Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-12 / 205. szám
Eger, 1923. szeptember 12. szerda. XL évf. 205. sz. Előfizetési dijak postai szállítással hóra . . 5000 K 1 Egész és félévi előfizetést _jed évre 15000 K ! --- nem fogadunk el. K rdetések □ cm. 50 K. Kishirdetések szavanként 50 E. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eg r, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A Közigazgatási Alispáni jelentés. — Egerben még most takarítják Eger, 1923. szept. 11. F. hó 11 én, kedden délelőtt 10 órakor tartotta a Közigazgatási Bizottság rendes havi ülését Isaák Gyula alispán elnöklete alatt. A napirend első pontja az alispáni jelentés volt, melyet Puehlin Lajos vm. fő jegyző terjesztőit a bizottság elé. Az alispáni jelentés főbb adatai a következők : A vármegye főispánja Tömösváry János egri járási szolgabirőt tb. főszolgabíróvá, továbbá az üresedésben lévő egyik közigazgatási gyakornoki állásra dr. Stranzl Imre tűzérfőhadnagy, budapesti lakost nevezte ki és szolgálattételre a gyöngyösi járási főszolgabírói hivatalhoz osztotta ba. Dr. Gröber Ferenc szolgabirőt községi gyakorlatra a felnémeti körjegyzői irodába rendelte ki. A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai jövő évi névjegyzékének elkészítésére az alispán megtette az intézkedéseket. A közrendészeti és közbiztonsági állapotok kielégítők, mindössze a termény- tüzek esetei voltak túl nagy számmal és óriási károkkal; így a legnagyobb a szá razbői Buchelter-fále bérelt tanyán és a vezekénypusztai (Pétervására) Károlyi uradalomban, hol 10 — 15 waggon termény lett a tűz martaléka. Gyújtogatás miatt a rendőrség 26 esetben tartott nyomozást és 16 egyént feljelentett. Az ital-mérési üzleteknek vasár- és ünnepnapokon való zárvatartását régen szorgalmazzák, mert ez..által nemcsak a rendészeti, hanem népművelési szempontok is sokat nyernének. A hat napon át dolgozó nép nem töltené korcsmában e pihenésre szánt hetedik napot, hanem szellemi felüdülésre használhatná fel. Eddigi felirataink ez irányban meghallgatásra nem találtak, valószínűen államháztartási okokból, mert a korcsmák vasárnapi bezárása folytán a szeszfogyasztás csökkenne b így az állam bevételei is kevesbednének. Végre valahára azonban a kormány megkezdte e téren is a nemzetmentő munkát b a belügyminiszter űr f. évi aug. 10-ón kelt rendeletével a 10.000 főt meg nem haladó községekben az italmérési üzleteknek vasár- és ünnepnapokon reggel 5 órától déli 12 óráig való zárvatartását hagyta meg. Ezen intézkedés vallás erkölcsi szempontból igen hatásos lesz, azonban ez rendészeti szempontból nem sok eredménnyel jár, mert vasárnap délelőtt eddig sem igen voltak a korcsmák látogatottak, csak a megrögzött korhelyek jártak délelőtt korcsmába, ellenben a délutáni idő az, amikor a korcsmák mégtelnek. Bizottság ülése. az iskolákat! - Folyamatban vannak az útjavítások Szükségesnek tartaná ez okból, hogy az italmórósi üzleteknek egész ünnepnapi zárvatartása érdekében Írjanak föl a belügyminiszter úrhoz. Az alispáni jelentés után Keglevioh Gyula gróf azt indítványozta, hogy egy segélymozgalmat kell indítani a szegények felsegélyezésére, mert a megyében oly silány volt a burgonyatermés, hogy a szegény nép még a jövő évi vetőmagnak valót sem tudja beszerezni. Isaák Gyula a felszólaló javaslatára előadja, hogy már történtek intézkedések arra nézve, hogy a Horthy akcióból utaljanak ki bizonyos összeget a segélyezés céljaira. Baboesay Sándor megjegyzi, hogy helyenként oly jó volt a termés, hogy annak egy részét a segélyezés céljaira föl lehetne használni aképen, hogy az állam vásárolja meg a felesleget és azt olcsóbb áron, vetőmagként bocsássa a szegény nép rendelkezésére. Majd Mártonffy Lajos vm. árvaszéki elnök terjeszti elő jelentését. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő jelentése következett ezután. Előadja, hogy Eger városában és Bekölcze községben több iskola kitakarítása nem történt meg idejében és ezért a tanítások még meg sem kezdődhettek. Jelzi, hogy Egerben még olyan iskola is van, ahol most takarítanak. Ezekért a városi tanácsot illető leg a községi elöljáróságot teszi felelőssé és vizsgálatot kér a mulasztás megállapítása végett. Dutkay Pál apát-kanonok javasolja, hogy a nemzeti kisebbségi nyelven való tanítást küszöböljék ki s magyar nyelven tanítsanak kizáróan. Elég volt 900 éven át tűrni, hogy a nemzeti kisebbségek saját nyelvüket használták, bár a magyar nyelv tanítása kötelező volt. Borhy György az előbbi javaslathoz hozzászólva kifejti, hogy a magyar szellemet, nevelést kell erősíteni. Például hozza fel a románokat, kik a legszebb és legnagyobb épületeket veszik el iskolák céljaira. A tanfelügyelő megnyugtatóan jelenti ki, hogy még ő lesz a tanfelügyelői székben, addig Hevesmegyében csak magyar nyelven fognak tanitani. Jezierszky Mihály kir. gazdasági felügyelő távolléte folytán Fluck Gusztáv terjesztette elő a gazdasági jelentést, mely a nyári helyzetnél kedvezőbb képet mutat a beállott esők folytán. Ezután Magyary Pál pénzügyigaz- gaíő terjeszti elő jelentését a vármegye adózási viszonyairól. Kassa Endre dr. egészségügyi felügyelő, tűi. tiszti főorvos helyett Özekkel Ferenc dr. h tiszti főorvos jelentette, hogy a vármegye közegészségi viszonyai aug. hóban elég kedvezőek voltak. Fertőző betegségek a vórhast kivéve, csak szórványosan fordultak elő. Heves és Boczonád határában levő telepeken 20 hagymázos megbetegedés fordult elő. Az ővóintézke- déseket megtették. Kóczián Gyula kir. ügyészségi elnök jelenti, hogy a fogház egészségi állapota jó volt, egy megbetegedés sem fordult elő. Az élelmezés 3,096.000 koronájába került a kincstárnak az elmúlt hónapban. A letartóztatottak létszáma a múlt hő végéu: 126 férfi, 48 nő; összesen 174 volt. Tóbiás László műszaki tanácsos jelentését az utak rendbehozásáről a bízott ság tudomásul veszi. Beniozky Lajos felszólalásában kén a 6 év előtt meggyilkolt útkaparó bűnügyének újra fölvételét. Erre nézve az alispán megjegyzi, hogy a főispán fog ebben az ügyben intézkedni. Borhy György felszólalásában előadja, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy a lelketlen izgatok által hangoztatott 8 órai munkaidőt a mezőgazdasági munkásoknál is behozzák. Meg kell maradni a régi, napkeltétől-nap- nyugtáig való munkarendszer mellett. Javaslatát a bizottság elfogadta. Beniczky Lajos kéri a bizottságot, hogy mivel a gyakran előforduló felfúvó dások a marhák közt igen nagy pusztítást visznek végbe; minden községben szúró csapot szerezzenek be Osinger Nándor főfelügyelő kijelenti, hogy majd a gulyásokat ellátják szúrócsap pal és egyúttal betanítják azoknak keze lésére. Ezután áttértek a napirenden lévő többi ügy tárgyalására. Láis, két hetera neve, Hellas szoborba illő szépségei, kiknek ármánya megejtette Themis- toklest, Alkibiadest, a görög államférfiak legelejét. Láisnak szobrot emeltek, melyre e komoly szavak vésettek: Hellas’ hősöket, államférfiakat szültél, megölte őket Láis szépsége! A test kultusza lassan elsorvasztotta Göröghont. Spárta a perzsa háborúban 8000 vitézt küldött a harcba, a Leuktra melletti csatába már csak 2000, a 230. évben pedig mindössze 700 harcos állott csak rendelkezésre — a bűn gyászos következményeként. Theilhaber a szapora zsidókról megjegyzi : Mig Ábrahám elve, erkölcstana alapján állottak a zsidók — szaporák voltak, a mikor szakítottak a múlt hagyó Hiányaival és a test, az érzékiség lett fe
