Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-07-01 / 146. szám
LGK1 NEPUJSAU 1923. július 1. 2 mmmmtmrná A belső politika hirei. Budapest. MOT. A nemzetgyűlés az eddigi szokástól eltérően nem kedden, hanem már hétfőn tart ülést. Az indem- niíás vitája egyre élesebb mederbe terelődik. A fzociáldemokraták a legkényesebb kérdéssel állanak a nemzetgyűlés elő. Peidl Gyula már a csütörtöki ülésen a bíróság ellen intézett támadást, a legközelebbi ülésen pedig a rendőri nyomozás egész kérdésének komplexumát akarják a nemzetgyűlés elé vinni. A pártonkivüliek csoportja is akcióba lép. Többek között Gall Gaszton készül hosszabb beszédre. Az összeférhetetlenségi eseteket akarja ismertetni, amelyekkel kapcsolatban a Ház elé akarja tárni adatait. El fogja sorolni azokat a képviselő : et, akik a pénzintézeteknél vagy más vállalatoknál, ame lyekkel az állam összeköttetésben áll, igazgatósági tagságot viselnek. A kartellek és a szövetkezetek ügyeinek megvitatására is ki akar terjeszkedni. Úgy hírlik, hogy a sürgősségre vaiő tekintettel, a kormánypárt a nyolcórás ülések bevezetését fogja javasolni, hogy az indemnitás vitáját július közepén befejezhessék, amire a rendes ülések mellett nem volna kilátás. Az egyházközségek maguk tartják fenn a felekezeti iskolákat Eger, 1923. június 30. I A képviselőtestület m?d közgyűlésé nek nem minden érdekesség nélkül váló pontja volt a tárgysorozatban a 17 ik mely így szóit: «Előterjesztés a felekezeti iskolák fenntartásához adandó városi hoz- zájárűlás tárgyában». Trak Géza b. polgármester munkatársunknak erre vonatkozóan a következőket mondotta : — Ezernyolczszázkilencvsnhétben a város és az összes felekezetek közöt megállapodás történt az iskolák fenntartására vonatkozóan. A képviselőtestület az álta lános adók 5°/o át osztotta meg az egyes felekezetek között, a tantermek arányában. Ez a megállapodás azt célozta, hogy ne kelljen még külön egyházközségi adót is fizetniök a polgároknak. A rőm. kát iskolaszék már régebben kérvényt adott be, hogy a város 300,000 K-ra emelje föl az iskolafenntartási segéljt, most pedig 500,000 koronát kért. A város még a 300,000 koronás kérelem vétele után bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására és rendezésére. (Mivel az á'/s-oí ez az összeg jóval túllépte, a megállapodás felbomlott.) — Ez a bizottság az egyházközség kiküldöttjével tárgyalt s az eredmény az volt, amelyet az állandó választmány is magáévá tett, hogy az egyházközségek felekezetenként külön-külön vessenek ki iskola-adót hitsorsoäaikra s ebben a munkában fi város készséggel siet segítségükre. Űj adóról nincsen szó, mert ha a város vállalná a terheket, a pőtadőt kellene emelni, így pedig minden vallású polgár a maga hitközségének iskola-adójául fizeti meg a pőtadőt. A képviselőtestület ebben az értelemben határozott. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld Poincaré és Baldwin a francia válasz után találkoznak. — Bratiaiiu kölcsönt keres Parisban. — Nehézségekkel jár a kisantant kölesönügye Londonban a magyar kölcsön elgáncsolása miatt. — Banpériura kisérte Zita királynét Lequti- tóba. — Ludendorff Franciaország légi fölényéről nyilatkozott« — Belgrádban poli tikai hátterűnek tartják a Pastes elleni merényletet. — 5 angol képviselőt az ülés terem elhagyására köteleztek. Magyarország. Az év végéig elbocsátják a köztisztviselők 20% át. — A csehek