Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-01-16 / 11. szám

Előfizetési dijak postai szállítással tgész és félévi előfizetést nem fogadunk el. j Kegyed évre 650 K. — Egg hóra 240 K, POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Liceam Eladóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám £1. A liberális ellenzék meg akarja bontani a kormánypárt egységét. Budapest. Bár a politikusok nagyré ■ze még távol van a fővárostól és a há­rom napi szünet után csak ma este ér­keznek vissza a fővárosba, egészen bizo­nyos, hogy a politika előterébe — nem a belpolitikai, hanem a külpolitikai kérdé­sek kerülnek. Bár a liberális és a szélső baloldali sajtó mindont elkövet abban az iránybau, hogy ebben a súlyos időben is elterelje a közvélemény figyelmét a sú­lyos külpolitikai helyzetről és inkább elő­térbe tolja az alárendelt belpolitikai kér­déseket. Egészen bizonyos, hogy a józa­nul ítélő közvéleményt a szélső baloldali sajtó magatartása nem fogja befolyásolni. Különösen a rendtörvény javaslattal igyek­szik sulyosbbítani a nehéz diplomáciai hely­zetet a liberális sajtó. A rendtörvényja­vaslatot akarja felhasználni arra, hogy a kormány egységét megbontsa. Az egyik hétfői liberális lap azt írja, hogy a kormánypártban igen erős a han­gulat a rendtörvény javaslat ellen és hogy ha a kormány ebben a kérdésben nem enged, akkor ez a kormánypárt szakadá­sára vezetne. Alkalom volt a kormány­párt egyik vezető tagjával erről a kér­désről beszélni, ki a következőket jelen­tette ki: — A pártban a rend törvény javaslat te­kintetében teljesen egységes felfogás alakult ki, mert a rendtörvény-j avaslatnak törvény- erőre valóemelkedése mindenki előtt tisztáz­va van. A rendtörvény ellen Nagy Emilnek voltak ugyan bizonyos aggodalmai, azokat azonban a belügyminiszter teljesen elosz­latta és Nagy Emilen kivűl senkisem ellenezte a rendtörvőny javaslatot. Nagy Emilnek magának sem volt követője az ellenzék terén és igy nemcsak hogy a szakításról beszélni nem lehet, de még arról sem lehet sző, hogy a párt a be­nyújtott javaalaton módosításokat kíván eszközölni. A rendtörvény javaslat egyéb­ként nem egyébb, mint a hivatalos intéz­kedések alapján kiadott legfontosabb bel­ügyi és közrendészeti rend8letek gyűjte­ménye, melynek életben tartása a mai belső és külső viszonyok közt még szük­ségesebb, mint volt. A rendtörvényt egyéb­ként még a bizotlságok sem tárgyalták le és éppen ezért egyenlőre plenáris tárgya­lására nem is fog sor kerülni. Az indem- nitási vita a következő hetekben véget őr és ezután áttér a Ház a bizottságilag is letárgyalt erdészeti javaslat tárgyalására. Ezután a kereskedelmi és népjóléti javas­latok kerülnek tárgyalásra és valószínűen csak ezután veszik (lő a rendíörvény- javaslatot. A nagyhatalmak jegyzéke a magyar kormányhoz. Budapest A nagyhatalmak jegyzéket intéztek a magyar kormányhoz a román- magyar határincidensek ügyében. A jegy­zék utal arra, hogy az utóbbi napokban a határmenti magyar helységekben irre­denta határozatokat hoztak, amelyek csak a kedélyek nyugtalanítására alkalmasak és a kisállamokban a provokációk be­nyomását keltik. Az olasz követ a jegyzék átadásakor hangsúlyozta, hogy a jegyzékben foglal­takat a kormány baráti tanácsnak tekintse. A jegyzők átnyujtásával kapcsolatban a kisantant követei is megjelentek a kül­ügyminiszternél és tiltakoztak a békeszer­ződések és szomszédok elleni, a sajtóban és népgyflléseken kifejezésre juttatott iz­gatás ellen. A külügyminiszter megnyug­tatta a követeket. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld. Január 31 ig meghosszabbít­ják a német jővátételi határidőt. — Gö­rögországba akarják vinni Konstantin ki­rály holttestét. — Indiában eredménytelen a bolsevikiek propagandája. — Rómában anarchista mozgalmat lepleztek le. — Műn chenban az antantbizottság tagjait a ba­jor rendőrség őrzi a felháborodott lakos­ság dühétől. Magyarország. 16 képviselőből alakult meg a pártonkivüüek parlamenti csoportja. — Az Akadémia szeptemberben ünnepli Madách születésének száz éves fordulóját. — Május 1-én fizeti a főváros a francia tartozások egy részét. — Károlyi és Jászi újabb javaslatot intéztek a kisautant ál­lamaihoz a magyarországi rend felbontá­sára. — Vasárnap nyitották meg a ke­resztény újságírók klubját. — Tabakovics Du*án, a Deviza központ főnöke, Zürichbe utazott, hogy tanulmányozza a korona ár­folyamának alakulását. — 25 tólikabátot lopott egy műegyetemi hallgató. — Egy millió koronát adott a Tébe a csihagvizs gálónak. — Szervezkednek a temesí ma­gyarok. — Tíz éves a «Magyar Kultúra». — — A minisztertanács elhatározta, hogy megszünteti a gabonahatáridö-üzleíet. — Leszállították az állatkivlteii illetékeket. A Waldbauer—Kerpely hangverseny. Felejhetetlen műélvezetben részesül­tek azok, kik szombaton, jan. 13-án, este jel8nvoltak a Városi Színházban, a Wald- bauer — Kerpely vonósnégyes társaság hangversenyén. Feszült figyelem, ünnepi hangulat, áhitatos csend a nézőtéren. . . Kipirult arcok és tűzben égő szemek, lázasan do­bogó szívek és a gyönyörűségtől megitta- sodott lelkek, mintegy magukba szállva és egymásban felolvadva hallgatják a leg­ideálisabb művészetnek kristálytiszta, trans- cendentális zenéjét. A Waldbauer Imre, Temesváry János, Kornstein Egon és Kerpely Jenő vonós négyes társaság, az európai kontinensen ma már fogalom. A sötét fellegekkel bo rított magyar horizonton ragyogó csillag, nemzeti zenekultúránk szempontjából pe­dig mérhetetlen kincs. Mindenütt, ahol tizennégy év óta eddig hangversenyzett ez a társaság, csak dicsőséget hozott a magyar műveltségnek. Az ellenséges kül­föld tombolva ünnepelte őket. Elfelejtették, hogy magyarok, vagy megbocsátották ne­kik, hogy — magyarok. Tüneményes művészetük előtt min­denki meghajlik, mert amit nyújtottak, az oly eszményien szép és tökéletes valami, hogy azt inkább csak átérezni lehet, de leírni alig. Az a nemes felfogás és komoly elmélyedés, ami az egyes művek konge- niális előadásában megnyilvánul; az a bevégzetí technikai tökéletesség és kész­ség, mellyel játszva győzik le a legna­gyobb nehézségeket; az a mindenkit ma­gával ragadó indulat és hév, amely játé- j kukból kiárad: egyszerűen megigézik a j hallgatót. A zenei frázisoknak úgy dal- j lambeli, valamint dinamikai kidolgozása, i a kantilénák szívhez szóló puhasága, a futamok és trillák gyöngyszemszerű per- gése, a staccatők hárfaszerű pengése és a félelmetes tremolők drámaiassága valami elragadó volt. Összjátékuk a csodával határos. A legbonyolultabb polifonikua és kontra- punkiikus részeknél is minden egyes szó­lam a legplasztikusabban domborodott ki és a maga liiiomtisztaságában kapcsoló­dott be az együttesbe, melyet a homofon részek erőteljes és markáns harmóniái egészítettek ki, Az a négy hangszer a mesével határos hatásokat váltott ki. Majd úgy zengett és zúgott, mint a viharvert tenger s ilyenkor úgy rémiéit, mintha egy nagy zenekar fortissziroőjában az összes hangszerek versenyre keltek volna. Az­után lassan lecaöndesednek, lágyan, zsongó dallamok szállnak föl; majd végre elhal­nak a sejtelmes pianisszimők, eltűnnek a puszta légben. A közönség a gyönyörtől megder- medten alig tud magához térni, de amint fölocsúdik, hatalmas tapsviharral adózik a művészeknek és meleg szeretettel ün­nepli őket. A műsor első száma az örökifjú Mo­zartnak D moll négyese volt, melynek stil- szerű előadásán már is meglátszott, hogy a művészek minden idegszálukkal egy­másba kapcsolva oldják meg nehéz fel adatukat. A határozott «Allegro mode­rato», a dallamos «Andante», a csipkefinom «Menuetto» és az életet lüktető «Ailegretio» nem tévesztették el hatásukat. Utána a XIX. század utolsó klasszi­kusának, a beethoveni irányzat legzseniá­lisabb képviselőjének, Brahms Jánosnak szépséges A-moll quartettjét (Op. 51. No 2.) adták eiö, melynek első tétele csupa üde- aég és frisseeég. Csodaszép a második tj­Eger, 1923. január 16. kedd. XL. évf. 11. sz. Ara 10 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom