Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-01-19 / 14. szám
2 mm nkpüjísáö 1923. január 10. akarnak szociáldemokrata fegyverrel küzdeni. Nem akarnak sztrájkolni. A sérelmes adórendeletek özöne árasztja el őket, úgyannyira, hogy különösen a kisiparosok jövedelem nélküli jobbágyaivá válnak az országnak. Ha a pénzügyi kormány nem segít a kisiparosok és keres kedők helyzetén, kénytelen lesz minden Eger, 1923. jan. 18. . Egy álarcos rabló véres garázdálko dása tartja most izgalomban Abádszalók községet. F. hó 9-én, a koraesti órákban a plébánián Dobnovszky József plébános hivatalos megbeszélést folytatott Zimmermann József kántortanítóval. A plébános íróasztala mellett ült, a kántortanító pedig az ajtótól balra, úgy, hogy a kinyitott ajtó szárnyé őt eltakarhatta. Beszélgetés közben váratlanul fölpattant az ajtó s azon belépett egy álarcos férfi, lövésre készen tartott karabéllyal. — Pénzt, vagy életet! — kiáltott a plébánosra és arcához emelte a fegyvert. Ekkor az ajtó mögül előugrott Zim- I mermann József kántortanító. Kicsavarta a rabló kezéből a fegyvert. Lerántotta róla az álarcot s a támadóban Fűtő Imre abádszalőki lakost ismertetői. A rabló rávetette magát a kántorra. Birkózni kezdtek, miközben a plébános elmenekült az ablakon át. Fűtő kétélű rohamkését előrántva, összehasogatta a hősiesen védekező Zim A múltkori városházi betöréssel kapcsolatban kaptuk a következő inegszív- lelésre méltó sorokat: «A xMartinkovics József szerb kém esete kétségtelenül a magyar nomtörődöm ség és könnyelműség következménye. Ma- i gyarország feldarabolása után azt láttuk, j hogy az a sok cserepár s az a sok min- , denféle magyar kenyérre éhező, de a ma- j gyarsággal érzelmileg soha össze nem olvadó népség itt rekedt, elhelyezkedni igyekezett. Sőt, amint látjuk is, a faj- magyar tömeg rovására be is fészkelte magát. Mindenki menekültnek csapott fel, akiket a hatóságok megrostálás és elő életük kutatása nélkül alkalmaztak vala miféle szolgálatra. És alkalmaznak még ma is. Mulasztást követtek tehát el mindazok, akik egyszerűen a szívükre hallgattak vagy a szükségnek engedtek e bizonytalan exisztenoiák alkalmazásánál. Könnyen hívő nép vagyunk s min denkit magyarnak fogadunk el, akik hozzánk magyar szóval jönnek. Akik ismerik azokat a reánk nézve annyira tragikus mozzanatokat, amelyek a háború elején, a felvonulás alatt bennünket Keletgaliciá- ban és Máramarosban értek; amikor 10—20 éve ott lakó s magyar kenyéren élő hiva talnokok egy szép napon oroszok lettek s kacagva vitték a csapatokat szállító voiparos és kereskedő becsukni műhelyét, üzletét ős beadni iparát. Amint értesültünk, Csorna ős Járása Ipartestülete, valamint a Kiskúnfélegyhá- zai Ipartestület is tiltakozott a pénzügyi kormánynál a kisipart ős kereskedelmet megölő adózások ellen ős csatlakozásra szólította föl az egri iparosságot is. mermann arcát, homlokát, jobb kezének csuklóján fölhasította az ereket, a bal lapocka alatt bedöfte a rohamkést, mely a szív alatt átjárta a tüdőt, majd a nagy seb körül még tíz kisebb szúrást ejtett. Azután a nyitott ablakon át elmenekült. Amikor a plébános segélykiáltásaira előseregiettek a község lakói, az önfeláldozó Zimmermann József kántortanítót, aki a férfias bátorságnak olyan hősies tanújelét adta, eszméletlenül, vérében fagyva találták. A tettest a csendőrség egy óra múlva kézrekerítette s áikisérte a* szolnoki kir. ügyészségre. Fűtő József, aki nagyon sanyarú viszonyok között élt, a meghiűsúlt rabló- támadás előtt való napon 50 koronát fizetett a plébánosnak. Valószínűen feltűnt neki, hogy a kasszában sok pénz van (a plébános akkor gyűjtött a harang alapra) s ez indíthatta végzetes tettére, aminek a hőslelkű Zimmermann József kántortanitó adta meg az árát, A kántortanitó orvosai bíznak benne, hogy megmenthetik az életnek. ezrei vesznek körül bennünket j natainkat az oroszok karjai közé — igazat adnunk o sorok írójának. Különben sem sokat törődünk azokkal, akik közöttünk élnek, csak hiszünk és elképpedünk, amikor már becsaptak bennünket. És rettentő