Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-01-19 / 14. szám

Ara 10 korona Eger, 1923. január 19. péntek. XL. évf. 14. sz. Előfizetési dijak postai szállítással Sgésx és félévi előfizetést nem fogadunk eL Uegged évre 650 K. — Egg hóra 240 K, POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11.- m ÍOPnmKIMHBa SB® Van-e munkanélküliség? Eger, 1923. január 18. Bátran ráfelelhetjük: nincs. És ha mégis a munkanélküliséget hir­detik bizonyos érdekcsoportok, bizonyára csak azért teszik, hogy a kedélyeket iz­gassák és zavarosban halásszanak. Mit jelent ugyanis ez a sző : «munka- nélküliség?• Azt, hogy a becsületes, a dolgozni akaró ember nem bír munkához jutni. Nincs reá alkalma, hogy munkájá­nak ellenértéke gyanánt kenyerét meg­keresse. Röviden szólva: Nincs munka. Állítják bizonyos érdekcsoportok, hogy most is így lennénk nagy általános Ságban. A szabó, a cipész, a csizmadia, az asztalos, a lakatos stb. stb. — nem kap munkát. Nincs rendelő; kész munkára pe dig nincs vevő. A rideg tény pedig az, hogy bárhová forduljon az ember rende­léssel : nagy pénzek mellett is csak nagy rimánkodásra tud kapni gyors munkatel­jesítményt. Senki sem ér rá, hogy hama­rosan megcsinálja, amit rendelünk, vsgy rendelni akarunk. Mindenütt azt halijuk, hogy «rengeteg a dolgunk» s a most em­lített tapasztalatok, úgy látszik, ezt bizo­nyítják. Különben a munkanélküliséget szám­szerűen is bizonyítani kellene. A statisz­tika általában azt vallja, hogy akkor kezd jelentkezni a munkanélküliség, mikor a munkásoknak 7—8 százalékánál több nem bír munkához jutni. Ez a százalék-szám ugyanis a munkás hullámzásnak, költözés­nek, lakóhely cserének természetes követ­kezménye. Az az igazság, hogy nálunk most a munkásságnak 3 százaléka nem dolgozik. És hozzátehetjük, hogy aki komolyan akar dolgozni és érti a maga mesterségét: egyetlen egy sincs munka nélkül. Ellenben gyakran és minden téren tapasztalhatjuk, hogy sem fizikai, sem szellemi munkára nem bírnak kapni csak valamennyire is megfelelő munkást. Ez a kérdés is olyan maszlag tehát, amelyet a hígvelejűek bevesznek ugyan és tovább is adnak, — mint társadalmi és szociális kórság tünetét: okos ember azonban nem hajlandó elhinni. Azok persze, akik minden rosszon kapva-kapnak, ezt is szívesen veszik és hirdetik. Elvégre minden eszköz jő arra, hogy a keresztény és nemzeti iránynak ártsanak, hasznavehetetlen voltát bizo­nyítsák a világ előtt És annyi tömérdek hazugság mellett ez az egy már igazán nem nagy kárt tesz a magyarság «jóaka­róinak» lelkiismeretében. «Hiszek egy Istenben,hiszek egy hasában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Anteil­A bíróságot ért vádaskodásokra válaszol az igazságügyminiszter. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését a/«ll után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az indemnitási vita folytatása előtt Daruváry igazságügyminiszter szólalt fel: Súlyos vád hangzott el néhány nappal ezelőtt az igazságszolgáltatás ellen. F. hő 12-én Győrfi Imre a bíróságot beszédében azzal a kijelentéssel illette, hogy már az igazságszolgáltatásban is megkezdték a pártoskodást és hogy a bíróság ítéletét felülről irányítják. Azt is állítják, hogy az ügyészség egyik átirata szerint, bizo­nyítékok hiányában, marasztaló ítéletet kell hozni. Ennek alapján egyes képvise­lők követelik, hogy a gyorsított eljárás során hozott ítéleteket felülvizsgálják. Aki ismeri és szem elölt tartja azt a törvényes garanciát, amely a birói függetlenség kö rülbástyázására szolgál, az tudja, bogy biráink féltékenyen őrzik föggetlensógü két és aki tudja, hogy az 'igazságügymi­niszter felügyeleti jogának gyakorlásában mindig tiszteletben tartja a bíróság füg­getlenségét képtelennek tartja ezeket a vádakat. Megállapítja, hogy semmiféle törvény­ellenesség nem történt, ilyen vagy hasonló utasítások nem léteznek. Nem akar a kép­viselők eljárásáról beszédében nyilatkozni, de sajnálja, hogy egy magyar képviselő a magyar bíróságról ilyent állít, anélkül, hogy meggyőződnék vádjának képtelen­ségéről. Az ország mai szerencsétlen hely- j zetében erkölcsi kincseinket féltékenyen 1 kell őriznünk, az ilyen vádaskodások azon- i ban rontják 8z ország erkölcsi hitelét, j A bíróság minden gyanún felül áll. Győrfi ‘ Imre kívánsága tehát, hogy a gyorsított eljárás során hozott ítéleteket redukáljuk, minden alapot nélkülöz. Lakó Imre szólal fel ezután. Beszédé­ben kijelenti, hogy a pártonkivűli kép­viselők részére elfogadja az indemnitást, mert tudja, hogy mit jelent az: költség- vetés nélkül kormányozni. Foglalkozik ezután a kisüstök kérdésével. Bezárulnál; az ízleld;; a mi helyeden tnegjzíniH a ntnuKa, ha nem segítene!; az iparossíg is a i(eresl(ediVilfg helyzetin. Az iparosság tegnap este a Városházán viharosan tüntetett a sérelmes adórendeletek ellen. — Követelik a blokkrendszer megszüntetését és az általános kereseti adóról szóló rendeletnek azonnali hatalytalanitását. -- Csatlakoztak a kereskedők is. — Memorandummal fordulnak a kormányhoz. Eger, 1923. január 18. Az egri iparosság — mint általában az egész csonkaország iparossága — sérelmesnek és igazságtalannak tartja a blokk rendszert, valamint a kereseti adó ről újabban kiadott rendelkezéseket. Tegnap, f hó 17 én este sz iparosság az Ipartesiület Szekfü utcai helyiségében rendkívüli tiltakozó gyű'ést tartott, ezután körülbelül ezren, átvonúltak a Városházára, hogy meghallgassák Frank Tivadar h. városi tanácsos előadását az új áltaiáno# kereseti adó rendeletről Eredetileg az anya könyvi hivatalbm tervezték az előadás megtartását, a helyiség azonban szűknek bizonyult. Körülbelül 1500 lehetett az össze­gyűlt iparosok száma. Az iparosok köve­telték, hogy vezessék őket a nagy ülés terembe. Amikor kérésüket teljesítették, az izgalom már tetőfokéra hágott. Itt Balkay Béla ipartestületi elnök felszólalt, nyugalomra és önmérséklésre intette sz iparosokat. Azonban sem ennek, sem a későbbi felszólalásoknak nem lett meg a várt hatása, úgy hogy Frank Tivadar h. tanácsos a nagy zajban, ki abálásbín, a parlamenti kifejezések röp­ködő áradatában nem tudta megtartani az előadást. Később megérkezett Várkonyi Rezső p. ü. titkár, de már ő sem tudta megnyug­tatni a kedélyeket. Az iparosság ekkor átvonúlt az Ipa­roskörbe, hol egy bizottságot választottak, m-ly fölkereste a Kereskedők Egyesületét, hogy a kereskedőket csatlakozásra szó­lítsák föl, amennyiben követelik a blokk rendszer megszűntetését, és a kereseti adó­rendelet azonnali hatálytalanítását Ha ez nem történne meg, beszüntetik az üzemeket. Ott találták dr. Lázár Bertalant, aki ki­jelentette, hogy a kereskedők készségesen támogatják az iparosságot. A végleges meg­állapodás értelmében elhatározták, hogy egy kereskedőkből és iparosokból delegált bizottság memorandumot szerkeszt, melyet a vasárnapi közgyűlés után küldötiségileg aduak át a pőnzügyigazgatőnak, hogy juttassa el a péuzügyi kormányhoz. Munkatársunk illetékes helyen érdek­lődött az iparosok ős kereskedők állásfog­lalásáról, ahol a következő felvilágosítást nyerte: — A kereskedők és iparosok nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom