Egri Népújság - napilap, 1923/1
1923-03-23 / 67. szám
2 1923. március 23 Hadirokkantai, hadiözvegyek, hadiárvák segítésére fordít az állam összesen — miként a fenti adatokból kitűnik, — egy milliárd 413 millió 103 ezer koronát. n. Eger, 1923. máre. 22. | A húsvéti ünnepekre Egerbe érkezik | egy pesti művészekből álló kis társulat, ; hogy négy előadást tartson a Városi Színházban. A kis társulat a legérdekesebb műsorral készül az egri vendégszereplésre. Részben művészi színvonalon álló komoly darabokkal, részben mulatságos bohózatokkal fogják szolgálni az egri közönség ünnepi szórakozását. A rendezés munkája Ssentiványi Béláé, akit az egri közönség már Bzeretetébe fogadott és aki most mindent el fog követni a kis társulattal együtt, hogy emlékezetessé tegye ezt a kirándulást a szépért mindenkor lelkesülő egri közönségnek. Hmvét vasárnap délutánján <A gólya» című kacagtató bohózatot játszák, egyik férfi főszerepben a kitűnő fővárosi művésszel, Várnai Lászlóval, akit az egri közönség még a Falágyi- társulatnál avatott kedvencévé és aki szerzett hírnevéhez méltóan most is a legkitűnőbbet nyújtja. Partnere Orbán Viola, a tehetső-r ges fiatal komika, U. Dinnyéssy Juliska, Lányi Ilonka, Czéder Buci, Baghy Gyula és Berlányi Jenő lesznek.' Husvét vasárnapján este három kitűnő, művészi "színvonalú egyfelvonásos- sal folytatja a társulat vendégszereplését. Az első kis darab az «Utolsó szerda» c. dráma, amely izgalmas cselekményével igaz gyönyörűséget fog szerezni a közönségnek. A kis darabban Dénes Rózsi — akinek ez egyik legjobb szerepe, — Szent- iványi Béla és Baghy Gyula játszik. A második kis darabban, a «Pillangó szere lem,» című drámában Lányi Ilona jut háfes feladathoz, amelyet az ifjú művésznő szép tehetségével bizonyára meg is old. Játszanak még a darabban -. Dénes Rózsi, Orbán Viola, Várnai László, Szenliványi Béla, Baghy Gyula és Berlányi Jenő. Harmadik darab husvét vasárnapján este a *Kék szalon», egy vérbeli kedves bohózat, amelyben Dénes Rózsi, Orbán Viola, Szenliványi Béla, Baghy Gyula ős Berlányi Jenő játszanak. Husvét hétfőjén délután a «Kisasz- szony férje» című vígjáték van műsoron, amelyben U. Dinnyéssy Juliska, Lányi Ilona, Orbán Viola, Koppány Bözsi, Szent- iványi Bála, Várnai László, Baghy Gyula és Berlányi Jenő jutnak hálás színészi feladathoz. A változatos és szórakoztató ünnepi programmot husvét hétfőn este a Budapesten nagy sikerei játszott, izgalmas cselekményű «Morfium» című színművel fejezik be, melyben Szentiványi Béla játsza a morfinista fárasztó éa nehéz szerepét, amely úgy az idegek, mint a tehetség szempontjából az utóbbi idők legkeményebb színészi próbája. A fővárosban Gsortos Gyula alakította ezt a szerepet. Szentiványi partnere a darabban Koppány Bözsi lesz, aki szintén nehéz feladathoz jutott. A «Morfium» után U. Dinnyéssy Juliska, Orbán Viols, Várnai László ős Baghy Gyula néhány kedves magánszámmal fejezi be az estét. A kis társulat avval a szeretettel ajánlja művészi teljesítményét az egri közönség figyelmébe, mint amiiy szeretet tel ős művészi lelkesedéssel minden törekvésük nekik is az lesz, hogy közönsé gükhek két kellemes napot szerezzenek, i. Isten szeme előtt. Versek. Irta: Székely László. Amikor Petőfi Sándor űj hanggal jött, elvetvén a holdsugaras, csolnakos érzelgősséget s az egészséges, népies költészetet hirdette, forradalmisággal, nagyképűsködéssel vádolták. Amire azután megjött a méltó válasz: «Mit ugattok, mit haraptok engemet, hitvány ebek?!» Petőfi Sándor óta nagyot fejlődött a költészet. Jött Ady. Neki is volt elég dolga a pennarágőkkal. Újat mert adni. Ez volt a baj. S a zsenitől nagyon félnek a kis ügyeskedő firkászok. Ady után az irodalom most éli forradalmát. Újat hirdetők jönnek, újat adók nem. De azért ez is biztató: a sok Ígéret közűi egy-kettő tán még is teljesül. A fejlődés első feltétele: lerázni a régi bilincseket. Székely is így énekel: «Gyilkos leszek ! Gyilkolok ! Halottat ölök én és újra teremtek! Űj és szebb dolgot. Jaj, a régiekkel ón már beteltem! Lelkem ! . . . ó. megnyílt hangszer! Isteni szerszám! Új dalok kelyhe! a régit, ím bezárom.» A baj ott kezdődik, hogy voltaképen Székely a «régit» nem zárja be; azazhogy bezárja azt a régit, ami magyar, de nem zárja be a régi Nyugatos dalok kelyhőt. S dalol tovább, ismert mesgyéken járva, avval áltatván magát, hogy űj, ismeretlen világot énekel. Nem mondom ezzel azt, hogy Székely nem költő. Az, mégpedig a javából. De szerencsétlen, mert Walt With- manoskodik. Izmos erejét, dübörgő szavát effektált szólamokba, sokszor mérföldes verssorokba rakja. Öserejét érzem. S talán azért is olyan