Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-09-12 / 205. szám

2 M*K1 ÄEPUJSAü 1923. szeptember 12 lettük úrrá, elhessegette róluk az isteni kinyilatkoztatás Ígéretét: »megezaporitom maradékaidat, mint az ég csillagait«. IgeD, a zsidóság számi szaporodása Németor­szágban az összlakossággal szemben 20% apadást jelent 1871 —1905 ig, sőt Berlinben a zsidó házasságok fele gyermektelen. A mai sülyedő korban Lais kultusza újból hódit. Az érzékiség, a gyönyör, a kéj az a vályú, amelyhez habzsolni jár­nak sokan. A főváros mulatói, Folie, Jar din, a kabarék, autőkirándulások, kitar­tott barátnők, siófoki üdülések, fürdőzé­sek, strandok a kiélés mindannyi szomorú állomásai. Egy ismerősöm, kit üzleti dolgai gyakran szólítanak Siófokra a következő­ket beszéli: — Siófok ma az ország legdrágább helye. Az emberek naponta milliókat köl­tenek. Egy pecsenye 25 ezer kor., 1 üveg pezsgő 50,000kor, autókiránaulás 100 ezer kor., repülés hidroplánon 100 ezer kor. Ezeket a túrákat fürdő ruhákban teszik görbe'orrú, lábú honfitársaink. A stran­don simiznek, fürdő ruhákban, váilon könnyű köpenykével, mit a szellő szét­nyithat, száguldanak fel és alá, egészen a vasúti indőházig, mit az e fajtájú pub­likum betolakodása elől ügyesen elhatá rolt az állomásfőnökség. Dr. Fritz Lenz, Menschliche Auslese c. könyvében Das Schicksal der grosen Rassen fejezet alatt megállapítja, die Auf­rechthaltung der Ehe und Familie képezi a népesedés, a boldogulás alapját, itt is az igazi alap a tiszta erkölcs. Már Polybios megírta, hogy Görög­ország romlásának, hanyatlásának oka az erkölcs kiveszése. Róma hasonló példát nyújt. A mai kor, Malthus nyomán, ezt az irányt neomalthusianismusnak nevezi. Amiért annyi szó hangzott el az or­szággyűléseken, amit számtalanszor köve­teltek idők folyamán a legkülönbözőbb pártállású képviselők, aminek az érdeké­ben széleskörű tudományos mozgalom és meggyőző előadások egész sora oly szívó­san küzdött, annak egy részét valósággá tette a m. kir. belügyminiszter napokban megjelent rendelete. Isaák Gyula alispán most tette közzé ezt a rendeletet a vármegyei hivatalos lapban. Megállapítja a rendelet, hogy a háború eldurvítő hatása még mindig je­lentkezik és pedig a közrendet, közerköl­csöket és így a közbiztonságot zavaró je­lenségekben. Különösen a községeknek — azelőtt megszentelt — ünnepeit rontották meg azok a szertelen italpocsékolások, amik eszét vették a régebben józanéletűeknek. A nappali dorbézolás nemcsak elvette a magábaszállástól az időt, nemcsak meg­akadályozta a rendes templomlátogatást, elvonta a testi pihenésre szánt ünnepnap nak a lélek építésére való alkalmát, ha­nem az Isten házának kerülésével elva­dultak az azelőtt jámbor emberek. A tem plom küszöbe helyett az italmérések ajtaja lett forgalmas. Az ittasok száma némerly faluban több volt, mint a józanoké. A Tudományos színt ad, a modernség mázá­val festi be a régi fekélyt, tetszeleg ön­magának saját romlásán. Egy nagyapával hozott össze a sors. Tisztviselő. Veje katonatiszt. Leánya két éve múlt, hogy férjnél van és két erős fiúcska anyja. A neomalthusianista tanoktól megmérgezett emberi fejek, nem tudják megérteni, két éves házas élet után két fiú. Fejőket csóválják, szinte ajánlani akarják a praktikákat, de a nemes erkölcsű nő elfordítja fejét, lelkét undor fogja el. Az ő boldogságát nem értik ; sajnálják a bol­dog anyát, akinek minden öröme, boldog­sága családja, ki remeg elhagyni egy órára is fiait, boldogan virraszt a bölcsőnél és az ágynál. E nő katolikus. Buzgó, vallásos. Lenz dr. pedig megállapítja, hogy vallási­lag tekintve a születéseket, legszaporábbak a katolikusok, foglalkozásra a munkások, fajra a kínaiak . . . elveti Gabineau elmé­letét, ki arc-szín, fejalakulat szerint külön­böztette meg az emberek faját, a szőkéket és hosszú koponyával bírókat elébe tette a sötét arcbőrüeknek és kerekfejüeknek. Igaz marad örökre: az ember, a csa Iád, a nép, az állam talpköve a tiszta er­kölcs, mely ha megdől, Róma ledől, rab- igába görnyed — tanította Berzsenyi. Jó Berzsenyiek szelleme jöjj, jöjj még egyszer : Hirdesd lángnyelveu ez örök igéket, rázd fel szennyéből a magyart, törd össze Laisok bálványát, űzd ki az álprőfétákat a tudomány csarnokaiból, az angyalcsinálók átkos kezeit e nemzet rabláncával verd össze véresre. Te pedig nemzeteket rontó átkos szellem ! távozzál, nyeljen el a föld örökre, soha ne legyen feltámadásod. régi és hatalmas római nép