Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-23 / 67. szám
( tv Mmhéb h Slfifizetésl dijak postai száilitással egg bóra 350 K, — lagged évre 950 K. géaz és félévi előfizetést nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE Szerkesztőség: Egerr Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomd« Telefon szám 11. Részletek a költségvetésből. A népjóléti minisztérium. Nehéz napok. Eger, 1923. március 22. Ismét megnehezült fölöttünk az idők járása. Hiába reménykedünk és sóvárgunk jobb, boldogabb napok után: minden reményünk dugába dől, mindig rosszabb, mindig nehezebb lesz a földi élet. Hová jutunk, hol állunk meg végre keserves életünk tengetésében,olyan kérdés, amelyre évek óta hiába várjuk a feleletet. Tizenhárom a magyar korona zürichi jegyzése. Megdöbbentő szám, amelynek még rémesebb következményei villámgyorsan kezdenek mutatkozni a gazda sági életben.. . A mindennapi, imádságos kenyeret adó búza ára meghaladja immár a tizennyolcezret s ki tudja, meddig hajija mé£ föl a spekulációnak ördögi polipkarja. Lelketlen pénzkúfárok járják a falvakat s a jövő esztendő termését, amely pedig alig dugta még ki fejét az áldott magyar földből, hallatlanúl magas áron szedik össze a pénzmagban megszorűlt gazdáktól. Nem szabad ugyan, hisz kormányrendelet tiltja a zöldvételt, de a dugóhúzőeszü, furfangos kalmár kitalálja a módját a paragrafusok alól való kibúvásnak. így vagyunk a zsírral és jnás egyéb életszükséglet! cikkel; így a jobb ruhával, cipővel s maholnap a legegyszerűbb öltöz ködéssel is. Mert ezek ára is a zürichi kurzus szerint halad föifelé. A mai nehéz napokban már minden kirakat «rendezés alatt« áll, ami azt jelenti, hogy szinte őrá- ről-órára írják át az árakat s mire egyet gondolkozik az ember valamely közszükségleti cikk megvételén, már talán dupla áron veheti azt meg nehány rövid óra múlva. A korona emelkedése idején persze nem volt ilyen villámgyors a zürichi jegyzésnek és a közszükségleti cikkek árainak összhangba hozása. Akkor per- Bze nem siettek a kirakatrendezéssel, hanem konokul ragaszkodtak a régi árakhoz ! Olyan lett ez az ország, mint valami mrhedt játékbarlang. Mindenki a bankóért eped, hogy minél több legyen belőle. Nyugalom, és áldást hozó, gyümölcsöző munka helyett az élet könnyebb végét akarja fogni mindenki s a nyerészkedési őrület tartja lefogva a lelkeket. A börze lett az élet központja, odatéved, odasóvárog minden magyar révedező tekintete, kora reggeltől késő estig . .. Halálos betegséget takarnak ezek a tünetek s nagy kérdés, meddig bírjuk még idegekkel? A diákok és az egyesületek A kultusz miniszter legutóbb kelt rendeletével az elemi és középfokú iskolák növendékeinek megtiltotta, hogy bármilyen iskolán kivüli egyesületnek tagjai legyenek. ^ Eger, 1923. március 22, A minisztériumban alkalmazva van 336 személy, akiknek összes illetménye 107 millió 327 ezer korona, a minisztériumnak dologi kiadása pedig 53 millió 840 ezer korona. Az állam által fizetendő betegápolási költségek 2 milliárd 250 millió koronát tesznek ki. Különféle fertőző betegségek ellen való védekezés céljaira 35 millió koronát irányoztak elő. Egészséges ivóvíz szerzése az egész ország területén 5 millió 500. ezer koro nába kerül. Orvosok, bábák továbbképző tanfolyamára 3 millió 600 ezer korona van fölvéve. Községi körorvosok, közkórházi alkalmazottak és bábák illetményeihez állami hozzájárulás 89 millió 707 ezer korona. Tisztviselők betegsegélyezése 144 millió koronába kerül. Betegszállításért és egyéb közegészségügyi kiadások 2 millió 50 ezer korona. A népirodákban alkalmazottak fizetése vagy napidíja 1 millió 240 ezer korona, ennek dologi kiadása pedig 150 ezer korona. A Népgondozó kirendeltségeknél működő 321 személy fizetése 97 millió 124 ezer korona; a dologi kiadás 122 millió 263 ezer korona. A rokkant-intézetek 80 millió 579 ezer koronát emésztenek föl. A hadi árvaházak költségei 108 millió 927 ezer koronára rúgnak. Az áiiami művégtag gyár a hadirokkantak számára 42 millió 761 ezer koro nát fordít. Hadiárvák tartásdíjára 100 millió koronát ad az állam, ösztöndíjaikra pedig 3 millió koronát. Hadirokkant otthonok és hsdiárva- házak átalakítási költségei 406 millió 573 ezer koronát tesznek ki. Nem állami kórházak jőkarban tartá sára 300 millió van előirányozva. Állami kútfúró berendezésre 5 millió korona. Gyógytelepek létesítésére 12 millió 100 ezer koronát fordítottak. Hadigondozó hivatal felszámolási költsége 9 millió 473 ezer korona. Egyéb hadisegélyekre 40 millió koronát vesz föl a költségvetés. Az országos közegészségügyi tanács két tagjának fizetése 430 ezer korona, az irodai kiadás 100 ezer korona. 5 kerületi közegészségügyi felügyelő fizetése 1 millió 231 ezer korona. j* Állami elmegyógyintézeteknél 131 al- I kalmazott fizetése 20 millió 193 ezer kor„ I a dologi kiadások (fűtés, világítás, ellátás) 300 millió korona. Egyéb állami kórházak 257 személy fizetése 111 millió 812 ezer korona, a dologi kiadás (fölszerelés, világítás, .fűtés) 399 millió 835 ezer korona. Bakteroiőgiai, közegészségügyi állomásnál alkalmazott 5 személy fizetése 587 ezer korona, a dologi kiadás 164 ezer kor. A difteritisz elleni oltószer-termelö intézet 2 alkalmazottjának fizetése 185 ezer korona; a dologi kiadás 3 millió 297 ezer korona. A Népegészségügyi Múzeum igazgatójának és alkalmazottainak fizetése egy millió 272 ezer korona, a dologi kiadás 971 ezer korona. Egyéb egészségügyi intézmények se gélyzése 5 millióba kerül. Áiiami elmegyógyintézetek, kórházak újabb bútorzatára, épületek tatarozására, új épületek emelésére 131 millió 100 ezer koronát fordítanak. Állami gyermekvédelem középponti hivatalában alkalmazott 61 tanítónő fizetése 6 millió 553 ezer korona. Gyermek- menhelyekan alkalmazott 139 személy fizetése 33 millió 61 ezer korona, a dologi kiadás pedig 639 millió korona. 7 éven alúli lelenc-gyermek tartásdija 50 millió korona, 7 éven felülieknek tartás- díja 60 millió. Nem állami gyermekmenhelyek állami segélye 33 millió. Állami gyermekmenhelyek és kórházak, szanatóriumok javítási, átalakítási költségei 41 millió 250 ezer koronát tesznek ki. Az Országos Munkásbiztositási Pénztár igazgatási költsége 46 millió 751 ezer korona. Évi statisztikai adatok, lapok költségei 920 ezer korona. Jótékony egyletek, törvényhatóságok, mentőegyletek, vöröskeresztegyletek segélye 21 millió 980 ezer korona. Külföldi szeretetadományok szállítási költségei 12 millió 600 ezer korona. Szükséglakásokra Budapesten 28 millió koronát adnak. Budapest tömeg-nyomorának enyhí lésére fordítottak a télen 700 millió koronát. A minisztérium hatósága alá tartozó nyugdíjasok illetménye 4 millió 681 ezer K. Hadirokkantak nyugdija 285 millió korona, a hadiözvegyek illetménye 224 millió korona. A hadirokkantak újból való felülvizsgálatának költségei: 6 millió korona. é Eger, 1923. március 23. péntek. XL. évf. 67 sz Ára hétköznap 15 kor., vasárnap 20 kor.