szertelenkedő. Sajnos, ez a kötet is szaporította a tömegköltészetet jó, becses, értékes versekkel ugyan, de nem váltja be az Ígéretet, nem zárúl be a «minden — réginek» az ajka. Mint költő, á la Walt Withmann, az embert énekli: «Én a jóknak énekelek. Azoknak, akik felhasadt, vérző szívvel siratják az embert: a buta proletárt, akit csapszékben roncsol a kór; a kőtyagos munkást, kit pórázon dobálgat, rángat a róka okosság: a bankárt, piócát nemző bősz «apostol.» A derűit fejű parasztot énekelem, aki munkamámorában elfeledkezve, ős-ösztönnel tűr, kapar hord; s így gyűjt halomra kincset, hogy dúskálhasson a patkányhad. A szellemi igában lihegőket: a tudóst, aki életet ^ldoz, hogy megoldjon egy-egy bilincset a millió közűi — mi itt nyűgöz a rögön, — tengődve morzsán. Vagy azt, kinek szive elvérzik egy szón, egy gondolaton, egy villanáson, mi kitépi őt embersorsáből s emeli fel, fel; de keze mégis itt tapogat a sötétben, irónnal a papír lapon . . .» Hazafias versei «elég szépek.» Olyanok, mint ünnepi, lendületes vezércikkek. A hosszú sorok megölik a rímet, de megölik a ritmust is: ellaposodik a vers. Ön: kéntelenül költői szárnyalásű szónoki beszédek jutnak eszünkbe. S valahogy azt ne higyje Székely László, hogy elfogult vagyok, megvallom: Ady költészetének A nemzetgyűlés ülése. Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését */«12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után Neubauer Ferenc, a pénzügyi bizottság előadója, terjeszti be jelentését. Az elnök jelenti, hogy áttérnek a munka szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A javaslatot általánosságban letárgyalták. Cseh léggömb szállott le Kistályán. Eger, 1923. március 22 A napokban a királyai dombokon dúdolva szántogatott néhány jő magyar. Egyszer csak valami furcsa, piros lebernyeget láttak lefelé esni a tavaszi verőfényben. És le is esett a lebernyeg s elterült az áldott magyar földön, mint valami kipukkadt béka. Nosza ott termettek a kistályai magyarok és megállapították, hogy bizony az léggömb. Szivar alakja van s a közepére kosár, gyanánt néhány kődarab volt erősítve. Az egyik kőre pádig egy leve lezőlap, melyen magyar ős cseh nyelven a következő szöveg volt Írva: «Kassai időjárástani intézet. Megtaláló kéretik, Írja a levelezőlapra, hogy hol és mikor találta meg a léggömböt. Aztán dobja be a lapot a postaszekrénybe, a léggömböt pedig megtarthatja » A léggömb megtalálói a kistályai csendőrparancsnoknak adták át a furcsa • madarat«, amelyet aztán a mezőkövesdi csendőr-járásparancsnoksághoz szállítottak be Kölcsönt keresnek a csehek. Prága. MTI. Néhány lap azt jelenti, hogy a cseh szlovák állam, főleg Amerikában, tafajt keres egy űj kölcsön számára. A Prager Presse értesülése szerint ezt a kölcsönt az Erdős Kárpátokban, be ruházási célokra akarják felhasználni. A kiterjedt erdőségeket úgyanis vasúti vo nalak kiépítésével szándékoznak nagyobb méretekben kihasználni. erős tényezője a ritmus, a láthatatlan zenekar a sorokban S azok a sorok rö vidék. Az ő sorai azonban nfem muzsikálnak, hanem hömpölyögnek. A kötet tele van értékkel, gondolat tál, könnyelműen elpazarolt szépségekkel, amelyek nem tudnak érvényesülni. A Rab föld c. költeményében majdnem az összes magyar városokat, hegyeket, folyókat föl sorolja, persze ezáltal fárasztóvá, lapossá válik. Izzó hazaszeretete fűti verseit s tudna repülni, ha lerázná a moderneskedő iga terheit Nem kell itt moderneskedni. Akik modernnek vallják magukat,nem azok. Modern maga a kor. Lehelletét, fényét ráleheli, bélyegét rásüti a költészetre is. A •külső forma, az affektáció, egypár hangulatos szólam, vagy különcködés nem avatja a költőt a babőrosok közé. Tessék egyszerűen írni. A titok nyitja, hogy Verlain, Walt Withmann, Baudlaire, Rilke s Verhaeren is egyszerűek voltak s ti, szegény magyar poéták, azt tanultátok meg, ami — hiba volt bennük s nem vettétek át az egyszerűséget, ami felé Ady— legalább is törekedett. Változnak az idők. Változik az ízlés. Abból az ételből, melyet egy évtizedig ettünk, nem kérünk sokáig. A művészetben az egyszerűség ünnepli diadalát. Az egyszerűség korát látom a jövendőkben: légy egyszerű, mint a föld, a fű, a gondolat, az ég. S míg lesz gondolat, s a föld terem, míg zöldéinek rajta a fűve- sff, mig fölöttük napszemével mosolyog a szelíd ég, dalod él, dalod millióknak ad vigasztalást. Jakab József. Ezek szerint még egyéb kisebb kiadásokkal együtt a Népjóléti Minisztérium összes kiadása 4 milliárd 846 millió 628 ezer korona, a bevétele pedig 395 millió 500 ezer korona, a hiány tehát 4 milliárd 451 millió 108 ezer korona Húsvéti szinielőadások a Városi Színházban.
