Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-11-26 / 270. szám

Äs 10 korona Eger, 5 922 november 26. vasárnap XXXIX, évf. 270. ss Előöxetési dijak postai szállítással Égés* és félévi előfizetést nem fogadunk el. Äegged évre S60 K. — Egg hóra 200 K, sMOmMHttMOBMMa* —amama'ji tMiMWuanur«»isiiii<iiiiiMyfnn^iT!mw»iM«HB»a8«aM POLITIKÄX NÄPILIP. ««&&» juewJwíssW• B s? E* M ÄY f J&« E, Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefon szám 11. , ^■■s^gittiiiipraaaHaaMCfraBE««^ Gárdonyi Géza mauzóleumára 200.000 koronát szavazott meg a város. Szövetkezeti cégér alatt. . . Mégis csak megszavazták a villamos egységárak föleme lését. — A házhelyek megváltásánál 50°l» os rokkantságtól kezdve progresszív kedvezményt ad a város. — A képviselőtestület 40.000 koronás részjegyzést eszközölt az Ipartestületi Székház fölépítésére. — Iparosok és kereskedők is fizetnek ezután a piacon helypénzt 1400 dióSKyőr-vasgyári munkás | vett részt a múlt vasárnap lefolyt Kapiszt- j rán-szobor leleplezésén Hermann Miksa j képviselőjük, Meyer Béla plébánosuk és j Keresztes Vencel igazgató tanító, iskolai > ügyosztály főnök vezetésével. A vasgyáriaknak ezen ünnepélyes . keresztény és nemzeti hitvallás tétele mel j lett nem mehetünk el szó nélkül. E lény- í bői láthatjuk, hogy a munkások szivéből ! még nem veszett ki a keresztény és nem­zeti gondolat. Ha vannak is közöttük olyanok, kik a nagyhangú és üres szóla­moknak telülnek: a munkásság zöme a helyes alapokon áll. A nyárov, vallásosságuktól indíttatva, a mikófalvai passió-játékokat tekintették meg, amikor útközben Eger főpásztora előtt is tisztelegtek és kifejezték hódolatu­kat , gyermeki ragaszkodásukat. Most ugyanez a munkásság, télviz idején két éjtszakát is rááldozva, ment Budapestre, hogy az ország színe előtt újból tanúsé goi legyen vallásosságáról és hazafiság&ről. j Szónokuk, Rács Antal, ezt nyíltan ki ! is fejezte. Dalkörük, a «Jó Szerencse» da­loskör, szintén ezt bizonyította. Nem is félünk attól, hogy ez a mun kssság még egyszer csatlósa ltflz a kom­munista nemzetközi eszméknek. Belátta a vörös eszmék romboló, rothasztó hatását és visszatért arra az alapra, melyről a vörös felforgatok elvezették. Visszatért oda, ahová minden embernek, ki keresz­tény és magyar, vissza kell térnie, ha azt akarja, nugy" Szent István régi Magyar- országa újra főiépüljön. A diósgyőr-vasgyári munkásság az elmúlt vasárnap azt mutatta, hogy kérész tény és magyar akar lenni. Megmutatta, hogy ezentúl igazsággal, joggal, Kapiszt- ráni lendülettel és hittel akarja az or szagot, építeni; hogy ragaszkodik azok­hoz az alapokhoz, melyek eddig ie fenn tartották a magyar hazát. A munkásságnak ezt a jóindulatú törekvését méltányolva, ránk is nagy fel adatok várnak. Melléjük kell állnunk! Országunk romlásáért, szétdarabolá- sáért, sok tényező bűnös, de bármennyire nem akarjuk ezt megérezni, bűnösök va gyünk mi is, kiknek hivatása lett volna a munkások mellé állni a mozgalmakban; ügyeik iránt érdeklődést kellett volna ta­núsítanunk és minden tekintélyünkkel, tu­dásunkkal azon lennünk, hogy ők megfe­lelő módon érvényesülhessenek. így nem sikerült volna a vörös elemeknek a mun­kásságot — talán akarata ellenére — a romboló, destruktiv irány szolgálatába ál­lítani. Szép és fölemelő ünnepség volt az 1400 vasgyárinak ünneplése, mert lélek volt az ünneplésükben. Vigyázzunk, hogy ezt a lelket ki ne ölje belőlük senki! Ez a lélek most Buda pesten izzóbb, melegebb, forróbb lett az éreet olvasztó kohónál. Bár ezaíélek ilyen maradna tovább­ra is! Hiszen Csonka Magyarország fiai­nak ilyen leiket kell magukban hordoz- niok, hogy ennek perzselő és égető ereje megsemmisítse az előbb papíron rnegcsi nált ée aztán gyönge, korhadó oszlopok­kal kijelölt határokat. Ss. Gy Eger, 1922. november 25. Eger város képviselő testületé ma, f. hő 25-én, szombaton, tartotta a város­háza nagytermében rendes havi közgyű­lését Trak Géza h. polgármester elnöklete alatt. Ezen a közgyűlésen határozta el a képviselőtestület, hogy Gárdonyi Géza mauzóleumát megépítteti, országos gyűj­tést indít, melyhez a maga anyagi viszo nyaihoz mérten is hozzájárul. A villám- világítási egységárakat okt. hő26 tői visz- szamenőleg fölemelték. A közgyűlésről az alábbiakban szá­molunk be: Trak Géza h. polgármester elnöki megnyitásában költői szépségű sza­vakkal emlékezést meg a nagy író, Gár­donyi