Egri Népújság - napilap, 1923/1

1923-04-25 / 93. szám

&atvl Í3&PUJ£A(á

1923. április 2§

vatkozik arra, hogy Japán sokat szenvedett és sok megaláztatáson ment keresztül, míg odaérkezett, ahol ma van, de sohasem fordult elő, hogy szerződéseit nem tartotta volna be. Jól ismeri a békeszerződésnek, különösen a kisebbségi szerződésnek és az állandó nemzetközi bíróság nak felállítására vonatkozott egyezménynek a szellemét. Hosszú hónapokon át közvetlenül részt vett azok megalakűlásá- ban és megszövegezésében Románia a szerződések ellen cselekszik, amikor a vitás kérdésekre visszautasítja a nemzetközi döntést.

A kincstári házhaszonrészesedés új szabályozása.

Eger, 1923. április 24.

Megírtuk, hogy a pénzügyminiszter újabb rendeletet bocsátott ki a házhaszonrészesedés tárgyában, az új lakásrendelettel kapcsolatban.

A rendelkezés főbb intézkedései a következők :

1. Kincstári haszonrészesedést kell fizetni azon épületrészek után, amely bérbe van adva Ide számítanak a kiadott állami és városi épületek is, amelyek eddig mentesítve voltak különböző törvények által.

2. Kincstári házhaszonrészesedést kell fizetni a bérbe nem adott épületek után is, ha az épület házadó alá esik. Az ideiglenes adómentesség a kincstári részesedést nem érinti.

3. A házadő alól teljesen mentes épületrészek után, ha azok nincsennek bérbeadva, nem kell kincstári adót fizetni.

4. A természetbeni lakást élvező köz- alkalmazott lakása egy része után, mit bérbead, nem fizet kincstári részesedést.

5. Gazdasági épületek, gazdasági cse lédlakások után, nem kell kincstári részesedést fizetni.

6. A kincstári haszonrészesedést a tényleges birtokos fizeti, vagy pedig a haszonélvező, mit a bérlő a birtokosnak megtéríteni tartozik.

7. A kincstári házhaszonrészesedés a nyersházbárjövedelem 259/o a, a bérbe nem adott épületeknél az az összeg, amit a bérbeadottakkal való összehasonlítás útján megállapítanak.

8. A kincstári házhaszonrészesedést május 1-től kell fizetni.

9. Minden háztulajdonos házbórfize- tési jegyzéket tartozik vezetni, amelyet a haszonrészesedés befizetése alkalmával a városi adóhivatalnak köteles bemutatni.

Sebeök Sári:

a m. kir. Operaház örökös tagja.

Eger, 1923. ápr. 24.

Mint értesülünk, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a városunkban is ismert Sebeők Sári színművésznőt a m. kir. Operaház örökös tágjává nevezte ki, az

V. fizetési osztálynak megfelelő illetményekkel.

A művésznő e kitüntetését keresztény művészi körökben nagy megelégedéssel fogadták, mert az Opera örökös tagságát valóban — amint a kinevező okirat is megemlíti — kiváló művészi tevékenysége elismeréséül kapta.

Sebeők Sárit különben rokoni kötelékek fűzik Egerhez. Édes anyja, testvé rei is itt laknak, a többek között testvére, Sebeök Endre dr. is, aki az Egyházmegyei Takarékpénztár vezérigazgatója.

A belügyminiszter az inségakcióról

Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését V4I2 órakor nyitotta meg Almássy László alelnök. Elsőnek Rakovszky Iván belügy miniszter szólalt föl. Válaszol Szilágyi Lajos támadására, mely a Ház f. hó 19-én tartott dióséban hangzott el. A képviselő főként a Horthy-iuségakció kivetésének és behajtásának módozatait kritizálta. A mi niszter elmondja, hogy a kivetés és a behajtás módozatait illetően megtörtént, hogy a vármegyei határozatok nem voltak szabályszerűek, Egyes vármegyék pőtadó formájában vetették ki az adományokat és ezeket a határozatokat megsemmisítette. Az is igaz, hogy egyes hatóságok túlbuzgóságukban végrehajtással való fe nyegetéssel próbálták behajtani a Horthy- adományokat, amikor hozzám konkrét

panasz érkezett, azonnal intézkedtem és több ily végrehajtást megszüntettem.

— Minden községben megindúltak a közmunkák. Meg kell jegyeznem, hogy ezekre a munkákra nem jelentkeztek tömegesen a munkások, ami azt igazolja, hogy a nyomor nem is olyan nagy, mint aminőre számítottunk. Március végével beszüntettük a közmunkát, mert ez az akció csak a téli hónapokra volt tervezve. Terve, hogy minden adomány ott maradjon, ahol gyűjtötték és ahol valóban szükség van a közmunkára, ott használják fel. A többi összeget jótékonysági alapra tartalékolják, hogy szükség esetén I ne kelljen újból a közönség terhére lenni. Ezek a maradványösszegek a községek alaptulajdonát fogják képezni.

Mit kérnek a városok az államtól?

Katasztrofálisan sújtaná a városokat a kormány háztartási törvénytervezete

. Eger, 1983. április 24.

Trak Géza h. polgármester ma délelőtt fogadta az Egri Népújság munkatársát, aki a városok háztartásának rende- i zéséről szóló törvénytervezet felől érdek- j lődött és kért felvilágosítást a polgármes- ; tértől. Trak Géza h. polgármester ugyanis ; résztvett a Városok Kongresszusa állandó j bizottságának ülésén, mely f. hó 20-án és , 21 én volt a székesfővárosban s tárgyalta ! az Ébert Géza, Győr város pénzügyi tana- I csosa által elkészített tervezetet.

Trak Gáza h. polgármester munka- j társunknak a következőket mondotta:

— A pénzügyminiszter a városok és községek háztartásáról szóló előadói tervezetet hozzászólás céljából a Városok Kongresszusa állandó bizottságával közölte. Ez a tervezet az első munkálat évtizedek óta, mely a városgazdasági ügyeket egységesen és átfogó módon rendezni kívánja. Éppen ezért az állandó bizottság örömmel üdvözölte ezt a szándékot és en- j nek fontosságához mért mélyreható tárgyalás alá vette.

A tervezetnél a bizottság elsősorban azt kifogásolta, hogy a városok és a községek s jőrészben a vármegye gazdasági ügyeit egységesen és egy törvénnyel kívánja rendezni, holott a magasabb «közületet» alkotó város gazdasági ügyei magasabb s így külön megbiráiást követelnek, következésképen a város ügyeit és közvetetlen gazdasági ügyeit külön törvényben kell szabályozni.

A tervezetben a következő alapgondolatok jutnak kifejezésre:

A városi alkalmazottak javadalom- kiegészítése címén viselt állami terheket visszahárítják a városokra ; a városok önkormányzatában szabad mozgás biztosítása, a városi adózás önkormányzati alapokon való fejlesztése, a városi pőtadó jelentőségének leszorítása.

Ezeknél a kétségtelenül helyes alapelveknél azonban az állandó bizottság megállapította, hogy a tervezet rendelkező része nem mindenütt viszi következetesen keresztül.

Az állandó bizottság egy külön törvénytervezetet készített, amelyet az 1922-es városháztartási és statisztikai adatokkal magyarázott és okadatolt meg, szemben a

miniszteri tervezettel, amelyet az 1929-as viszonyok alapján dolgoztak ki s amely így csak föltevéseken épülhetett. A városok kongresszusának tervezete helyesnek tartja a pénzügyminiszteri tervezetnek azt az alapelvét, hogy az állami javadalomkiegészítés háríttassék vissza a városokra, ámde annak a konzekvenciáját is levonja, amikor biztosítani kívánja törvényileg, hogy az állam a városi szerveknek állami közigazgatásra való alkalmazásából fölmerült költségeket a városnak térítse meg. A városok a következő közigazgatási feladatkörökben végeznek állami munkát: 1. gyámügyi igazgatás, 2. községi bíráskodás,

3. kézbesítés (kir. bírósági ügyekben), 4. közegészségügyi közigazgatás, 5. lakás- hivatal, 6. hatósági munkaközvetítés, 7. anyakönyvi hivatal, 8. katonaügyi köz- igazgatás, 9. egyenes adókezelée, 10. népoktatás

A tervezet részletesen foglalkozik a megtérítés alapjával és mértékével.

A városi üzemek és vállalatok azon csoportjára , amely általános szükségletet elégít ki, (mint pl. hidügy, közúti vasutak, árverési csarnok, piac) a város, a kormány előzetes fölhatalmazása alapján kizárólagossági jogot élvezhet.

A városi intézmények (közvágóhíd, állatvásárlás, csatornázás, vízvezeték, háziszemét kihordás, piaci helyek stb.) kötelező használatát kimondották, mivel ezekbe állami, közegészségügyi és közbiztonsági érdekek kapcsolódnak.

Az önálló városi adók közé felvették az általános kereseti adót, a védelmi adót, az ebadőt, a vigalmi adót, a telekértékesítési adót, az ingatlan-értékemelkedési adót és a különleges jótékonysági adót; a forgalmi adók közé: a városi ingatlanvagyonátruházási illeték-egyenértéket, a közúti vasúti forgalmi adót.

Részesedést kap a város a következő állami forgalmi adókból: az örökösödési és ajándékozási illetékből, az általános és az állatforgalmi adóból. A részesedés mértékét a városok a két utóbbi forgalmi adónemre vonatkozóan az adóösszeg '/3-ában kérik megállapítani.

A következő városi fogyasztási adóból is kap jutalékot a város: borfogyasztási-, szeszfogyasztási-, sör-, hús-,