Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-10-16 / 234. szám

Ára 200 korona

Eger, 1923. október 16. kedd. XL évf. 234. sz.

Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 5000 K | Egész és félévi előfizetést Negged évre 15000 K i — nem fogadnak el.

Hirdetések □ cm. 50 K. Kishirdetések szavaiként 50 K.

POLITIKAI NAPILAP.

Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11.

A miniszterelnök Szolnokon.

Szolnok 1923 október 14.

(MTI.) Bethlen István gróf miniszter- elnök, dr. Nagy Emil igazságügyminiszter, dr. Vass József népjóléti miniszter és a nemzetgyűlés számos tagja kíséretében ma délelőtt folyamán részt vett a Szolnok- megyei egysógespárt alakuló közgyűlésén és dr. Kenéz Bélának, e kerület képviselőjének beszámolóján.

Szolnokon a kocsiból kilépő minisz terelnököt lelkes éljenzés fogadta, amelynek lecsillapultával Szolnok város polgármestere Zsumetzky Viktor mondott üdvözlő beszédet.

»Az önök kerületébe — felelte a miniszterelnök — egy régi adósság letőrlesz- tése végett jöttem. Másfél évvel ezelőtt, mikor az egységespárí kibontotta zászlaját, meghívtak, hogy részt vegyek magam is abból a küzdelemből, melyet az egységespárt zászlajának diadalrajutása érdekében megindítottunk s azóta másfél év telt el és önök ezt a zászlót egyhangúlag diadalra vitték. A vármegye összes kerületeiben az egységespárt jelöltjeit választották meg. Ez a mai gyűlés, amelyen megjelentünk, bizonyitéka ennek, mert ha a férfiak másfél évig ki tudnak tartani egy zászló mellett nehéz időkben, bizonyíték arra, hogy az a tűz, mely a zászlót fogadta, nem aludt ki.«

A színházban, a közgyűlésen, Kenéz Béla beszámolója után, Bethlen István gróf miniszterelnök beszélt és többek között a következőket mondotta:

— Ma megint azt látják sok helyütt, hogy szembekerültek egymással foglalkozások, a társadalmi osztályok, a munkások a munkaadóval, a város a faluval, a mező- gazdaság a kereskedelemmel, a kereszténység a zsidókkal.

A magyar politikusoknak a feladata az, hogy háttérbe szorítva a szenvedélyeket és érzéseket, egyedül az ész parancsszava után induljanak, hogy a nyűg-lomnak az atmoszféráját úgy külpolitikai vonatkozás ban, mint belpolitikai téren megszerezzék. Én azért mentem külföldre, Párisba, Londonba és Rómába, azért mentem Qenfbe, hogy megszerezzem külpolitikai téren ennek a nemzetnek a nyugalmat, hogy meggyőzzem szomszédainkat is, hogy mi békés politikát folytatunk és mi készek vagyunk az ellentéteket lehetőleg kiküszöbölni.

— Az ország nagy érdekei forognak itt kockán, mert különben ezt az önmegtagadást sem magamnak, sem másnak nem parancsolnám. Én azt a kérést intézem a magyar társadalomhoz, a sajtóhoz is, hogy felfogva a helyzetet, támogassák a magyar kormányt súlyos feladataiban. Az újjáépítést hirdetem.

— A kormány és az egységes párt nehéz küzdelmet folytat a fajvédőkkel, a szociáldemokratákkal és radikálisokkal.

— A fajvédelem egy uj alakulat amelynek részei az egységes pártból, más részei az ellenzékből kerültek elő. Nin- csennek sem számosán, sem súlyúk nem jelentős. Olyan piszkolódási hadjáratot indítottak az egységespárt sőt a kormány egy tagja ellen is, amely példátlan a magyar politikai életben.

Minden visszaélést és törekvést, mely a magyar gazdasági életet a nagybankok uralma alá akarná hajtani, elítéltem és ellene fogok küzdeni mindig.

— Azonban tisztességes vállalkozások, pénzintézetek ellen rendőri eszközökkel eljárni, vagy azokat tönkretenni ő nem kapható. És hogy nem vagyunk hajlandók ordítani, hogy keresztre kell feszíteni a zsidókat? Ezt ezentúl sem fogjuk helyesnek tartani. (Helyeslés.)

A fajvédők a gazdasági helyzetet tévesen ítélik meg. A siberek, árdrágítók, a túlzott spekuláció a börzén nem oka, hanem következménye a korona romlásának.

Ennek oka az, hogy el lettünk vágva az európai hitel vérkeringésétől. Az orvosszer kettő lehet: a termelést kell fokoznunk és hitelhez kell juttatnunk az országot. Ha az állam hitelhez jut, a privát tőkék is meg fogják termékenyíteni a magyar közgazdasági életet és a termelést.

Genfi tárgyalásaimon a számottevők megegyezést kötöttek, hogy a reparációs bizottság decemberben — ha megfelelő rekonstrukciós tervet kap, egy uj határozatot hoz. A reparáciőt ebből a kölcsönből kikapcsolva, egyúttal ennek a kölcsönnek a tervét elfogadja e azt a kontrollt, amely e kölcsön szempontjából el nem odázható a reparációs bizottság a Népszövetséggel együtt gyakorolja. Olyan ellenőrzésbe nem menne bele, mely kül, vagy belpolitikai szuverénitásunkat érintené.

Könnyekkel áztatott kövek.

Leleplezték a hevesi és kerecsendi hősi szobrokat.

Eger, 1923. október 15.

A vármegye két helységének lakossága — Hevesé és Kerecsendé — kegye- letes ünnepet ült vasárnap. A községek főterén emelt hősi szobrokat leplezték le s a felszakgatott fájdalmas sebek köny- nyeket csaltak ezrek szemébe : a fájdalmas visszaemlékezés hazafias, lélekre termékenyítő drága könnyeit. Ezek a hősi ünnepek túl is nőttek a községek határain, hiszen az országért, a magyar földért vé- reztek mindnyájan e hősi halottik, akiknek emléke is az egész országé, minden becsületes, hálás jó magyaré.

A hevesi «Hősök szobrá> nak leleplezése.

A vármegye egyik legvirágzóbb és kultúrában legelői járó nagyközsége Heves, ünnepi díszbe öltözött vasárnap. Nemzeti lobogóval földíszített házak, bezárt üzletek, ünneplőbe öltözött lakosság komolysága jelezte, hogy kegyeletei, fájdalmas nap a mai. A főtéren a fehér lepelbe burkolt kőszobor, mellette a virágokkal, girlandokkal, nemzeti színekkel ékesített tábori oltár vasárnap virradóra már készen várta az ünneplő lakosságot. De mások is részt kértek a hevesi hősök tiszteletéből. Hellebronth Gusztáv altábornagy, aki a Vitézi Rend, Juhász László tábornok, aki a nemzeti hadsereg képviseletében jelent meg, míg a vármegye közönségét Már- tonffy Lajos árvaszáki elnök képviselte. A reggeli órákban a nemzeti hadsereg

egy díszszakasza állott föl a díszsátor egyik oldalán Orosz Mihály főhadnagy parancsnoksága alatt, inig a másik oldalon, a hevesi tűzoltók fegyelmezett gárdája vont kordont. Ekkor már összegyűlt a hatalmas téren Heves közönsége is, az ezrekre menő ünneplő tömeg.

Pontban féltíz órakor a községháza tanácsterme is megtelt képviselőtestületi tagokkal és a Vitézi Rend, a nemzeti hadsereg, a vármegye képviselőivel. Dobóczky Dezső nemzetgy. képviselő indítványa — a hősök emlékének jegyzőkönyvi megörökítése — volt az egyedüli tárgy, amelyet az indítványozó lendületes, hazafias gondolatokban gazdag beszéddel indokolt meg s mit a jelenlévők lelkesedéssel és egyhangúan fogadtak el.

Majd az ünnepség színhelyére vonult az elöljáróság és képviselőtestület s a iá bori oltárnál Buczkó János esperes-plébános fényes segédlettel misét celebrált, amely alatt a hevesi dalárda Hevesi József karnagy vezényletével, gyönyörű énekeket adott elő.

Mise után az ünnepség a dalárda Magyar Hiszekegy »-ével kezdődött meg, amely után Buczkó János esp. plébános, a szoborbizottság elnöke lépett az emelvényre és a halhatatlanság gondolatáról és szent érzéséről, mint az emberi nemes cselekedetek rugójáról elmélkedvén, ismer tette a hevesi hősök szobrának történetét; majd az emlék jelentőségét méltatván lehullott a lepel a szoborról, mely Finta