Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-04-25 / 93. szám
1923. április 25 fc \i i'i i>- í'-ir ü J OAU pezsgő-, színház-, lakás-, fényűzés! Iaká9 adó óe ezálló-adő. — Amint tehát látható, a kongreiz- Rzus követeli, hogy az állami közigazgatási feladatok tejesítésének személyi és dologi kiadásait az állam térítse meg a városoknak. Az általános kereseti adó, általános forgalmi adón kívül eső adónemek hoza- déka nem nagy jelentőségű. A közigazgatási pőtadő jelentékenyen alátörpűl^. — A városok törvénytervezetében a kormányéval szemben a következő eltérések vannak: A város az állami közigazgatásért megtérítést kér, a forgalmi haszonrészesedés mértékét '/«-ról Vs-ra kívánja emelni, a fogyasztást pedig a törvényben precizí- rozni akarja, amiről a kormány csupán egy rendeletet akar kiadni. A Városok Kongresszusának állandó bizottsága egyébként azon az állásponton van, hogy ha a kormány az általa készített javaslatot nem használja, a legtöbb város háztartását katasztrófába helyzetbe sodorja. Éppen ezért a javaslatot kinyo- metja és a nyilvánosság elé viszi. A ki- nyomatás után a nemzetgyűlési és városi képviselőket ülésre hívja meg, mely alkalommal a javaslatot ügy általánosságban, mint részleteiben ismerteti. Megkéri a képviselőket, hogy városuk érdekeit, politikai pártállásra való tekintet nélkül, a Házban képviseljék és egységesen védjék meg. HÍREK. Eger, 1923. április 25 Személyi hír. Pilisy Tamás rendőr s.- fogalmazőt Gyöngyösről, szolgálattételre az álamrendőrség egri kapitányságához helyezték át. Tanitógyfilós. A középhevesi alesperesi kerület tanítói köre 1923 május hó 17 én d. e. 9 órakor Verpeléten tartja évi rendes gyűlését. Tárgysorozat: 1. Szent mise és Veni Sancte. 2. Elnöki megnyitó. 3. Műit gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása; iratok bemutatása. 4. Tóth József verpeléti tanító mintatanítása a IV. o. földrajzából, ö Bognár József feldebrői tanító előadása : Erkölcsi nevelés a népiskolában címen. 6. Meiszner Imre főszékesegyh. karnagy előadása: Az egyházi zenéről. 7. Moorung Dezső verpeléti ig.-k.-tanító a kántorok és tanítók anyagi helyzetét ismerteti. 8. Trajtler Géza kápolnai ig. taDÍtó a nép főiskolákról beszél. 9. Tisziűjítás. 10. Pénz táros jelentése ; tagdijak befizetése. 11. Indítványok. 12. Elnöki záróbeszéd. Gyűlés után közös ebéd lesz. Menszáros Margit meghalt. Fővárosi lapokban olvassuk, hogy Menszáros Margit meghalt. Valamikor ünnepelt név volt a magyar színpadon, minden nagyobb város közönsége ismerte és tapsolta művészetét. Szomorúságot kelt azonban halálának hire Egerben is, ahol szép sikereket aratott. Pályafutását Relle Iván pozsonyi társulatánál kezdte Fedák Sárival és Beregi Oszkárral egyidöben. Pozsonyból a debreczeni színházhoz szerződött, amelynek akkor Komjáthy János volt az igazgatója. Itt lépett házasságra Palágyi Lajossal, akivel együtt aztán Szegedre ment. Palágyi az 1908-ban hirdetett pályázaton nyerte el a miskolczi színház igazgatását és akkor felesége is elkísérte. Tizenkét évig volt Miskolczon. Legnagyobb sikerét a »Taifun* ban aratta, mint Kerner Ilona. 1920 ban elvált Palágyi Lajostól és ugyanakkor megvált a szinpadtól is. Budapestre költözött és Faragó Sándor volt színházi titkár felesége lett, kivel együtt 1921-ben Budán könyvkereskedést nyitottak. Lopás a hatvani cukorgyárban. A hatvani rendőrség letartóztatott két munkást, akik a hatvani cukorgyár gépeiről értékes gépalkatrészeket szereltek le s azokat poíomáron egy helybeli bádogosnál értő kési tették. «Kabáttolvaj» című, a tegnapi számunkban közölt hírre vonatkozóan közöljük, hogy a kérdéses kabátot Tóth ácsmester vitte el tévedésből éa már ma reggel visz- szaszolgáitatta jogos tulajdonosának. Tehát lopásról szó sincs! Pincetulajdonosok figyelmébe. Ma f. hó 25-én délután, a Szalaparton, Halom utcában és Sándor utcában lévő pincék bor készletét veszik fel. Közgazdasági hírek. A munkások a lakásrendelet folytán béremelést kérnek. — Ausztriában is emelkedik a bankjegyforgalom. — Megnyílt a zágrábi árumintavásár. Amerikai zsir érkezeit a fővárosba. — Eredménnyel biztatnak a külföldi köI- csöntársyalások. Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, kik szeretett édes anyánk özv. Tatay Ru- dolfné halála alkalmából részvétükkel szomorúságunkban velünk éreztek, ez utón is hálás köszönetét mondunk. Tatay, Révász és Pászthy család. Eljegyzés. Deutsch Jenő szállító leányát Mancit eljegyezte Grünzweig Márton. Uránia. Ma egy előadáson 8 órai kezdettel a »Gizehi sphinx« egy ősegyptomi, 7000 éves titok izgalmas drámája napjainkban, főszerepben Ellen Richter, Erich Kaiser Titz 6s Huszár Károly. Elveszett. Biró Kálmán és Rédeiné Biró Anna névre kiálitott cipőjegy búzanyugta. Kérem megtalálót adja vissza. Biró taniió. KIS hírek a nagyvilágból Külföld. A cseh kormány a határincidens miatt represszáliákat léptet életbe. — Németország megegyezést kezdeményez. — Tegnap kezdték meg Angliában a nyári időszámítást. — 2 millió lakosa van Bécsnek. — Megkezdődött a második laussanei konferencia. — Pasics kosliciős kormány megalakítására kapott megbízást. — A bécsi antant főbiztos a Népszó vétségben optimista beszédet mondott Ausztriáról. — Már a szovjetkormányban is el lenzóke van a terrorpolitikának. — A pé tervári kommunisták megtámadták és kifosztották az észt főkonzulátust. — Újabb összeütközések voltak Düsszeldorfban. — De Valera Amerikába akart szökni. Magyarorszag Blokkba tömörülnek a hadviseltek és rokkantak bajtársi egyesületei. — Többségi és kisebbségi pártra bomlanak a szocialisták. — Öt egységes párti választót véresre vertek a reformpárt félegyházi gyűlésén. — Száz Zoltán és társai ügyében elhalasztották a bírósági tárgyalást. — A Kisfaludy-társaság vasárnap ünnepelte Beöthy Zsolt emlékünnepét. — Az elszakított Nyugatmagyar- országból tömegesen vándorolnak ki a magyarok. — A románok kiadják az aradi Kossuth és Szabacfságszobrot — Hatvan magyar állampolgárt kiutasítottak Csehországból.— GrófMajláth Gusztáv erdélyi püspök átutazott Budapesten. Közgazdaság. Az Egyházmegyei Takarékpénztár r. t. közgyűlése. Folyó hő 24 én délután tartotta az Egyházmegyei Takarékpénztár r. t. évi rendes közgyűlését, melyen a szép számmal egybegyült részvényesek az 1922. évi mérleget és a takarékpénztár további tőkeemelését tárgyalták meg. A közgyűlésen Dutkay Pál apát, kanonok elnökölt, aki szép szavakkal üdvözölte a fiatal, de máris nagy arányokban dolgozó és élénk közgazdasági tévé kenységet kifejtő intézet részvényeseit. Az intézet mérlegjelentése és az abban leszögezett egy évi tevékenység igazán komoly és érdemes munkáról tesz tanúságot. Elsősorban is meglepő a takarék- pénztár állományainak hatalmas volta. Saját tőkéi 1922. december 31.-én 32 millió koronát tettek ki, váltőtárcája 165 millió korona, betétállománya 127 millió korona, — olyan hatalmas számok egy vidéki in tézet életében, amelyek még a mai, fel3 hígított pénz mellett is jóleső feltűnést keltenek azokban, akik méltányolni tudják, hogy egy egy vidéki nagy intézet működése milyen kedvező befolyást gyakorol arra a vidékre, amelyen dolgozik. A takarékpénztárnak négy fiőkintézete van, s minta mérlegjelentósből látjuk, ezek nemcsak banküzletekkel, hanem berendezett fatelepe!