Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-01-16 / 11. szám
• EGRI NÉPÚJSÁG 1923. január 16. 3 150 gyermek kapott télikabdtot a szegényakció keretében. Eger sikeresen oldotta meg a Eger, 1923. jan. 15. F. hő 14 én, vasárnap délelőtt 10 órakor 150 gyermek kapott meleg télikabátot a Városházán, a városi szegény-akció keretében. Evvel kapcsolatban önkéntelenül is eszünkbe jut, hogy a városi közmunkák több mint négyszáz embernek adnak mindennapi kenyeret, a népkonyhán háromszáz szegény részesül naponként ingyen ebédben és a házi szegények sohasem távoznak üres kézzel a polgármesteri hivatalból, ahová támogatásért, gyors segélyért folyamodnak. De van gondja a városi hatóságnak arra is, hogy a betegeket gyámolítsa és szeretet-adományokkal ellássa. Esetenként környezet-tanúlmányt végeztet s ahol nagy a szükség, ott segít. A városi hatóság, ólén a tevékeny polgármesterrel, Trak Gézával, a szociális nyomorúságot már az elmúlt esztendőben is megértette, amikor népkonyhát állított föl. Magyarország nagyurának, Horthy Miklós kormányzőnak nyomorenyhítő föl hívása Eger váfos szociális érzésű lakosságát is fölrázta. Többmilliós inségadót szavazott meg s önkéntes adományaival napról napra támogatja ezt a nemes mozgalmat, melynek az eredményeképen munkaalkalomhoz jutottak a földműves napszámosok, ingyen ebédhez, szeretet-ado- mányokhoz a szegények, ruhához, cipőhöz a didergő iskolás gyermekek. S nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy mélységes hálával ne mondjunk köszönetét Eger társadalmának. Ez a társadalom, hogy evvel a kifejezéssel éljünk, agyonjótékonykodott társadalom. Minden jótékonysági mozgalomból becsületesen kivette a maga részét. Adott a gazdag, a szegény és sohasem tapasztaltunk merev elzárkózást. S azért nagy az érdeme, mert még szegénységéből is tud juttatni azoknak, akik e válságos időkben nyomorral küzdenek. Nem voltak és ne legyenek ezután sem panaszosak azok a fillérek . . . Míg más városokban lanyha a szociális mozgalom, addig Eger e tekintetben is előljár a jő példával. A megértő városi hatóság nagy szeretettel karolja föl a tel: az «Andante moderato», melynek tre- mólóiban drámai erő lüktet. Kedves volt a «Quasi monuetto» tétel, melyet az «Allegro non assai» tétel tetőzött be. Rövid szünet után a nagyszerű orosz zeneszerzőnek, Tschaikovszky Péternek D dur (Op. 11.) négyese következett. Ha lehet fokozatot fölállítani a művészek játékában, akkor kétségkívül a szordinókkal előadott «Andante cantabile» tétel volt az, amellyel megkoszorúzták az estét. Amit ebben produkáltak, az már nem volt zene, hanem kinyilatkoztatás. A szilajon szá guldó Scherzo tétel ép' oly nagy hatást tett, mint a szélesen fölépített Finale. Mondanom sem kell, hogy a közönség minden tétel után a legmelegebben ünnepelte a művészeket. A hatás tételről tételre fokozódott úgy, hogy a hangverseny végén már tomboló lelkesedésbe ment át a hála és az elismerés. Igen, liálávaj tartozunk nekik, hogy eljöttek Egerbe és itt bemutatták művészetüket. Hálával tartozunk nekik, hogy szomjas lelkünket felüdítették az ihletett művészet balzsamával. Úgy értesülünk, hogy még el fognak jönni hoz zánk. Jöjjenek! tárt karokkal fogadjuk őket és mindenkor áhítattal fogunk gyönyörködni fenséges művészetükben. Meiszner Imre. nyomor-enyhítő mozgalmat. szegényügyeí s Trak Géza h. polgármester fáradozásai nem kis mértékben járúltak hozzá ahhoz, hogy elmondhassuk, Egerben a szegényeken segítve van. A ruha-kiosztásról az alábbiakban írunk: Vasárnap délelőtt 10 órakor a tani tők vezetésével zsibongó gyerekhaddal telt meg a Városháza nagy ülésterme. Megjelent a ruhakiosztáson Petrovics Gyula apátkanonok, plébános, az iskolaszék elnöke, Trak Géza h. polgármester és Sitnonyi Nándor h. városi tanácsos. Petrovics Gyula apátkanonok, plébános a gyermekeknek röviden ismertette a kormányzó úr őfőméltósága által kezdeményezett inségenyhitő mozgalmat, melynek a keretén belül az áldozatra kész társadalom jóvoltából ruhához juthatnak. — Imádkozzatok, gyerekek — fejezte be beszédét Petrovics Gyula apátkanonok — jótevőitekért, akik előmozdították, hogy adományaikkal nektek ruhát tudjanak adni. Majd az iskolaszék 6 a gyermekek nevében megköszönte Trak Géza h. pol gármester fáradozásait. Ezután megkezdődött a ruhakiosztás. Százötven gyermek kapott erős, kék szövetből készült tőlikabátot. Itt említjük meg, hogy a hót folyamán osztja ki a város a Népszövetkezetben a szegény gyermekek cipőit. Petőfi mégis Kiskőrösön született. Kecskemét, 1923. jan. 15. Petőfi születési helyéről újabb okmány került napfényre, mely Kiskőrös mellett bizonyít. Ez az eredeti okmány hiteles másolata, amelyet 1872 ben Raksányi Kálmán ny. jegyző vett föl. Másolat. Kis Körös Várossá Számadásai az 1824. esztendőbeli Regále Bene- ficiumok árendálásárul. 1. A Mészár Szék Jövedelme 1824. Észt. Petrovics István Szék Árendásnak az véle kötött Contractus szerint Tartozása: esztendő által 3 mázsa hús, l mázsa faggyú, 400 frt. pénzbe. 2. Fizetőse ingáriánként: Kelemen György Város Perceptusa kezeihez 1 Felire 200 forint. Ugyanannak 2 ik felire 200 forint. Akkori Coropectus szerint Részerint No- tariatis Conventiók kifizetésébe, részerint Város Ház Szükségei Pótlásába 3 mázsa hús, 1 mázsa 50 faggyú. Summa 3 mázsa hús, 1 mázsa 50 faggyú, 400 forint. Hogy jelen írás a Kis Kőrös város Elüljárósága által felmutatott eredeti számadási könyv 1 ső lapjával szóról-szőra megegyez, ezennel hitelesen bizonyíttatik. — Kelt Kis Körösön 1872 Sept. 10. Báthori kir. járásbiró.» Ebből a hiteles másolatból nyilvánvaló, hogy Petőfi édesapja 1824-ben Kiskőrösön volt mészáros és csak ezután költözött át Félegyházára. Itt született tehát Petőfi az előző év első napján és nem Fólegyházán, még kevésbbé Szabad- szálláson. «Hiszek egv Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában 1 Ámen • J A francia munkásság tiltakozik a Ruhr-vidék megszállása ellen. A világ valamennyi nemzetéhez! A német köztársasági elnök a világ valamennyi nemzetéhez felhívást intézett a *Ruhr-vidék megszállása ellen. A megszállás sérti a népek önrendelkezési jogát. Súlyos gazdasági megrázkódtatást idéz elő ős új véres esemény következményeit rejti magában. HÍREK. Eger, 1923 január 16 A tiszteletpéldányok. Az újság előállításának rohamos drágulása arra a lépésre kényszerít bennünket, hogy a tiszteletpéldányokat redukáljuk. Az Egri Népújság mindenkor a legnagyobb figyelmet tanúsította a közhivatalok, valamint a társadalom vezető egyéniségei iránt s naponta több mint száz példány Egri Népújságot ajándékozott el. Bármennyire is szeretnők régi jó szokásunkat megtartani, a mai súlyos helyzet arra - kényszerít, hogy a tiszteletpéldányok kétharmadát megvonjuk. Reméljük, hogy az illetékesek elhatározásunk alapos okait méltányolják. Marad- tunk a n. é. közönség további jóindulatú pártfogását kérve, tisztelettel az Egri Népújság kiadóhivatala Halálozás. Őszinte részvéttel vettük a hírt, hogy özv. kismagyari Kempelen Gyu- láné szül. nemes Kovács Sarolta elhunyt életének 73. évében. A boldogultat ma, keddeü, délután 3 órakor temetik a Fájdalmas-temetői kápolnából, ahol felravatalozták s lelkiüdveért 17-én, szerdán, reggel 8 órakor lesz a gyászmise a Ferenc rendiek templomában. — Kempelen Gyu- láné, aki példásan töltötte be hivatását, unokája volt báró Fischer Jánosnak, I. Sándor cár udvari festőjének. Fischer János báró pedig édes testvére Fischer István bárónak, aki gr. Eszterházy Károly egri püspök oldal-kanonokja volt, majd az egri püspökség egy részéből alakított szatmári egyházmegyének első püspöke lett. Végül pedig 1808 ban egri érsek s 1822. júl. 4-én bekövetkezett haláláig kormányozta az érseki tartományt. Báró Fischer János felesége Mollinary-leány volt, a báró Mól Unary Antal későbbi hírneves táborszernagy nagynénje. A megboldogult úriasz- szony, aki nemes jótékonykodásáról is általánosan ismert volt, mintegy harmadtól éve költözött Egerbe, hol csöndes vissza- vonultságban ólt. Az ö. v. f. n. A házilégyről tartott igen érdekes és igen hasznos előadást Palotai Irén riszt r. főgimn. tanár vasárnap délután. Az elő adás, melyet a szokott nagy közönség hallgatott figyelemmel, ismertette ezt a kellemetlen állatot, óriási szaporodását és az egészségre roppant káros szerepet. A kedves humor, mely a sok érdekes mondanivalón átvonult, állandóan derültségben tartotta a hallgatóságot, mely hálás tapssal jutalmazta az értékes fölolvasást. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. Vasárnap délután 6 órakor sikerült előadást tartott Bárány László áll. főreáliskolai tanár az állami főreáliskola rajztermében. Az erdő életét tárta szépszámú közönsége elé, poetikus és vonzó előadásban. A titokzatos rengeteg lüktető, eleven élete vonult el előttüftk színes és rendkívül vonzó vonásokban. Az erdő hangula iának gyönyörű festését, növényzetének, állatvilágának könnyed leírását mindvégig feszült érdeklődéssel hallgatta a figyelmes és hálás közönség. Nemcsak az alapos tudás, hanem a természet iránti rajongó szeretet is kiütközött ebből az előadásból, amit a jelenlevők nemcsak élvezettel, hanem számottévő haszonnal is hallgattak végig.
