Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-01-17 / 12. szám

Ära 10 korona.

Eger, 1923. január 17. szerda. XL. évf. 12. sz

Előfizetési dijak postai szállítással ütgész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Kegged évre 650 K. — Egg hóra 240 K.

POLITIKAI NAPILAP

Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE.

Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefon szám 11.

Jtogy Mel|l5íés Híjért« a nemzetgyűlés mai ülését.

Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülése iránt a legutóbbi napok külpolitikai eseményei miatt igen nagy érdeklődés mutatkozott a nemzetgyűlés minden oldalán. A képviselők igen nagy számban jelentek meg már az ülés elején, ami már a teljesén ellanyhuló indemnitási vita során szinte szokatlan. Különösen nagy érdeklődés mutatkozik a nemzetgyűlés külügyi bizottságának ma délelőtti ülése iránt, amelyen nemcsak elnököt választanak és három külügyi javaslatot tárgyalnak le, hanem amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök és Daruváry, a külügyminiszteri tárca vezetésével megbízott igazságügyminiszter fogja tájékoztatni a bizottság tagjait a nagy- .és kisántánt demarsáről, illetően a tegnapi barátságos intencióját közlő lépésről. A pártonkivüli ellenzék részéről Boros János, a magyar irredenta gondolat egyik elszánt képviselője sürgős interpellációt jegyzett be, anjelyet a mai ülésen fog elmondani.

A baloldali ős a szélső baloldali ellenzék az indemnitási vita során készül a külpolitikai eseményekkel foglalkozni.

Már megint nekik volt igazuk,

kieantantőknak, a román határincidensek dolgában. Hiába tiltakozunk, hiába bizonyítgatjuk, hogy egyetlen emberünk sincs a határon, s csupán néhány vámőrünk teljesíti ott békeszerződésbeli kötelességét.

Nem hisznek nekünk. Hazugok va gyünk, voltunk és leszünk, míg a világ áll; olyan bűnösök, akiknek vétkére a földön nincs többé megbocsátás ! Világ rongyának tartanak bennünket, amibe akármelyik hitvány, barbár, jellemtelen, hit- szegő náció beletörülheti a sáros csizmáját.

Kiskorúak lettünk a nagy világégés után s napról napra, percről-percre súlyosabban érezzük Európa, mostoha gyámkodását. Külügyi diplomáciánk szinte év- röl-ővre arra szorítkozik, hogy igazoljon bennünket az árgus-szemekkel ránk meredő apró titánok vádjai ellen. Hogy menynyire üresek ezek a vádak, ők tudják a legjobban. Teljesen kifosztottak, lefegyvereztek bennünket. Alig maradt annyink, amivel életünket tengethessük még ideig- őráig. Nem gondolhatunk tehát kínzóink és kirablóink ellen fegyveres föllépésre, hisz a háborúhoz pénz meg fegyver kell, amely nélkül a hazafias lelkesedés sem képes csodákat művelni...

Hogy aztán apró gyilkosaink rém képeket látnak, arról igazán nem tehetünk. A rossz, a nyugtalan lelkiismeret következménye ez, azé a lelkiismereté, amely nemzeti őrzésükhöz hű magyarokat üldözött halálra; amely a magyar röghöz ragaszkodó drága lelkeket kínzó vesszőfutásra kárhoztatott. Azé a lelkiismereté, amely válságos pillanatokban a hitszegés, az árulás aljas eszközeivel mentegette hitvány életét és az ellenség erkölcstelen támogatása folytán nyerte agyaglábú államiságát.

És még mi vagyunk most is a bűnösök !! Azért, mert meghallottuk a földi szenvedés minden poklán keresztül ment rabmagyarok sóhajtását. Mert követeljük a nyugateurópai közkereseti részvénytársaság együttesének emberi belátását, a kisebbségek sorsának megjavítása érdekében. Mert nem akarunk magyárt állati sorban látni, mert annak is van annyi joga a drága emberi szabadsághoz, mint a bocskoros szerbnek, a rongyos oláhnak, a hitszegő csehnek.

Ezért fáj a szivünk, ezért sóhajtó zunk... És most már ezt sem szabad. Azt akarják, hogy siketek ős némák legyünk: ne halljunk, ne lássunk ... Hogy annál könnyebben ránk teríthessék a halotti leplet, amely alól már nem lesz föltámadás.

Pedig mi élni akarunk. Élni ős dől gozni, erőt gyűjteni a bizonytalan, a titokzatos jövendőre, amely élethalál-har- eot: győzelmet vagy pusztúlást: jelent...

A nemzetgyűlés ülése.

Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését Szcitovszky Béla elnök délután 3/*2 órakor nyitotta meg. Folytatják az indemni- tás általános vitáját.

Temesváry Béla: Az ellenzék éles bírálat tárgyává teszi a kormány működését. Az ellenzék minden baj kútforrását a kormányban látja és azt hiszi, hogy ha az ő kezébe kerülne a hatalom, rövid idő alatt paradicsommá változnék át az ország. Becsüli az ellenzék állásfoglalását és bírálatát, ha tárgyilagos alapon áll, azonban a nemzetre nézve károsnak tartja, ha az objektív kritikáról letérnek. Ha az ellenzék olyan húrokat penget, mint Prop- per képviselő, csaa árthat a nemzetnek, így sárba tiporják a nemzet becsületét és csak megnehezítik a kormány munkáját. Mindenkinek be kell látnia, hogy az ország szerencsétlen helyzetében kívánalmainkat csökkenteni kell. Vannak azonban olyan kívánságok, amiket rendezni kell.

— Elsősorban közutainkat kell rendbe hozni, mert hiszen mezőgazdaságunknak is elsőrendű érdeke, hogy jó közutakkal rendelkezzék. A nemzetgyűlés az utak javítására meg is szavazott nagyobb ösz- szeget. Az összeg még ma sincs kimerítve, a végrehajtás nehézségeit a bürokratikus formák okozzák. Az utak javítása nemcsak közgazdasági, hanem honvédelmi szempontból is fontos. (Az ülés tart.)

Rekvirálják a német szenet.

Essen. MTI. Tekintettel arra, hogy a nőmet birodalom az összes szénszállításokat beszüntette, a műszaki bizottság holnap megkezdi a jóvátétel címén a szövetségeseket illető szénmennyisőg rekvirálá- sát. A bizottság intézkedett, hogy megakadályozzon minden olyan kísérletet, amely a nyersanyag forgalmat a Ruhr-te- rületen meg akarná akodályozni. Az ellenőrző bizottság megállapította, hogy 3 hónap óta semmiféle szén adót nem szedtek be.

A román sajtó könnyű lelkiismerete.

Budapest. A Westminster Gazette a magyar román határincidenssel foglalkozva, képtelenségnek tartja azt, hogy Magyar- ország valami akciót szándékozott indítani. Rámutatott arra is, hogy RomáDiahadserege kb. 1 millió, mig Magyarországnak csak 30 ezer főnyi hadsereg áll rendelkezésére. A lap szerint a híresztelések rávallanak a román sajtó könnyű lelkiismeretóre.

KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL.

Külföld. Az Internacionále pénztárából hatmillió aranyrubélt sikkasztottak. — Bécsben hamisítják a lirát és a szokolt.

— Berlin százezrei tüntettek a Königs platzon a francia megezállás ellen. — Románia részleges mozgósítást rendelt el (?).

— Amerika meg akarja szerezni a francia és angol nyugatindiai gyarmatokat. — Háborús a hangulat Bajorországban. — Memelnől a franciák és németek együtt harcolnak a litvánok ellen. — Hírek van nak ukrán hadimozdulatokról. — Ausztriában már nem nyomnak 100 koronán aluli bankjegyet. — Krassin népbiztos Berlinben tárgyal a nagyipar vezető egyéniségeivel. — Csehországban törvény készül, mely megtiltja a banktisztviselőknek a tőzsdejátékot.*— Ismét tüntettek Bécsben a munkanélküliek.

Magyarország. Bombarobbanás történt a cseh alkormányzó irodahelyiségében.

— Ma dől el a közüzemi sztrájk ügye. — Az iparosokkal szemben mérséklik az adótörvény rendelkezéseit. — Pécsre költözik az aradi vaggongyár. — Madách- és Gárdonyi-ünnep lesz Győrött. — Sztrájk tört ki a cipész iparban. — A rendőrség elfogta a két ukrán tiszt gyilkosát. — Tóth fasisíák szervezkednek a felvidéki városokban. — Petőfi emléktáblát helyeznek a Kossuth Lajos utcai Pálffy-házra. — Meg jelent a kiviteli illetékek leszállításáról szőlő rendelet. — Áldássy min. tanácsos Dél-Amerikába utazott a kivándoroltak helyzetének tanulmányozására. — A Kor- vin-egyesületben Castagnetto herceg olasz követ előadást tartott Petőfiről. — Megnyílik a Magyar Történelmi Képcsarnok az Akadémián.