visszautasították a magyar kormány minden közeledési kísérletét. — Az ügyvéd- jelöltek küldöttságileg kérték az igazság- ügyminisztert a gyakorlati időnek 3 évben való megállapítására. A nagyváradi premontrei gimnáziumot feloldották a zár alól. — Közgyűlést tartott a Gyógyszerész- Egyesület. — Megnyílt a Földtani Intézet múzeuma. * I Tűzoltó majális. Az Egri Önk. Tűzoltó és Mentőegyesüiet hagyományos majálisát Péter-Pálkor tartotta az Érsekkertben. Az Ízletes halászlé és az önkéntes tűzoltók I közismert vendégszeretete nagy közönséget i vonzott. A víg majális a késő éjjeli őrák- j ban ért véget. HÍREK. Eger, 1923. július 1. Személyi hir. Dr. Vakar P. Arthur miniszteri biztos, a népjóléti minisztérium megbizásábói szombaton városunkban időzött s az Egri Városfejlesztő r. t. fürdő- telepét tekintette meg azon célból, hogy mennyiben volna alkalmas az egri hév- fürdő bekapcsolása a minisztériém által programmi a vett tisztviselői üdülési és nyaraltatási akcióba. A miniszteri biztos, aki városunkat és a hévforrásokat rnind- ezídeig nem ismerte, űgv nyilatkozott, hogy a kormánynak mindent el kell követnie, hogy támogatásával a fürdők kiépüljenek, mert Eger város predesztinálva van arra, hogy elsőrangú fürdővárossá fejlődhessen. Hírek a kepviselötestületi közgyűlésből. A Gárdonyi-Társaság védnökségét a képviselőtestület, mint nagy megtiszteltetést, köszönettel és hálával fogadta el. — A városi orvosok beteglátogatási díjának összegét ötszörösére emelte föl, — A ké ményiseprési dijakat az eddigi díjtételek háromszorosában állapította meg a közgyűlés. — A színügyi bizottság javaslatára a vasár- és ünnepnapi délutánok színielőadására a város ingyen adja a világítást. — A Csáka-féle üzlethelyiséget Tomidálszky Sándor nyerte el 1 millió 20 ezer K bérért. Évzáróünnepek Az egri közép- és polgári iskolákban június hó 29-én tartották meg, mindenütt igen élénk érdeklődés mellett, az évzáró ünnepségeket. Az évzáró minden iskolában magas színvonalú műsor keretében ment végbe, amelyekről bárhogy szeretnénk is kimerítő tudósítást adni, lapunk szűk terjedelme azt ezúttal meg nem engedi. Mégis a főreáliskola évzáróünnepében volt egy pont az igazgatói jelentésben, amely mellett nem mehetünk el minden szó nélkül. Kántor Nándor h. igazgató ugyanis bejelentette, hogy Gzunya Sándor főreáliskolai tanár ebben az esztendőben töltötte be tanári működésének huszonötéves jubileumát. A h. igazgató, a tanuló ifjúság és a közönség melegen ünnepelte a jubiláns tanári, aki huszonötesztendőn keresztül nagy türelemmel pá rosult atyai jósággal szolgálta a magyar kultúra szent ügyét. Az egri társadalom nevében mi is őszinte elismeréssel hajtjuk meg a jubiláns előtt az elismerés zászlaját. Ahol Gárdonyi bölcsője ringott. Irta: Tóth Kálmán. Sokan még ma sem tudják, hogy Gárdonyinak melyik volt az igazi szülőföldje. Többen Hevesvármegye metropolisát, Egert, vélik annak, mivel a nagy iró egy negyedszázadon át lakott Egerben. Mások ellenben a borsodmegyei Sály nagyközséget mondják szülőhazájának, ahol Gárdonyi csak népiskoláit járta. Sályt a Gárdonyi nevének felvételével is vonatkozásba hozzák azzal, hogy Bükk alja mentén a Hegyközön: Harsány mei lett — Sály községtől egy hegyi utón át — van egy kirándulóhely: Gárdony erdő. . Eger és Sály, bár összefüggésben vannak Gárdonyi anyaföldjével, de a nagy Írónak más a szülőfaluja Igazi anyaföldje a dunántúli puszta: Agárd. Gárdonyiék borsodi letelepedésével Sály község azért kerül az irodalomtörténet lapjaira, mert Gárdonyi maga őzt vallottá : — Borsod az én második anyaföldem, mivel sályi letelepedésünk adta a módot arra, hogy valapiikor Egerbe kerüljek. Az Eged regényes völgyét Dunántúlnál is jobban szerette : itt lett Dobó halhatatlan emlékű iródiákja . . . Agárd puszta a Déli-vaspálya szé kesfehérvári fővonalán (»balatoni vasutc) van, a székesfővárostól 52 km. távolságra. Mögötte Dinnyés után nénány km. távolságra Gárdo yi szülővármegyéjének székhelye: Székesfehérvár. Agárd pusztaságon van. 5000 hold a határa. Ennek nagyobbrésze szántóföld, egyrésze pedig a helységtől 3 km. távolságra lévő Velencei-nádasba nyúlik. Hozzátartozik még a két puszta: Csiribpuszta és Pál major. Maga Agárd ősrégi puszta, dinnyéjéről hires. Fejlődése azon ban nincs. Elöljáróság, községi bíróság, vagy hitesi-rendszer Agárdon nincsen. A helység közigazgatási tekintetben a szomszédos, 2 sm távolságra fekvő Gárdony nevű nagyközséghez tartozik, egyházilag azonban Agárd önálló plébánia és Gárdony mint filia tartozik Agárdhoz. Az agárdi r. k. plébániai templom, ahol Gárdonyit keresztelték, 1814 ben épült, jobbadán az ottani kath. uradalmi alkalmazottak (tisztek és béresek) számára. Ugyanekkor alakult az agárdi r. k. plébánia is. (Történetét a Gárdonyi életrajzban fogom részletesen ismertetni.) Jelenlegi kegy ura: özv. gróf Nádasdy Tamásné. Fitiája : Gárdony, mely csak a 60 as években lett egyházilag Agárdhoz csatolva, illetve Velencétől elszakítva. A templom tornyában csak egy kisebb harang van. A katolikus hívők száma az egész plébá nia területén összesen: 800 lélek. A plé- báni nem gazdag. Jelenleg a vaáli espe- resi kerülethez tartozik. Említést érdemel Agárdotumég a r. k. népiskola, ami egyidöben laauh a r. k. plébániával: 1814-ben. 109 évvel ezelőtt épült az ottani kath. és ref. gyermekek számára. Az agárdi tauiigyet 1911 óta pedig új iskola nirdati. Agárd helységnek csekély a történeti adata. Nevének eredetéről is alig tudnak az agárdiak. 500-on felüli lelket számlál. Ház kevés van benne. Modern épülete nincsen. Utcáról sem lehet szó. A házak báreslakások s több család lakik együtt. Istálló, magtár több is van Agárdon. Említést érdemel még a plébánia épület és a tanítói lakáj;. Egy kis boltja is van, de korcsma nincsen. A vásárlás Gárdonyban történik. Agárdon van meg a Nádasdyak vadászkastélya és családi sírboltja. Társadalmi élete alig van. Intelligenciája : a plébános, a tanító, a tiszttartó, az ispán és az urasági írnok. Úgy az agárdiak, mint a Gárdonyicsalád közlése szerint: születése óta Gárdonyi sohasem fordult meg Agárdon. Az agárdi vasútállomás: őrházszerű kiadó-őrség, ahol naponként három vonatpár áll meg, a helységhez másfél km. távolságra esik. Az agárdi vasútállomásról Gárdonyi édesanyja a következőket mondotta nekem : — Mikor Agárdon laktunk, a vonat feltételesen sem állt meg Agárdon, így Dinnyésen szálltunk a vonatra, amikor csak Székesfehérvárra utaztunk. A konvenciót: a baromfit, a malacot és ami csak eladni való volt, —■ mindent. Fehérvárra vittem eladni. Ott tettem péruzé a disznó- 1 kát is, mert Fehérvár volt a legközelabbi ; piac. Gárdonyi születési házát, amit utóbb : egyik leírásomban röviden #á r ismer I tettem — az agárdi uradalom gondozásába i veszi s ma jelölik meg emléktáblával. Az az ágy, amelyben Gárdonyi Agárdon
