Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-10-16 / 234. szám

Ára 200 korona Eger, 1923. október 16. kedd. XL évf. 234. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 5000 K | Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K i — nem fogadnak el. Hirdetések □ cm. 50 K. Kishirdetések szavaiként 50 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11. A miniszterelnök Szolnokon. Szolnok 1923 október 14. (MTI.) Bethlen István gróf miniszter- elnök, dr. Nagy Emil igazságügyminisz­ter, dr. Vass József népjóléti miniszter és a nemzetgyűlés számos tagja kíséretében ma délelőtt folyamán részt vett a Szolnok- megyei egysógespárt alakuló közgyűlésén és dr. Kenéz Bélának, e kerület képvise­lőjének beszámolóján. Szolnokon a kocsiból kilépő minisz terelnököt lelkes éljenzés fogadta, amely­nek lecsillapultával Szolnok város pol­gármestere Zsumetzky Viktor mondott üdvözlő beszédet. »Az önök kerületébe — felelte a mi­niszterelnök — egy régi adósság letőrlesz- tése végett jöttem. Másfél évvel ezelőtt, mikor az egységespárí kibontotta zászla­ját, meghívtak, hogy részt vegyek magam is abból a küzdelemből, melyet az egysé­gespárt zászlajának diadalrajutása érde­kében megindítottunk s azóta másfél év telt el és önök ezt a zászlót egyhangúlag diadalra vitték. A vármegye összes kerü­leteiben az egységespárt jelöltjeit válasz­tották meg. Ez a mai gyűlés, amelyen megjelentünk, bizonyitéka ennek, mert ha a férfiak másfél évig ki tudnak tartani egy zászló mellett nehéz időkben, bizo­nyíték arra, hogy az a tűz, mely a zász­lót fogadta, nem aludt ki.« A színházban, a közgyűlésen, Kenéz Béla beszámolója után, Bethlen István gróf miniszterelnök beszélt és többek között a következőket mondotta: — Ma megint azt látják sok helyütt, hogy szembekerültek egymással foglalko­zások, a társadalmi osztályok, a munkások a munkaadóval, a város a faluval, a mező- gazdaság a kereskedelemmel, a keresz­ténység a zsidókkal. A magyar politikusoknak a feladata az, hogy háttérbe szorítva a szenvedélyeket és érzéseket, egyedül az ész parancsszava után induljanak, hogy a nyűg-lomnak az atmoszféráját úgy külpolitikai vonatkozás ban, mint belpolitikai téren megszerezzék. Én azért mentem külföldre, Párisba, Lon­donba és Rómába, azért mentem Qenfbe, hogy megszerezzem külpolitikai téren en­nek a nemzetnek a nyugalmat, hogy meg­győzzem szomszédainkat is, hogy mi békés politikát folytatunk és mi készek vagyunk az ellentéteket lehetőleg kiküszöbölni. — Az ország nagy érdekei forognak itt kockán, mert különben ezt az önmeg­tagadást sem magamnak, sem másnak nem parancsolnám. Én azt a kérést intézem a magyar társadalomhoz, a sajtóhoz is, hogy felfogva a helyzetet, támogassák a magyar kormányt súlyos feladataiban. Az újjáépítést hirdetem. — A kormány és az egységes párt nehéz küzdelmet folytat a fajvédőkkel, a szociáldemokratákkal és radikálisokkal. — A fajvédelem egy uj alakulat amelynek részei az egységes pártból, más részei az ellenzékből kerültek elő. Nin- csennek sem számosán, sem súlyúk nem jelentős. Olyan piszkolódási hadjáratot in­dítottak az egységespárt sőt a kormány egy tagja ellen is, amely példátlan a ma­gyar politikai életben. Minden visszaélést és törekvést, mely a magyar gazdasági életet a nagybankok uralma alá akarná hajtani, elítéltem és ellene fogok küzdeni mindig. — Azonban tisztességes vállalkozá­sok, pénzintézetek ellen rendőri eszközök­kel eljárni, vagy azokat tönkretenni ő nem kapható. És hogy nem vagyunk hajlandók ordítani, hogy keresztre kell feszíteni a zsidókat? Ezt ezentúl sem fogjuk helyes­nek tartani. (Helyeslés.) A fajvédők a gazdasági helyzetet té­vesen ítélik meg. A siberek, árdrágítók, a túlzott spekuláció a börzén nem oka, ha­nem következménye a korona romlásának. Ennek oka az, hogy el lettünk vágva az európai hitel vérkeringésétől. Az orvos­szer kettő lehet: a termelést kell fokoz­nunk és hitelhez kell juttatnunk az országot. Ha az állam hitelhez jut, a privát tőkék is meg fogják termékenyíteni a magyar közgazdasági életet és a termelést. Genfi tárgyalásaimon a számottevők megegyezést kötöttek, hogy a reparációs bizottság decemberben — ha megfelelő rekonstrukciós tervet kap, egy uj határo­zatot hoz. A reparáciőt ebből a kölcsönből kikapcsolva, egyúttal ennek a kölcsönnek a tervét elfogadja e azt a kontrollt, amely e kölcsön szempontjából el nem odázható a reparációs bizottság a Népszövetséggel együtt gyakorolja. Olyan ellenőrzésbe nem menne bele, mely kül, vagy belpoli­tikai szuverénitásunkat érintené. Könnyekkel áztatott kövek. Leleplezték a hevesi és kerecsendi hősi szobrokat. Eger, 1923. október 15. A vármegye két helységének lakos­sága — Hevesé és Kerecsendé — kegye- letes ünnepet ült vasárnap. A községek főterén emelt hősi szobrokat leplezték le s a felszakgatott fájdalmas sebek köny- nyeket csaltak ezrek szemébe : a fájdal­mas visszaemlékezés hazafias, lélekre ter­mékenyítő drága könnyeit. Ezek a hősi ünnepek túl is nőttek a községek határain, hiszen az országért, a magyar földért vé- reztek mindnyájan e hősi halottik, akik­nek emléke is az egész országé, minden becsületes, hálás jó magyaré. A hevesi «Hősök szobrá> nak leleplezése. A vármegye egyik legvirágzóbb és kultúrában legelői járó nagyközsége Heves, ünnepi díszbe öltözött vasárnap. Nemzeti lobogóval földíszített házak, bezárt üzle­tek, ünneplőbe öltözött lakosság komoly­sága jelezte, hogy kegyeletei, fájdalmas nap a mai. A főtéren a fehér lepelbe bur­kolt kőszobor, mellette a virágokkal, gir­landokkal, nemzeti színekkel ékesített tá­bori oltár vasárnap virradóra már készen várta az ünneplő lakosságot. De mások is részt kértek a hevesi hősök tiszteletéből. Hellebronth Gusztáv altábornagy, aki a Vitézi Rend, Juhász László tábornok, aki a nemzeti hadsereg képviseletében jelent meg, míg a vármegye közönségét Már- tonffy Lajos árvaszáki elnök képviselte. A reggeli órákban a nemzeti hadsereg egy díszszakasza állott föl a díszsátor egyik oldalán Orosz Mihály főhadnagy parancs­noksága alatt, inig a másik oldalon, a he­vesi tűzoltók fegyelmezett gárdája vont kordont. Ekkor már összegyűlt a hatal­mas téren Heves közönsége is, az ezrekre menő ünneplő tömeg. Pontban féltíz órakor a községháza tanácsterme is megtelt képviselőtestületi tagokkal és a Vitézi Rend, a nemzeti had­sereg, a vármegye képviselőivel. Dobóczky Dezső nemzetgy. képviselő indítványa — a hősök emlékének jegyzőkönyvi megörökí­tése — volt az egyedüli tárgy, amelyet az indítványozó lendületes, hazafias gondola­tokban gazdag beszéddel indokolt meg s mit a jelenlévők lelkesedéssel és egyhan­gúan fogadtak el. Majd az ünnepség színhelyére vonult az elöljáróság és képviselőtestület s a iá bori oltárnál Buczkó János esperes-plébá­nos fényes segédlettel misét celebrált, amely alatt a hevesi dalárda Hevesi József kar­nagy vezényletével, gyönyörű énekeket adott elő. Mise után az ünnepség a dalárda Magyar Hiszekegy »-ével kezdődött meg, amely után Buczkó János esp. plébános, a szoborbizottság elnöke lépett az emel­vényre és a halhatatlanság gondolatáról és szent érzéséről, mint az emberi nemes cselekedetek rugójáról elmélkedvén, ismer tette a hevesi hősök szobrának történe­tét; majd az emlék jelentőségét méltatván lehullott a lepel a szoborról, mely Finta

Next

/
Oldalképek
Tartalom