna és akkor nemcsak 25 ház állana Budakalászon és nemcsak ott, ha­nem másutt i6, nálunk is eredményeket jelentett volna ez a szövetkezetnek, azaz a szövetkezőknek. ««*«*» QSKttt «MM»«' Fölmentett templomgyalázók WWVJ' ^“

Next

/
Oldalképek
Tartalom