Géza, háláiárői ég kegyeleíes sza­vakkal psrentálta el Kalmár Gáspárt is. Napirend előtt Kánitz Gyula dr. interpel Iáit a bor»következét, az utak. a közellá­tási vállalás, az árvizsgáió bizottság sze­rinte nem egészen megnyugtató működése ügyében. Az Eger és Vidéke Bortermelők Szövetkezete — úgymond — vidékről összevásárolja a bort. Ügy tünteti föl mű­ködését, mintha szövetkezeti alapon altu- rista munkásságot fejtene ki s a szőlő- birtokos kisgazdák érdekeit védené, pedig ez az úgynevezett «Szövetkezet» részvény- társaság. Majd bírálja a közellátást, szeretné, ha fokozottabb tevékenységet fejtene ki, ha jövedelmező üzletekkel foglalkoznék. Az ÁrvizsgSlő Bizottság működésével nincs megelégedve, Eger a legdrágább város. Lagymatag szigorúsággal kezeli az árfelhajtó törekvéseket, a város részéről •sak egy tagja van, psdig nem ártana, ha a városnak nagyobb súlya lenne az Ár vizsgáló Bizottságban. A Deák Ferene-utca kiskockakő burko­lata neiu vált be. A kövek nem tudtak jói megífötni az esőzések miatt s az út már ismét javításra szőrűi. A szakreferensek s a polgármester válaszait az interpelláló és a közgyűlés megnyugodva vette tudomásúí. Ezután ráiérmek a tárgysorozat rész­letes tárgyalására. Kálnoky István dr. h. főjegyző is­merteti a villamos egységárak fölemelésé nek a javaslatát, mely szerint az ipari áramdíjat 8 K-rói 12 re, a magánosoknál 10 K-ről 13 K-ra emelnék fői. Itt egy kis vita támadt. Ringeihann Béla igazgató- főmérnök kijelentette, hogy ha nem eme­lik az áramdíjakat, az adósság nőttön nő, melyet azután a város, ha javúí a valuta, nem győz kifizetni. Ugyanez a helyzet a gőzüzemre való áttérésnél is. Egy turbina ma 200 millióba bőrül. 200 millió adósság maradna a város nyakán, ha javulnának a valutáris viszonyok. Kánitz Dezső dr. kijelenti, hogy az üzem műszaki vezetése nem kifogásolható, az üzleti érzék hiányzik a vezetőségben : Adják át a zsidónak, majd olcsóbban adja ftz áramot, jegyezte meg félig neheztelve, félig tréfásan. Malom-utcsi Nagy János, Kakuk Ig­nác hozzászólása után az áramdíj emelé­sére vonatkozó javaslatot, a képviselőtes tüleí a nyolez nemleges szavazattal szem­ben elfogadta. Ezután Kálnoky István dr. magas röptű szavakkal számolt be Gárdonyi Gézának, a nemzet nagy írójának halálá­ról és temetéséről. A városi tanács javas­latához, amely szerint Eger város Gárdo­nyi Gézának mauzóleumot építtet s az országos gyűjtést megindítja, a közgyűlés egyhangúan hozzájárűlt és 200,000 koro nát szavazott meg a mauzóleum építési költségeire. A piaci és helypénzdíjtételeket nem emelte fői a közgyűlés, hanem kimondotta, hogy ezentúl mindazok az iparosok és kereskedők, akik a piacon árúinak, köte­lesek megfizetni a 40 korona helypénzt. A házhelyrendező bizottság működé­séről terjesztett elő ezután jelentést a vá­ros főjegyzője. S javaslatot terjesztett be az iránt, hogy a folytonosan növekvő drágasággal szemben a házhelyek Q ölen- kénti 80—100—120 koronás árait emeljék föl, még pedig a Hóhérparton 400 K, a Rákóczi úton 600 K, a Szálában 400 K, a Szérűs-kertben 400 K, az Epreskertben pedig 300 K legyen a házhelyek ára Q ölenként. Mondja ki a képviselőtestület még azt is, hogy a Baromvásártér ház­helyekre való kisajátítása ellen tiltakozik s ebben az irányban megkeresi az Orsz. Földbirtokrendező Bíróságot Azoknak a rokkantaknak, akiknek 50%-os rokkant­ságuk van, a házhelyek megváltásánál 25% os kedvezményt adnának és így tovább progreeszive a rokkantság foka szerint. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Ezután a képviselőtestület az Ipar testületi székház megépítéséhez 40,000 koronás rész jegy-jegyzést szavazott meg. Foglalkozott még a képviselőtestület az Egri Gőzmalom R. T. ajánlatával, amely szerint a gőzmalom, mivel nehéz szekerei vei legnagyobb mértékben rongálja az utakat, az utak javítási költségeihez 5 éven át 10°/« al hozzájárul. A közgyűlésről valami sok megje­gyezni valónk nincsen, mi a magunk kö­telességét megtettük akkor, amikor a vil­lamos-üzem háztartási bajaival foglalkoz­tunk. Jónak látjuk azonban, hogy a szőlős gazdák figyelmét még egyszer felhívjuk Kánitz Gyula dr. interpellációjára, mely szerint a borszövstkezet, illetve részvény- társaság szövetkezeti alapon dolgozik. Ez a körülmény igazolja a pinceszövet­kezet valóban önzetlen cóiját és veszedel­mes versenyképességét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom