Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-04-29 / 97. szám

Ára 30 korona. Eger, 1923. április 29. vasárnap. XL. évf. 97. az Slöfixetéai dijak postai szállítással £gg hóra 700 K, - -egged évre 2000 K. £ sész és télévi előfizetést nem fogadunk el agsKftMs TtnTgiiríiTn^M^TWiTwnnT^ POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BBEZNÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Liceam Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám II. Hozzuk Egerbe az aradi Szabadságszobrot! Eger, 1923. április 28. Az oláhok mág bedeszkázott állapo­tában is félnek az aradi Szabadság-tér gyönyörű szobrától. Nem akarják tűrni Zala György remekét Remegnek attól a fenséges Hungária asszonytól, aki a gyö nyörű csoportozat közepén áll diadalmasan. Ki akarják toloncoltatni. Át a demar­kációs vonalon. Ide, Magyarországba. És még örülnünk kell, hogy ez a magyar műremek nem jut a Fadrusz Já­nos gyönyörű pozsonyi szobrának sorsára. Úgy hírlik, hogy ideadnák nekünk. Csak bonlaesuk le és hozassuk el. És megindul majd Hungária a vér­tanúk városából. Vele jönnek az Áldozat készség, a Harcrakészség.. . És velük jön a Kossuth Lajos gyö­nyörű szobra is. És a vándorló szobrok helyet, hajié kot keresnek a megnyirbált hazában, hogy itt hirdethessék tovább a magyar dicsősé­get és magyar nagyságot, h magyar vitéz­séget és minden magyar erényt. S ennél a gondolatnál meg kell dob bannia Eger szivének. Égernek nagy a történelmi múltja. Neve dicsőségesen és áldozatosan kapcso­lódik bele ezer év zivataros századainak, a magyarság küzdelmeinek fenséges tör­ténetébe. Eger méltó lenne arra, hogy az aradi Szabadságszobor innét hirdesse volt és leendő nagyságunknak fölemelő gondolatát. Nemcsak a múlt nemzetmentő lényei­nek élő hirdetője ez a város, hanem olyan méltó keretet is tudna adni ennek a fen séges szobornak, aminőt kevés város tud nyújtani. Tisztelettel és bizalommal ajánljuk ezt a gondolatot városunk vezetőségének és a képviselőtestületnek szives figyelmé­be és gondosságába. Tudjuk, látjuk, tapasztaljuk, hogy minden nemesért, igazért, szépért, jóért hazafiasért lelkesednek Méltán reméljük tehát, hogy magukévá teszik ezt a gondo latot és lankadatlanul fáradoznak megva­lósításán. A városi képviselőtestület közgyűlése. Eger, 1923. április 28. Eger város képviselőtestülete ma dél­előtt 10 órakor tartotta rendes közgyűlését a Városháza nagy tanácskozó termében. Trak Géza h. polgármester pontosan 10 órakor nyitja meg az ülés; és jelenti, hogy Kálnoky Viktor dr. interpellációra kért és kapott engedélyt. Kálnoky Viktor dr : Szóvá teszi a hús drágaságát. Ha nem is lehet a ható­sági hússzéket megnyitni, utódot kell ta látnia a polgármesternek, hogy ez a tart­hatatlan állapot megszűnjék. Ha másként nem lehet, a közönség hús­sztrájkkal törje le a húsárakat Egy hónapi kitartás meghozná a várt eredményt. Trak h. polgármester: Intézkedni fog, hogy a közellátási hivatal próbavágásokat eszközöljön, továbbá abban az irányban is, hogy a gyenge tápértékű húst a ható­sági hússzékbe utalják elmérés végett. Kálnoky: A polgármester válaszát tudomáeúl veszi. Elérkezett azonban az ideje annak is, hogy a város a hízott ser­téseket forgalomba hozza. (Közbekiáltások: Mar félhízásban vannak.) Ezután szóvá teszi, hogy egy alig három éve letelepült borkereskedő, Dancz Jakab, 17 vaggon bort szállított Egerbe. Ezt a bort egri borként hozza forgalomba akkor, amikor az egri szőlősgazdák bora a pincében áll s anyagi bajokkal küzdenek Ez a speku láciő felháborító. (Közbeszőlások : Hallat­lan ! Az ilyen üzletembertől el kell venni az iparengedélyt!) Attól, aki ilyen üzleti furfanggal vagyont akar összeharácsolni, meg kell vonni az iparengedélyt! (Élénk helyeslés.) Trak: Megdöbbentő, hogy egy fiatal egri polgár, aki csak néhány esztendeje lakik a városban, így vét Eger polgársága ellen. Ígéri, hogy Dancz Jakab ellen a tör­vény kíméletlen szigorával fog eljárni. Vas István: A bortermelési adók aránytalan kivetéséről beszól. Az adókat , a régi borárak alapján vetik ki, amely I szerint még két kilo búzát ért egy liter bor. Ma 3 liter bor ér egy kilo búzát. A bor mai áralakulását figyelembe kell ven ni az adókivetésnél. Javasolja hogy egy bizottság a képviselőtestület támogatása mellett írjon föl a pénzügyi kormányhoz. Trak h. polgármester: A felszólalás­sal kapcsolatban a képviselőtestület felira­tot intéz a pénzügyminiszterhez az adó­kivetés méltányos és arányos megoszlása tárgyában. A képviselőtestület megkéri Nagy János dr.