Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-06 / 102. szám
Hra 30 korona. Eger, 1923. május 6. vasárnap. XL. évi. 192 &z «iőfisetési dijak postai szállítással fc.8B hóra 700 R, - ««gged éwe 2000 K. E -.esz és félévi előfizetést nem fogadunk el POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BHEZNÄY IMRE Szerkesztőség: Eger, Lice an: Kiadóhivatal: Líceumi nyomd* Telefon szám 11. wavwi&Kmimfm Nincs pénz. Eger, 1923. május & Régen találta ki Gabányi azt a szellemes mondást: «Minek is van pénz ? Vagy ha van, hát miért nincs ?• Sohase éreztük jobban ennek az igazságát, mint manapság. Pődz van. Nagyon sok van. Sokkal több, mint kellene Hiszen száz milliárdnál többre rúg az államjegy forgalom. Jut is belőle boldog boldogtalannak annyi, hogy nem bírja betömni a zsebeibe. Hiszen a legcsekélyebb munka el- lenszolgáitatásaképen is százakat, ezreket kell fizetni s idestova odajutunk, hogy a ezázkoronás is aprópéuzszámba megy, A két-, vagy éppen egykoronás papírpénzre a koldús is megvetően mosolyog, a borra való pedig a 10—20 koronásnál kezdődik. És még sincs pénz; vagy legalább is nincs elég pénz! Erről panaszkodik a gazda, a kereskedő, az iparos, a tisztviselő. Mindegyik kevesli a bevételt, sokallja a kiadást. így aztán a maga kis háztartá sában senki nem tudja megtartani a pénzügyi egyensúlyt. Idegesen billeg a mérleg két karja s utoljára a rossz oldalra billen — visszavonhatatlanul. • Nálunk, Egerben, különösen érezzük a na«y pénzhiányt, még pedig két okból. Az egyik ok az, hogy legfőképen bortermelő város vagyunk. Hivatalos becslés szerint legalább 50—60 ezer hektoliter bor várja az egri pincékben, hogy gazdát cse rélhessen. A termelő pénze benne fekszik és a bornak nincs piaca. A kiefogyasztás annyira megcsappant, hogy a legmegrög- zöttebb borivók is csak ritkán adják rá a fejüket 3 -5 deci elfogyasztására. Nagy tételekben meg egyáltalán nem veszik, mivel a külföldi piacokat elzárták előlünk, így azután a rengeteg kincs önmagát fo gyasztja a pincében • S ha csak 200 koronás árban számítjuk is Eger bepincézett borait: már az is egy és egyötöd milliárdot jelent, arai még a mai pénzérték mellett is rengeteg összeg. Már pedig ez most gyümölcsözetlenül hever a pincékben. A másik ok az, hogy a köztisztviselők helyzete rendkívül aggasztó. A fizetés, meg egyéb támogatás még a legmagasabb rangúaknái is alig fedezi a létminimum mi nimuműt. Csak az vásárol valamicskét, akinek múlhatatlanul szüksége van reá. Csak az dolgoztat, aki már semmiképen el nem kerülheti. És csak annyit, amennyi nélküiözhetetlen. Ezért üresek az üzletek Ezért ül ölhetett kézzel sok iparos Eger sorsa tehát akkor fordulhat jobbra, ha megindul a külföldi borkereskedelem s az ország közgazdasági álla potának jobbraforduláaa csak akkor remélhető, ha valamiképen meg tudnák oldani a tisztviselő-kérdést. Hamarább nem. Míg ez meg nem történik : addig nem lesz pénz sehol és minden osztály csak tengődik. •Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Amen.» „Magyarország Franciaország feli KWI# orientálódni.“ Páris. (MTI.) Bethlen István, gróf | magyar miniszterelnök a jóvátételi bízott- i ság pénteki ülése után Cambotval, a nagykövetek tanácsának elnökével tárgyalt. Délben Vadali gróf olasz követségi tanácsossal együttesen fogadta a francia, angol, amerikai és olasz sajtónak párisi képviselőit. Este De Mousieu szenátor dinert j adott Bethlen gróf tiszteletére. , Bethlen István gróf, miniszterelnök f tegnap délután a francia sajtó képviselőit j is fogadta és kijelentette, hogy Magyar- ország, miután megszabadult Ausztria protektorátusa alő), közelebbi érintkezésbe akar lépni az európai nemzetekkel. Ez akció kapcsán Magyarország főleg Francia ország felé kíván orientálódni Szólott azok ellen a tendenciózus híresztelések ellen, melyeket a két ország közti jő vi szony ártalmára korpoltálnak. Megemlékezett utazása céljáról és arra a kérdésre, hogy milyen eredménnyel járt el a jóvá tételi bizottságnál, elmondotta; hogy ex- I pozéját barátságosan hallgatták meg. Továbbá reményének adott kifejezést, hogy a bizottság döntése Magyarországra nézve kedvező lesz. Kijelentette, hogy, mint ismeretes, londoni útja után újból meg fog jelenői a jóvátételi bizottság előtt, hogy kifejezésre juttassa pénzügyi programmját a jóvátételi zálogjog egy részének felfüggesztésére vonatkozóan, A programra fővonásai a kiadások csökkentését, a tisztviselői létszám apasztását és a felveendő kölcsönök hovafordítását célozta, amelyekkel megvalósíthatja, hogy az állam költségvetése egyensúlyba jusson A Magyar- országot környező államokkal való szomszédi viszonyra vonatkozóan kifejezetten leszögezte a kormány békés szándékát. Nyilvánosságra hozta, hogy már is megállapodás jött létre Ausztriával és Csehországgal, melynek folyománya lesz a többi államokkal való kellemes viszony helyreállítása is. Az érne f. hó J 2-én ifisoros estélyt, J 3-án nagy népgyfilést rendez. Eger, 1923.' május 5. Az Ébredő Magyarok Egyesülete május i2-én, szombaton, a Katolikus Legény- egyletben műsoros előadást rendez, májgs 13-án, vasárnap pedig 9 órakor közös istentisztelet lesz a Sz. Fareno-rendiek tem plomában, az istentisztelet után pedig 1® órakor nagy népgyűlés a Kossuth téren. Beszélni fognak: Budaváry László, Hegedűs György dr., Neterda Modeszt és Borbély Gyula. Legyen ott mindenki, aki szereti magyar hazáját és cselekedni akar a Nagymagyarországot visszaszerző munkában. A műsoros előadás sorrendje a következő: 1. Megnyitó beszéd. Mondja: Kálnoky Viktor dr. elnök. 2. Magyar dalok Énekli: az Egri Koszorús Dalkör. 3. Gyula diák: Magyar fohász. Szavalja: Kádár László. 4. Ünnepi beszéd. Mondja: Budaváry László. 5. Irredenta dalok. Énekli: Patafey István dr. 6. Sajó Sándor: Riasztó. Előadja: Szongott Ella mű vésznö. 7. Magyar búsongő dalok. Tárogatón előadja : Ferber János és Berkei Ignác. 8. Irredenta dalok. GUár-kisérettel énekli: Nagy László. 9. Kiss Menyhért dr.: Magyar Miatyánk. Előadja: Udvardy Cserna Jenöné. 10. Cíürdöngölö. Művészi székely tánc. Ropja: Nánásey Mihály. 11. Teodorovits Antal: Honvéd a nemzet sírjánál Előadják: Forszter Tiborné és Teodorovits Antal. 12 Magyar Dalok. Énekli: a Polgári D ilkör. 13 Záróbeszéd. Mondja: Nagy László alelnök. Belépődíj : Ülőhely 200 K. ÁJóhely 100 K és a vigalmi adó. Az előadás 8 órakor kezdődik. A búzavalutáról. — Hozzászólás. — Eger, 1923. május 5. Végtelen nagy meglepetéssel, mond hatnám elképpedve olvastam az E. N. 95 ik számának vezetőcikkében azt a kijelentést, hogy a valorizált üzlet nem más, mint burkoltan kosztpénzre adott kölcsön. Azért voltam oly rendkívül meglepetve, mert olyan ember tette ezt a kijelentést, aki száznál több cikkben pddig a leg talpraesettebb érvekkel küzdött az ország és a falu gazdasági és erkölcsi jólétének« helyreállításáért; akinek a nézete tehát éppen ebből az okból nagysulyú e lapok olvasói előtt. A cikkíró tévedése onnan származik, hogy ő nem a valódi két tényállást hasonlította össze egymással, hanem csupán két számot. Még pedig anélkül, hogy a különbözőség következményeit megvizsgálta volna. • Vegye csak elő. a cikkíró az E. N. múlt évi szeptemberi v-agy októberi szá mait, amikor egy mázsa búza ára tízezer korona körül ingadozott! És hasonlítsa össze a tej, tojás, liszt, zsír, hús stb. piaci árait eme termékek jelenlegi piaci áraival: rögtön arra az eredményre jut, hogy az ő Péter gazdája ugyancsak jól járt avval, hogy az unokáját még a tavalyi kisfar sangon férjhez adta. Olyan lakodalmat ugyanis, aminőt akkor két mázsa búza áréból elő tudott állítani, most annak ei lenére, (vagy helyesebben: éppen azért) hogy a búza ára már harmincezer korona felé közeledik, három mázsa búza árából ‘sem tudna kiállítani. Hasonlóképen áll a dolog a kiházssítási kelengyével is. Péter gazdának gazdatársai tehát rendkívül okosan caelekesznek, ha kihasználják a Magyar Olasz Bank búzakölcsöneit. Még egy másik dologról is megfe ledkezett a cikkíró. Aki tavaly szüret után eladta volna a borát és ennek árát betette volna a takarékpénztárba: annak most, áprilisban nagyobb összeget fizetett volna ugyan ki a takarékpénztár, azonban pén zé >ek nagyobbik fele mégis odaveszett volna. A búzavaluta mellett ellenben le-