pusztulásának idejére emlékeztetett már az az istente- lenség, ami a régi, becsületes magyar fa­luk némelyikében dívott. Nem tehetett a magyar kormány becsületesebb intézke­dést, mint azt, hogy a züllésnek indúlt magyar falu erkölcsének megmentésére! bezáratta ünnepnapokon délig a kocs­mákat. Ez volt a legkevesebb, amit te­hetett. Hisz’ régi és igaz közmondás : «ki­csiny lyuk a torok, de egész falut is el­nyelhet.» Az erkölcsi romlással együtt jár az anyagi is. Sokan lesznek, akik ebben csak fél intézkedést látnak és az egész napra szóló szesztilalmat fogják követelni. Látva azt a sok csúf jelenséget,’ ami a tömeges le- részegedés nyomában jár, az emberi mél tőság vesztét, a valamikor kellemes ma­gyar népdaloknak durva ordítozássá fa- julását, a józanságukat vesztett emberek­nek duhajkodását, verekedését, a Kain- lelküségre vetemültség ismertetőjét: a szurkálásokat. Azt kell hinnünk tehát, hogy a rendelet nem fog megállani a fa­luk megrendszabályozásánál, hanem ki fog terjeszkedni a falunak számító kül­városi negyedekre is, ahol az ünnep meg szentelése már szintén kezd kimenni a jó szokások közül. Külföldön, a hidegebb éghajlatú or­szágok már régóta menekülnek a szesz ördögétől. Amerikában szintén belátták, hogy a szabadság nem fejlődhetik a köz kárára és megalkották a szesztilalmat. Ezek a fejlődött műveltségű népek, az italtól tartózkodva, csak magasabb mű­veltséghez jutottak és boldogulnak. A mi fajunk, áttért a bálványimádásra, a szesz ördögének áldoz, jaj neki. — jaj nekünk — ha meg nem tér és a jő példa követé sőre már elég esze nem maradt! A nemzetgyűlés ülése. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését s/411 órakor nyitotta meg Pesthy Pál alelnök. A nemzetgyűlés harmadszori olvasás ban elfogadja a trianoni békeszerződés 10. részének, azEIzász-lotharingiaiakra való alkalmazásáról szóló törvényjavaslatot. Áttérnek a személyszállító autóknak az inségenyhító-akció céljaira való meg­adóztatásáról szóló törvényjavaslat foly­tatólagos tárgyalására. Szabó József a kormány minden tény­kedését aszerint bírálja, mennyiben felel az meg a keresztényszociaiista párt pro- grammjának. Ha a kormány olyan javas latokat nyújt a nemzetgyűlés elé, amelyek némileg is azonosak a keresztényszocialista párt programmjával, akkor azokat szívásén fogadja. Nem helyesli a kormány eddigi adópolitikáját. A keresztényszocialisták kívánsága az adórendszer egyszerűsítése. Sehol a világon nincs olyan kuszáit adó­rendszer, mint épen minálunk. A kormány jóformán fogyasztási adókkal operál. Újabb és újabb fogyasztási adókkal sújtja az amúgy is adókkal túlterhelt fogyasztó közönséget. A nagy vagyonokat nem adóz­tatják meg, ellenben a kis egzisztenciák fizetik az adókat. A javaslat ötletszerűen kap ki egyes luxus cikkeket. Mindenek előtt a luxuslakást, z versenylovakat, pezsgőt, luxusborokat, selymet, drága ru­hákat kellene megadóztatni. Határozati javaslatot terjeszt be. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlés a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot küldje vissza a pénzügyi bizottságnak. A bizottság azután dolgozza át a javaslatot olyképen, hogy megfelelő számadás és statisztikai adatok alapján vessenek ki adót minden luxus cikkre, nevezetesen lukusfogatokra, versenylovak­ra, luxuslakásokra, 500 holdonfeiüli nagy­birtokra. Kérdi, hogy miért maradt a tör­vényjavaslatban az a rendelkezés, hogy parlamenti bizottság vizsgálja f jlűl az adók kivetését? Abban az esetben, ha a pénz­ügyi bizottság kiegészíti a javaslatot az említett módosításokkal, a javaslatot el­fogadja. (Az ülés tart.) M«£^8£»K«aa8W&»a3BaE» aaaaBotHMMEN» Sorozatos lopások a Move tennisz-pályán. Már több ízben tettek panaszt a Move tennisz pálya játékosai, hogy pénzük és értéktárgyaik eltünedeznek lerakott ruháikból. A lettest azonban nem tudták elcsípni. Végre f. hó 8-án Dr. K. V. egri lakos letett kabátjából, — míg az tenni- szezett — duplafedelű aranyóráját isme­retlen tettes elemelte. Értékesíteni már nem volt ideje mert elfogták egy fiatal­korú személyében. Kihallgatása folytán a rendőrségen beismerte, hogy a többi lo­pást is ő követte el, rendszeresen dézs­málva a lerakott kabátok zsebeinek tar­talmát. Beismerő vallomása után átkisér- ték a fiatalkorúak bíróságához Dr. Cs. L. Ne botránkoztassátok meg az ünneplőket! Vasár- és ünnepnapokon délig szünetel az italmérés! Eger, 1923. szeptember 1 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom