Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-06-07 / 126. szám
Ára 40 korona. Eger, 1923. június 7. csütörtök XL. évf. 126. sz. Előfizetési díjak postai szállítással Egy hóra . . 900 K I Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K | ----- nem fogadunk el. —M etések □ cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNAYIMRE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefon szám 11. A külföldi kölcsön. Eger, 1923. június 6. To be or not to be, that is the question : a lét, vagy nem lét kérdése Magyar- országra nézve a kölcsön. Megszorultunk. Nagyon megszorultunk. Hiszen elvették tőlünk úgyszólván minden értékünket. Jövedelmező bányáink, leghatalmasabb ipari vállalataink legnagyobbrészt idegen kézre kerültek. Nagy hasznot hajtó, roppant erdőségeinket más termeli ki. A híres-neves magyar munkaerőt megbénította a kettős forradalom. így a megmaradt, kicsiny értékek gyümölcsöztetésére utalt bennünket a keserű élet. Nem csoda tehát, ha annyi csapás után, pőrére vetkőztetve, csak nyomorogni tudunk. Nem csoda, hogy kölcsönre szorulunk s a más ajtaján kopogtatunk segítségért. S nem csoda, hogy ha a kilátásba helyezett külföldi kölcsön hírét a legtöbb ember örömmel fogadja. A dús képzelet már is aranyhegyeket lát kinőni a külföldi kölcsön nyomában, vagy leg alább is azt hiszi, hogy jólétet teremt majd a siralomnak ebben a szomorú völgyében. Sajnos, nem lehet ilyen rózsaszínű szemüvegen nézni az ügyet. Sőt ! Ha jóbaráttól, ha a megszorult emberrel együttérző felebaráttól jön a segítség: akkor valóban segítségnek mondható. Ámde ha ellenség adja: aligha lehet benne sok köszönet. Már pedig senki sem mondhatja, hogy akár a kisantant, akár annak besúgására hallgató nagyantant jó barátunk volna. Eddig semmi jelét sem tapasztaltuk ennek a rokonérzésnek. Legfeljebb, hol Angliában, hol Olaszországban hangzott föl mellettünk egy-egy barátságos szó, egy-egy megértő gondolat. Máskülönben az összesség egy kanál vízben fojtaná meg a maroknyi magyarságot. Ki hiheti tehát, hogy a kilátásba helyezett kölcsön jóérzésből és részvétből fakad ?! Nem. A külföldi kölcsön rúgőja csak rideg üzleti számítás lehet. Ezt különben igazolja az a nagy örömujjongás is, amely- lyel a keresztény és nemzeti gondolat ellen küzdő sajtó és politika fogadja a külföldi kölcsön gondolatát. Jól tudjuk, hogy nagy mértékben belejátszik e hozsannába a jó üzlet reménye is, amely a most említett sajtóval és politikai irányzattal egy húron pendülő köröket izgatja. Mégis azt kell inkább hinnünk, hogy ebben az esetben a hitelezők remélhető beavatkozása idézi elő a lelkes fogadtatást. Politikai irányváltozást remélnek' és várnak a külföldi kölcsöntől az úgynevezett liberálisok, vagyis szociáldemokraták, radikálisok és zsidó szabadkőművesek. Hogy pedig ezt elérjék: azért mindent érdemes elkövetni. Mindezek arról győznek meg minden elfogulatlan gondolkodót, hogy — bár a kölcsön ügye reánk nézve lét és nem lét kérdése — a külföldi kölcsön a •nemlét*, a megsemmisülés felé tereli a mi nemzeI Budapest MTI. A nemzetgyűlés mai ülését S/411 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Bemutatja a társadalmi egyesületek közösségének kérvényét, a köz- szolgálati alkalmazottak megélhetésének tárgyában, továbbá az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület kérvényét az épít kezések előmozdításáról szóló törvényjavaslat módosítása tárgyában. Az utóbbi törvényjavaslat tárgyalás alatt van és így a kérvényt a Ház asztalára teszi le, míg az előbbit a kérvény bizottságnak adja ki. Azután felolvassák az indítvány és az interpellációs könyvet. Indítványt nem jegyeztek be, míg interpellációt 13 at. Az elnök javasolja, hogy az interpellációkra a napirend letárgyalása után, legkésőbb 142 órakor térjenek át. A Ház hozzájárul. Temesváry Imre a pénzügyi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a magyar címer használati dijának felemeléséről szóló törvényjavaslat tárgyában. A többi javaslatra kimondták a sürgősséget. Ezután Temesváry, a közgazda- sági és pénzügyi bizottság együttes előadója, beterjeszti a bizottság jelentését az egyes gazdasági intézkedések végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat tárgyában. . . Valkó Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszti az országos közlekedésügyi bizottságról szóló törvényjavaslatot és kéri annak közlekedésügyi és a gazdasági bizottság elé való utalását. Ugyancsak beterjeszti a mezőgazdasági termelési statisztika felvételéről szőlő jelentést és kéri annak a földművelésügyi és köz- gazdasági bizottság elő való utalását. Végül beterjeszti a Dőli Vasút társaság hálózatának új tervezése tárgyában Romániában létrejött megegyezés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot ős kéri annak a közlekedési ős pénzügyi bizottság elő való utalását. Horváth Zoltán személyes kérdésben szólal fel. A tegnapi ülésen Pallavicini őrgróf mentelmi ügyének tárgyalása közben ő is felszólalt. Kétségbe vonták azt az állítását, hogy Batthyányi Tivadar grófnak nem adtak alkalmat, hogy a vádak alól magát tisztázhassa. Batthyányi tegnap tünk hányatott hajóját. A külföldi kölcsön világnézet kérdése ; a nemzet kérdése. Hasonlóképen az általában a kölcsön kérdése is, mert föl- tétlen szükség van reá. Minket azonban csak a nemzeti köl- j csőn menthet meg; az teszi lehetővé, hogy I tovább álljunk és éljünk, ha magunk se- I gítünk magunkon. levelet intézett hozzá és most ezzel a levéllel akarja igazolni, hogy igazat mondott. Mikor Horváth a levelet fel akarja olvasni, nagy felzudűlás támad a kormánypárton. Horváth Zoltán: Ezzel a levéllel akarom bizonyítani, hogy igazat mondtam Hermann Miksa: Ez egyszer. Horváth Zoltán újból megkísérli a levél felolvasását, azonban az állandó közbeszólások megakadályózzák ebben. Huszár Károly alelnök kéri a képviselőket, hogy tartózkodjanak a közbesző- lásoktől. Horváth Zoltánt illeti meg a sző. A zaj megszűntével Horváth felolvassa Batthyányi levelét. (Nagy zaj.) Az elnök jelenti, hogy a tegnapi ülésen 30 képviselő aláirásával ivet adtak be, amelyen névszerinti szavazás elrendelését kérik Pallaviciny mentelmi ügyében. Az elnök felolvastatja az aláírott képviselők nevét. Minthogy együtt vannak, elrendeli a névszerinti szavazást, de előbb az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Huszár Károly alelnök névszerinti ezavazást rendel el Pallaviciny ős Batthyányi ügyében. A szavazás közben gúnyos megjegyzést tesznek a szociáldemokraták minden egyes igennel szavazóra. A gúnyos megjegyzések mindinkább élesebbek lesznek. Végül Benárd Ágoston, Bogya János, Rupert Rezső, Rassay Károly és Sándor Pál között éles szóváltás következik. Rupert a nagy zajban goromba kifejezést használ Bogya ellen, mire Bogya azt mondja: «Muszáj lesz elverni, másképen nem lehet erre válaszolni.» Rassay azt mondja: «Szeretném látni!» Sándor Pál közbekiált: «Gyávák!» Erre Benárd, Rassay ős Sándor Pál felé kiált: «Korcs Korjolánok 1» Rassay ős Sándor Pál a durva kifejezések özönével árasztják elBenárdot. Gyávának, banditának nevezik őt, aki mindig csak háttérben uszít. Szilágyi Lajos felugrik helyéről, Sándor Pál Rassay felé tart és azt mondja, hogy ily durva kifejezéseket mégsem használhatnak a képviselők. Az elnök kénytelen az ülést 5 percre felfüggeszteni. Szünet közben az elnök el akarja hagyni a termet, Peyer Károly azt mondja