«kel, vas, divatárú s egyfb dolgokkal is foglalkoznak, ami a mai viszonyok között, amikor igen sok árdrágítás ellen kell a tisztességes kereskedelemnek és a nagyközönségnek védekeznie, célszerű és a közönség érdekeit védeni hivatott vállalkozás. Fiőkintézetein kívül az ipari és kereskedelmi vállalatok egész sora tartozik az Egyházmegyei Takarék- pénztár r. t. kötelékébe, melyeket a közön ség nagyobbrészt már ismer. Ezek: Az Érseki Bánya és Ipartelepek r. t„ mely vállalkozás az évezredeken át képződött és a kutatók szemei elől mindeddig elrejtett szénkincseket bányássza ki és hozza forgalomba közvetlen Eger város tőszomszédságában. Már maga ez a vállalkozás is, amely iskolapéldája a szolid, termelő munkának, a város és környékének gazdasági életében igen nagy előnyöket jelent, amennyiben a munkások százait foglalkoztatja már most is, amikor terveinek csak egy csekély hányadát hajtotta végre. Értesülésünk szerint ezen vállalat további fejlesztése tervbe van véve s arra nézve, hogy egy nagyobb arányú bányászat mit jelenthet Eger városára nézve, elégnek találjuk egy arravalő szakember olyértelmű nyilatkozatát ideiktatni, mely szerint az Érseki Bányának az eddigi mederben valé továbbfejlesztése Eger város számára máv. fővonalat jelent! A takarékpénztár többi vállalkozásai is elsőrendű vezetés alatt állanak g valamennyien egy nagy concepciőjú termelő Programm megvalósítását mutatják, még pedig alig 2 és fél év alatt. A Hering fóle mezőgazdasági gépgyár és vasöntöde hézagpótló szerepet tölt be ezen a vidéken, hiszen azelőtt a legcsekélyebb gépjavítást, amely öntéssel járt, Miskolczon, vagy Budapesten kellett az érdekelteknek elvégeztetniük. A gyár az idei évadban értesülésünk szerint, már saját gyártmányú borsajtóit és mezőgazdasági gépeit fogja forgalomba hozni. Az Első Bélapátfalvai Kőedénygyár, amely ennek a vidéknek mintegy 150 éve fennálló kis vállalata volt, az Egyház- megyei Takarékpénztár irányítása alatt üzemét sokszorosan kifejlesztette, s ott, ahol másfél századon át a legprimitívebb módon, tisztán kézierővel s minden technikai eszköz nélkül gyártottak minimális mennyiségű edényt, ma a legmodernebb kerámiai gépek zakatolnak s teszik lehetővé, hogy a magyar ipar a külfölddel eredményesen fölvehasee a versenyt. Az Egri Forgalmi r. t. kitűnő borai s kőbányája ugyancsak hozzájárulnak az Egyházmegyei Takarékpénztár produktiv munkájának emeléséhez s különösen ez utóbbi tölt be fontos szerepet ma, amikor hazánk közutai a háború alatt a karbantartás szünetelése miatt teljesen leromlottak s az ország eddigi kőbányái nem tudtak elég kőanyagot szállítani a javításokhoz és útépítéshez. A takarékpénztár érdekkörébe tartoznak még a Mátra Faipar r. t. gyöngyösi cég, az Industria r. t. mezőkövesdi kereskedelmi vállalkozás és a Tari Gőzmalom r. t., valamint helyben az Egri Nópszővet- kezet és az Egri Keresztény Sajtőszövet- kezet, végül pedig Gyöngyösön az ottani lignitbányák egyike, a Gyöngyösvárosi Széntermelő és Értékesítő r. t. Ezek az adatok arról győznek meg mindenkit, hogy az EgyházmegyeiTakarók- pénztár egy céltudatos ipari és gazdasági Programm alapján áll s nagyon helyesen olyan vállalatok-alapítására és felvirágoztatására helyezte a súlyt, amelyek nem a ma divatos árúkereskedelmi közvetítéssel, hanem termelő munkával foglalkoznak és az ország belső megerősödését teszik lehetővé.