-t, hogy legyen szószólója az egri szőlősgazdák érdekeinek s ezt a feliratot juttassa el a pénzügyminiszter­hez. (Helyeslés.) Az évnegyedes jelentés elhangzása után Tóth Csepreghy András a munka- nélküliséget teszi szóvá. Láng Nándor ős Kakuk Ignác kisebb jelentőségű felszólalása után a közgyűlés rátér a tárgysorozat tárgyalására. Á bel­ügyminiszter leirt, hogy a város a tiszt­viselők rendkívüli segélyét fizesse ki. A közgyűlés úgy határozott, hogy felír az összkormányhoz: utalják ki a rendkívüli segélyt úgy, mint ezelőtt, vagy pedig ne terheljék a várost az állami közigazgatás végzésével. Heves vármegye közigazgatási bi­zottsága átírt a városhoz, hogy a pálya­udvar telefonállomását szereltesse föl. A közgyűlés úgy határozott, miután a telefon a vasútnak éppen olyan érdeke, mint a városnak, föliratban kéri a kereskedelmi minisztert, hogy szereltesse föl a telefont az állomáson. Az Egri Forgalmi Rt. a Korona ven­déglő bérletének és az Érsekkerti kioszkra vonatkozó jognak a «Korona Egri Idegen- forgalmi Rt.»-ra való átruházását kérte. ! Az állandó választmány azt javasolta, | hogy az átruházást szívesen teljesíti a | város, de csak a Forgalmi Rt. jótállása mellett. Lipcsey Péter dr. kifejtette, hogy jótállásra szükség nincsen, amennyiben a szerződés komoly biztosítéka a városnak. Ha sz Idegenforgalmi nem felel meg szer­ződéses kötelességeinek, a bérlet megszű­nik, a vendéglő tulajdonjoga a beépítéssel együtt a városra száll. A közgyűlés a jog­átruházáshoz megadta beleegyezését. Az Egri Forgalmi Rt. a Korona szálloda bérletének a jelenlegi feltételek mellett további 10 évre való meghosszab­bítását kérte. A közgyűlés ebben az ügy­ben egy bizottságot küldött ki tájékozódás végett Pedig erre igazán nem volt szük­ség. Amiaor egy keresztény vállalat 10 milliót beépít a tervbevett 3-4 millió helyett, megérdemli, hogy az anyagi ál­dozat arányában meg is hosszabbítsák a bérletét. Ezt követeli a méltányosság is. Az államvasutak egri osztálymérnök sége beadvánnyal fordúlt a városhoz az államvasutak által tervbe vett iakásakció tárgyában. 48 lakóház épülne a villamos teleppel szemben 4000 Q ölnyi területen. Ez a terület a káptalané. Miután a köz gyűlés a városra nézve előnyösnek tartja az építkezést, elhatározta, hogy átiratban kéri a házhelynek kiszemelt terűlet mél­tányos áron való átengedését. A városi villamostelep ügyes bajos dolgai kerültek a közgyűlés elé. Az egyre súlyosabb anyagi zavarokkal küzkodő villamostelep 20 milliós kölcsön megsza­vazását kérte olajbeszerzesre. A kölcsönt a Pénzintézeti Központ folyósítaná. A köl­csönt a közgyűlés megszavazta. A vilia- mostelep másik kérése az volt, hogy mind azoktól, akik nem fizetik be « három hó napi előleget, kétszeres áramdíjat szedje nek. Dutkay Pál apátkanonok határozot­tan ellenezte ezt a manővert, a közgyűlés azonban megszavazta. A kétszeres áram­dijat május 8 ikátől szedik A közgyűlés tárgysorozatának többi pontjáról hely­szűke miatt lapunk legközelebbi számá ban írunk. Az Egri Dalkör jubileuma. Eger, 1923. április 28. Említettük már, hogy Egernek ez az országszerte hires művészi egyesülete most tölti be tiszteletreméltó működésének 40. esztendejét. Legutóbbi éves közgyűlésében el is határozta az Egri Dalkör, hogy a jubileumi ünnepséget megtartja s annak időpontját — az e célra kiküldött bizott­ság — augusztus 5 ében állapította meg. Magától értetődik, hogy a jubileumi ünnepség nem mozoghat valami nagy ke­retekben, mivel a mai rendkivüli viszo nyok azt lehetetlenné is teszik. Az Egri Dalkör erre az alkalomra csak három társ egyesületet hív meg s ezek között a híres matyódalárdát. Természetes, hogy bizony még így is jelentős kiadásai lesznek. Éppen ezért Eger és a vármegye társadalmának támogatásában reménykedik. Bízva bízunk benne, hogy ez a tá­mogatás nem marad, mert nem maradhat el. Hiszen az Egri Dalkör egész negyven­éves múltjában mindenkor a legnemesebb eszméket szolgálta áldozatos munkálkodá­sával. A jubileumi ünnepség előkészületei ről időnkint híradással leszünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom