Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-05-06 / 102. szám
«GRi 1,423. május S Módosítottál; a haszonbéren fölemelésére Vonatkozó rendeletet. Eger, 1923. május 5. A minisztérium rendeletét adott ki, amelyben módosítja a haszonbérek fölemelésére vonatkozó eddigi rendelkezéseit. A rendelet szerint ?,z ipari vállalatok és minden egyéb hasznothajtó dolgok után a haszonbért általában a szerződés rendelkezései szerint kell megfizetni, ha azonban azt legújabban módosították, az e szerint megállapított haszonbér jár. Ha a haszonbér a megváltozott gazdasági viszonyoknak nem felel meg, akkor a felek birői megállapítást kérhetnek. A haszonbér megállapításánál a megállapítás időpontjának megfelelő haszonbér állapítandó meg. Birői megállapítást azonban félévenként csak egy ízben lehet kérni, az erre vonatkozó igény a bérleti év első két hónapjában adandó be. Ha a haszonbérbeadó kimutatja, hogy bérlője a legutóbbi évben rendkívüli Jövedelemhez jutott, két hőnapon belül beadott kérelmére a bíróság a haszonbért a már lejárt évre is méltányosa* fölemelheti Ha a bérbeadó megélhetése veszélyeztetve van, a bíróság a bérlőt felebbe zés esetén is kötelezheti elóleg fizetésére, ha pedig a bérbeadó adott be felebbezést, ezt kötelezheti a bíróság árra, hogy n bérlő az újabb megállapítás szerint fizesse a bért. 04**'S9«* t»=»M» WM» **X hetségessé válik a takarékosság gyakorlása, mert nem vész el a tóke, mint eddig. Éezakamerikában, a rabszolgaság eltörléséért folytatott polgárháború befejezése után, a mi jelenlegi állapotainkhoz nagyon hasonló körülmények állottak be Csakhogy a jenkik hamarább észbekaptak, mint a mi államférfiaink és a búzavaluta segítségével hamarosan helyreállították a rendes hitelviszonyokat. Mert a bűzavaiuta nem elburkolt kosztpénz-üzlet, hanem el lenkezöleg nálunk, mint nagyobbrészt földművelő államban, egyedül lehetséges eszköz a kosztpénz üzlet kiküszöbölésére. T. B. A bankok és a betétek kamatlába. Eger, 1923. május 5. A legutóbbi időben erősen megcsap pant a takarékpénztárak betétállománya. Ez csak természetes, ha a kosztpénzre, az árúbefektetésre és a kis kamatra gon dőlünk, amit eddig a pénzintézetek fizetlek a betévő takarékos embereknek. A Tébe kötelékébe tartozó pénzintézetek, hir szerint, mégis növelni kénytelenek betétállományukat. Ezt a célt a kamatlábak következő fölemelésével akarják elérni: Közönséges betétek 6% kai, leg alább 1 hóra lekötöttek 8—9, három hóra lekötöttek 9—10 hat hóra lekötöttek 10—11, egy évre lekötöttek 11—12%-kal kamatoznak május 1 tói. Még így is bizonytalan, hogy ennek a kamatlábnak lesz e valamilyen eredménye. Csökkenni fog a búza ára. Budapest. MTI. Búd János közélelmezési miniszter kijelentette, hogy a jelenlegi búzaárak túlhajtottak, mert a termelésnek mintegy 30®/o-a a termelők kezén van és a malmok is óriási készletek fölött rendelkeznek A közel jövőben a búzaárak leromlásának okvetlenül be kell következnie, mivel a beérkezett bolgár búzaejánlatok 22—23 ezer koronás belföldi árnak felelnek meg. Körmenet a várba. Ma, május 6 áo, d. u. 3 órakor a szervita-atyák templomából körmenet indűl a Kálváriára, ahol a ke resztút befejezése után szent beszéd lesz Nyáron minden hónap 3 ik vasárnapján indái körménél a várit*. Ezeken a napokon a főtemplomban az olvasó elmarad. A bérkocsi-tarifa. Eger, 1923. május 5. A közönség tájékoztatása szempontjából az alábbiakban közöljük a bérkocsi tarifát : 1 Félórára, vagy annál kevesebb időre, reggel 460 K. 2 Félórára, vagy annál kevesebb időre, éjjel 526 K. 3. Minden további negyedórára nappal ! 210 K 4. Minden tov. negyedórára éjjel 240 K. 5. Vaspályához vagy onnan viasza 1—2 személyért podgyásszal, nappal 450 K. 8. Vaspályához, vagy onnan vissza 1—2 szem. podgyásszal éjjel 600 K. 7. Vaspályához vagy onnan vissza 3 vagy több személyért nappal 600 K. 8. Vaspályához, vagy onnan vissza 3 vagy több személyért éjjel 750 K. 9. Vaspályához és vissza egy, vagy több személyért podgyásszal nappal 690 K. 10. Vaspályához és vissza, egy vagy több személyért podgyásszal éjjel 870 K. 11. Az 5 10. pontok értelmében a fuvardijak 16 perc várakozással értendők, 15 perc várakozási időn túl az 1—4 pon tokban foglaltak fizetendők. 12 Temetéseknél, lakadalmaknál, vagy ünnepélyes kivonulásoknál az első óráért K. — Minden további negyedóra pedig a 3 4. pontok szerint. 13. Táncmulatságok alkalmával az 1—4, pontok szerinti dijak fizetendők. 14. Egésznapi, féinapi, vagy vidékre való fuvarozás szabad aiku tárgya. Ezen kivül a kövezetvámdij Megtéri tése óimén a bérkocsi használó, amennyiben a város kövezetvámszedési jogára vonatkozóan érvényben levő hatósági est gedély értelmében ót a vámmentesség aem illeti meg, — az egyfogatú, kétkerekű jármű után járó vámdijakat, a bérkocsis nak fizetni tartozik. Mivel a város területén csak egy fogatú bérkocsik vannak, a felemelt díj- ! tételek egyfogatú bérkocsikra vonatkoznak. i iB'iMS ni"f mríWTT ««a ^sacsKSKsmaissi KiSHiREK A NAGYVILÁGBÓL Külföld. Franciaország visszaút isította a német ajánlatot. — Az egyik hivatalos olasz kormánylap védelmébe vesz bea- nünket a kisantanttal szemben, — Egy nápolyi újság szériát a kisantant gúnyt űz Európa türelméből — A határincidens jegyzőkönyveit ma terjesztették a külügy miniszterek elé. — Amerika is részt akar venni a lausennei tárgyalásokból. — Szerb diákok utaztak a háborúban eipusztűlt francia területre. — Eltűnt a csehekrend- jelnyomÓ gépe. Magyarorszag Bethlen és Kállay tegnap jelentek meg a jóvátételi bizottság előtt. — Hidasnómetin keresztül még nem indult meg az utasforgalom. — Május 16- án lesz a püspöki konferencia — Scotus Viator Pozsonyba érkezett. — A tankönyv- írók elégedetlenek a szerzői díjakkal. — Az osztrák vámőrök Sopron mellett határ sértést követtek el. — Rövidesen kineve- i zik az új igazságügyminisztert. *jó hirenevének nem kevés öregbítésével, Egerben és Kassán egynéhány Heteket töltött.» így a magyar színészet lassankint kiszorította a németet. 1826-ig ismét nem találhatni adatot a német színészetre városunk levéltárában Akkor Urbany Zsuzsanna társulata játszik nálunk egy darabig s az egri tűz károsúltak javára is rendez előadást apr. 20-án, melynek tiszta jövedelme igen tekintélyesnek mondható, 197 frt. *) 1836. telére Lange Gottfried lőcsei német direktor akarta szerencséltetni Egert «énekes és ballet társulatával». Jő bízó nyítványokat is küldött kérvénye mellé, de a magyar lélek akkori nagy feliángo fásának idején — nem kellett. Elutasította a tanács. Pedig, ha nem csalódom, Lange uramat kedves emlékek fűzték Egerhez. Lehet, hogy ő maga járt itt Egerben a Berndt társulatával, mint kezdő színész, 1789-ben. De az is iehetséges, hogy az édes atyja volt egyik «aktora». Neve ugyanis úgy a «Der Fremde», mint a «Die Schauspielerschule» színlapjáu olvasható Nem volt ilyen szigorú a tanács 1842- ben Wessely kassai nemet direktorhoz, aki május és június hónapokra akarta leütni sátorfáját Egerben. Nem utasította ugyan el, ámde kikötötte, hogy «becsületesen viselkedjenek és adósságokat semmiesetre *) Ez a tűzeset április 15-én volt s bizonyára több házat hamvasztott el, mert a köszönő írat, melyet a város Nótáriusa a jólelkű direktoráéhoz apr. 24-én fogalmazott, «incendio damnificatis incolibus» (tűzvész által károsult lakosoknak) juttatott segélyről beszél. Német színészet Egerben. Irta Breznay Imre. II. Ezután hosszabb hézag következik az egri német színészet történetében. 1806-ig semmi nyoma nincs a városi levéltárban Akkor azonban egyszerre három német direktor pályázik Egerbe: Völker József Pestről, Schautroch György Klagenfurtból éti Hossmann József Kassáról. Egyiknek sem adott engedélyt a tanács. Nem is csoda, mert hiszen a napóleoni háborúk elszóiították a katonákat, Eger polgársága pedig napról-napra jobban mt.gyárosodon s így — igaza volt a magisztrátusnak — nem igen lehetett kilátás arra, hogy bolaogúljanak. Völker Józsefnek 1806. ápr. l én meg is irja a magisztrátus (1806. márc. 2l-én kelt kérvényére), hogy Egerben «a katona ság csekélyszámú, a nemesség pedig tavasszal birtokaira vonul.» Hossmann Józsefnek sem ad engedélyt jan 31-én kelt kérvényére, szintén hasonló okból, pedig csak átutazóban,pár napra akar megállam Egerben; míg a klagenfurti Schautroch Györgynek egész nyíltan azt irja latin nyelvű válaszában: «... maradjon a ha zajában.» 1813-ban ismét itt van Berndt Fülöp társúlata. Ezt csak abból lehet megállapítani, hogy Zágráb város tanácsa egy (márc. 19 ón kelt) iratban értesíti őt vala melyes szinészeti ügyről s ennek az iratnak külsejére rávezette a városi nótárius: «Communicata cum denotato Directore Theatri Berndt.» (Közöltetett a nevezett színigazgatóval.) Zöllner Fülöp német társulata szintén akart előadásokat tartani Egerben. 1812 április 17 én igen önérzetes hangú, kalli grafikus kérvényt küldött Kassáról, meiy ben 16 tagú «Trauer-, Schau und Lust spiele, Opern und Pantomimjén» előadásokat ígér. Kapott-e engedélyt s egyáltalán eljötté Egerbe: nem találtam nyomát. Ekkor azonban már — megszűnvén a «K K Erziehungshaus» — nem engedik át használatra a gimnázium dísztermét. Különben is már megvan Spelz uram házában (a inai Kaszinó épület) a nagy «szála,» amely igen alkalmatos az efféle előadások tartására. Sőt a II. emeletén még szállást is nyerhetnek a «diátristák.» Egyébként, úgy látszik, a szent szövetség megkötését megelőző években vi rágzott legjobban Eger faíaí között a német színészet. Gusch Adolf társulata négy egymásutáni évben (1812—16) fordűl meg nálunk. 1816. márc. 1 én igen szép latmnyelvű bizonyítványt kap Eger tanácsától ez a «Theatralis Societas,» mert úgy <ő, mint az egész társűlat tisztességesen (honeste) viselkedett.» De hogy később nem valami jól ment a sora, elmart dt. Nem jelentkezik többé. Ennek az & természetes magyarázata, hogy a «Pesti Színjátszó Társaság,» mely nálunk 1815 ben először szólaltatta meg színpadon a magyar nyelvet, meggyökeresedett Miskolczon* S mint «Nemzeti Theátrumbéli Társaság»