türelmesek vagyunk. Ismerek egy urat, aki itt ól 52 esztendő óta Magyarországon és egy kukkot sem tud magyarúi. Legalább mai, szerencsétlen helyzetünkben legyünk okosabbak. Tartsa kötelességének minden elöljáró, hogy necsak a jövőben, de már most vizsgálja meg’ minden alkalmazottja előéletét, születését, származását, társaságát, amellyel akár nyíltan, akár titokban érintkezik. És ott, ahol nem a nyilvánosság elé tartozó ügydarabok vannak, csakis teljesen megbízható, magyar embert alkalmazzon, ' aki sömmi tekintetben nem eshetik kifogás alá. Értsük már meg egyszer, hogy a kémek ezreivel vagyunk körülvéve ; hiszen ellenségeinknek legfőbb érdeke megtudni mindent, ami nálunk esetleg előkészületben van.» Munkában a cseh fasiszták. Budapest. A prágai fasiszták fenyegető tartalmú körleveleket küldtek a német pártoknak és az ellenzéki lapok szerkesztőségeinek, melyben kijelentették, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel lehetetlenné teszik a német lapoknak meg jelenését. Prágai német körökben a fasiszták magatartása nagy nyugtalanságot keltett és súlyos kimenetelű tüntetésektől tartanak. A Szociális Misszió kultúrdélutánja. Eger, 1923. január 16 Tegnap délután tertotla folyó évi első kultúrdélutánját az Egri Szociális Misszió társulat. S hozzátehetjük — fényes sikerrel. Valóban kultúrdélután volt. Nevezhetnék Petőfi-délutánnak is. Torday Ányos dr. főgimnáziumi h. igazgató előadása volt az előadás középpontja. Természetesen Petőfiről szólt, kiragadva Petőfi költészetének kimeríthetetlen kincsesházából kettőt: az anya iránti szeretetet és a szerelmet. Pár nagyszerű vonással a hallgatóság elé állítva Petőfi egyéniségét, költeményeiből mutatta ki: mily nagy volt Petőfi a legnagyobb törvénynek, az anya- és gyermek viszonyának átérzőaében ; mily nagy volt ennek az őrzésnek tiszteletében ős poézisőben. Sem előtte, sem utána nem szólt szebben, őszintébben, több átérzés- sei költő lantja az anyáról. A költő másik nagy érzéséről szólva, hangsúlyozta, hogy Petőfi szerelme nem a mai költők affektált, gyakran perverz őrzése. Szerelmi költeményei az igazi, mely, tiszta őrzés megnyilatkozása. Végigkísérte a tudós előadó Petőfi'szerelmének változatos útját, egészen a szerelmi érzés apoteőziaáig: a hitvesi szerelemig. A nagyszámú és előkelő hallgatóság feszült figyelemmel hallgatta a kiváló irodalomtörténet-tudós lebilincselő előadását 8 lelkes tapssal s a szemekben felcsillanó könnyekkel rótta le elismerését. Kosztolányi Angela fölolvasta saját szerzeményű hangúlatos, vallásos érzéstől áthatott korképét a kereszténység első éveiből. Mednyánszky Márta előadta Tordai Ányos dr.-nak «Magyar harangsző» című költeményét. Mint a gyászharang zúgása, úgy szóltak a szivekhez a költemény fenséges gondolatai Mednyánszky Márta érzéssel teljes előadásában. Puchlin Lajosné eluöknő bejelentette, bogy az ezután következő kultűrdélutá- nok délután 5 órakor kezdődnek. B. SKWKJSEÍ3ES3Í3 S3 Oroszország és a Ruhrvidék megszállása. A szovjet a Ruhrvidék megszállása miatt elfogatási parancsot adott ki az ősz- szes Oroszországban tartózkodó ántánt- alattvalők ellen, akiket egy koncentrációs táborban fog elhelyezni. A szovjet ezen elhatározása óriási riadalmat keltett Franciaországban. KIS HÍREK a nagyvilágból. Külföld. A Ruhr vidéken rettenetes ka tasztrófa kirobbanásától félnek. — Thys sen eladja vállalatait angoloknak és ame rikaiaknak. — A német kormány nem enged a katonai nyomásnak. — Nitti legújabb könyvében ezt írja : Ssnkisem hiszi, hogy Magyarország sokáig töri a trianoni szerződés kemény rendelkezéseit. — Kinevezték a román határvédelmi csapatok parancsnokát. — A moszkvai kormány sorsjátékot rendezett ezer milliárdos fő nyereménnyel. — Görögországban bevezetik a Gergelynaptárt. — Románia és- Szerbia 3—3 korosztályt mozgósított. — Egy álarcos rablő megtámadta az abádszatőHi plébánost. Zimmermann József kántortanító önfeláldozó bátorsága mentette meg a plébánost. A kántortanítót összeszurkálta a támadó Magyar nemtörődömség. Óvatosak legyünk, mert kémek Eger, 1923. jan. 18.
