Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-07-01 / 146. szám

Ára 40 korona, Előfizetési dijak postai szállítással Egg hóra . . 900 K I Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K ! --- nem fogadunk el. S irdetésBk □cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. Eger, 1923. július 1 vasárnap. XL évf. 146. sz POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Ä pápa levele. Eger, 923. junius 30. A pspa Qasparn bibornok, államtit­kárhoz levelet imózeU, amelyben sajnála tát fejezi ki azon, hogy trónra lépte óta a nemzetközi viszonyok nem javultak, sőt rosszabbodtak. Mialatt az érdekelt hatal mák előkészítik a tárgyalásokat, hogy megtalálják a középeurópai kérdések ba­rátságos megoldásának módját, a pápa fölemeli pártatlan szavát és esdve kéri őket, hogy a kérdéseket, nevezetesen a jóvátételek kérdését vizsgálják meg ke resztény szellemben és pártatlanul ítéljék meg az adósok fizetőképességének ha­tárait. Mi, akik már hosszú esztendők óta nyögünk a jóvátétel ördögének lidércnyo mása alatt; mi akiknek minden szenve­dését — kivéve azt, ami az ország földa rabolásáből származott — a jóvátétel ré mének tulajdoníthatjuk : meleg, keresztényi szívvel köszönjük meg a pápának messze- hallatszó, jóságos szavait. Hogy azonban lesz-e eredménye az apostoli szózatnak, — ez olyan kérdés, amelyre kielégítő feleletet alig remél­hetünk. Mutatkozik ugyan a velünk ellen­séges népeknél irányunkba1 valamelyes részvét, de a józan valóság arra int, hogy ezt a csöppnyi jóakaratot ne becsüljük túl annál, amennyit ér. Az antant nem ura önmagának. Apró csahosai még ott lógnak a nyakán s idő kell hozzá, hogy lerázza őket magáról. Nehéz munka, de reméljük, hogy még en­nek sz ideje is eljön. Másrészt az antant tagjai — igen nagy tisztelet a nagyon csekély kivétel­nek — még mindig a »győzelem« mámo­rának hatása alatt a »legyőzőitek« mun kájából akarnak megélni. Kevés munka mellett kényelmes, nyugalmas életet akar­nak — más nemzetek bőrén. A jog és er köles mainspság már keveset számít. Ez ugyan vissza nem tartja őket a legyőzőt tek megnyúzásától! Ez a nagyméretű erkölcsi züllés lesz az oka annak, hogy esetleg a pápa leve­lének nem lesz meg az a hatása, amelyet tőle várnak a keresztényi szellemben élő népek. Akármi is lesz azonban az apostoli szózat sorsa: jel esik megállapítanunk, hogy a világ rettentő poklában ismét a pápa az első, aki a békesség olajágát. kí­nálja a bűnös Európa elbizakodo.t nem­zeteinek.-ai^r^r^r^i^raiCTgfarsrarai tarcaKSSSa A székesfőváros adománya Gárdonyi mauzóleumára. Eger, 1923. június 30. A főváros pénzügyi bizottsága leg­utóbbi ülésén foglalkozott Eger város fel hívásával a Gárdonyi-mauzoleum ügyében. Á pénzügyi bizottság a Gárdonyi-sírem­lékre kettőszázötvenezer koronát szava zott meg. (fezt. piáfczöVetség egri Osztályánál; HözgynUse. Eger, 1923. június 30. Tegnap, a főgimnáziumi évzáró után, öreg diákok gyülekeztek a tornateremben. Voltak vagy nyoicvanan. Sokan vidékről s a fővárosból s valamennyien meleg ér­deklődést, szerstetet hoztak a n mes ügy iránt. Baboesay Sándor elnök, aki most 60 éve érettségizett, mint eximir maturus, kedves közvetlenséggel emlékezett meg megnyitójában az alma materről, az iskola társak szeretőiéről s a Szövetség nemes céljairól; kifejtette, hogy ő az óiét minden küzdelmei mellett is boldog ember s ezt a boldogságot annak a harmonikus értelmi és érzelmi nevelésnek, annak a vallásos és hazafias irányításnak köszöni, amelyet az egri főgimnáziumban nyert. Breznay Imre titkári jelentése rész­letesen beszámolt a tisztikar és választ­mány munkájáról. A központi választmány­hoz beadott s részben el is fogadott javas­latok ismertetése után vázolta a taggyűj­tésre vonatkozó eddigi munkálatokat s a jövő terveket. Bejelentette, hegy az egri Osztály javaslatára megváltoztatták az alapszabályok 5. §-át s most már nemcsak az érdekelt törvényhatóságok, hanem minden «természetes és jogi személy,» (vállalat, részvénytársaság, pénzintézet, testület, stb.) lehetnek alapító vagy örökítő tagok. Bejelentette továbbá, hogy Bőhm János dr, prépost kanonok már 300 ezer koronát adott szegény főiskolai tanulók fölsegítésére s most újabb 300 ezer koronát adományoz az egri Osztálynak e célra. Végül rámutatott arra, hogy az öreg diákoknak részt kell kérniök az alma maternek nemcsak öröméből és bánatából, hanem munkájából is, oly módon, hogy minden tag életének példájával legyen nevelője a mai ifjúságnak s élénk részt vegyen az intézet életének minden meg­nyilvánulásában, tehát ne csak ünnepélyein jelenjék meg. Pölöskey Kornél pénztárosi jelentésé­ből megtudtuk, hogy az egri Osztálynak 10 örökítő, 165 alapító és 205 rendes tagja van. Vagyona 576,781 korona. Werner Adolf dr. indítványozta a titkári jelentéssel kapcsolatban, hogy a találkozókat ne a nagyszűnidőban tartsák, hanem júniusban, hogy az együttlévő ta­nulóifjúság tanúja lehessen az ilyen iskolai eseményeknek. Az elnök zárÓ6zavai után a tagjelent­kezéseket vette át az Osztály pénztárbsa, majd igen sokan Liposey Péter dr. alelnök lakására mentek, hogy nevenapja alkal­mából üdvözöljék. «mmr 20QVKal emelte fül a KípVisel5t«stBlct a helypfnzdijtételel;et. Bevételi forrásokról kell gondoskodnia a városnak, hogy lépést tarthasson a drágasággal. Eger, 1923. június 30. Eger város képviselőtestülete ma, szombaton délelőtt 10 órakor tartotta ren­des havi közgyűlését a Városháza nagy üléstermében, Trak Gézs. h polgármester elnöklete mellett. Rudassy János főkántor segédtartási díját a közgyűlés 2000 koronára emelte föl. Az előadói jelentés szerint, az érsek- j főpásztorral folytatott tárgyalásokon be- j igazolódott, hogy a főkántort a képviselő- j testület á róni. kai. iskolaszékkel együtte­sen választja s a választást az érsekfő- pásztor erősíti meg Kánitz Gyula dr. indítványához, amely arra irányul, hogy a tárgysorozat meg­kezdése előtt szokásos interpellációkat a közgyűlés végér. terjesszék elő, a képvi­selőtestület hozzájárult. A községi iparos- és kereskedőtanonc-j iskolák felügyelő bizottságának előterjesz­tését tárgyalta a közgyűlés a tandíjak és őradíjak megállapítása iránt. A felügyelő bizottság a tandíjat a kereskedő tanoncok nál 15 000, az iparostanoncoknál 6000 ko- ronára, a tandíjemelésseí kapísoTatban j pedig az őradíjakat 18.000 koronára kérte j fölemelni. Nagy János dr. nemzetgyűlési képvi­selő a kérdés tárgyalásakor javasolta, te­gyék lehetővé, hogy a szegényebb tanulók tandíjmentességben részesülhessenek. Több fölszőlalás után a testület a tandíjemelést megszavazta s az állandó választmány 15,000 korona évi őradíj javaslatával szemben a kárt 18,000 koro­nát megadta. A szemétkihordási szabályrendelet ! módosításának és a díjtételek megállapí­tásának ügye került ezután a képviselő­testület elé. 1 vagy 2 szobás lakás után 1600, 3 szobás lakás után 2400, 4 szobás lakás után 8200, kis üzletek után 2400, nagy üzletek után pedig 3200 koronában áll-.pította meg a közgyűlés s szemótki- ho'dási díjat; a szabályrendeletet pedig akként módosította, hogy senkit sem kö­telez a hatósági fogatok igénybevételére, ellenben arra igen, hogy a szemét elszál­lításáról gondoskodjék. A. vágóhídi díjtételek megvitatásánál a testület magáévá tette Nagy János dr. nemzetay. képviselő propoziciőját, aki egy — az árak alakulásához igazodó — kulcs megállapítását jávasolt , nehogy mind n hónapban képviselőtestület elé hozzák a vágóhidi díjté eleket. A h. főjegyző Nagy János dr. j .vaslata értelmében a vágó­marha és növeqdé marha után 3 kilo hús, borjú után 1 kiio, sertés után 1 kilo, süldő után 1 kilo, malac, bárány, kecske, juh, gödölye után Va kilo hús árát javasolta vá- gatási dijul A kepyiselőtestüiet hozzájárult. Nagyobb vita övezte a helypénzdíj- tételek fölemelésének kérdését. Nagy Já no£ dr. aamzetgy. képviselő Malom utcai Nagy János, Láng Nándor, Ringelhann Béla, Kálnoky Viktor dr. Jacso Mihály, Kakuk Ignacz, lomory István városi kép­viselők vettek részt a vitában pro 4« kontra, végül mégiscsak elfogadták a 200 °/o os helypónzdíjemeléít. A tanács avval indokolta kérelmét, hogy a növekvő drá gasággai lépést kell tartania és bevételi forrásokat teremtenie, hogy náztartásá nak költségeit fedezi i tudja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom