Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-26 / 270. szám
2 EGRI 'NÉPÚJSÁG 1922. november 26 Az Egri Gazdák Eger, 1922. nov. 55. A vasárnapi lelkes, szép gyűlés fölrázta az egri szőlősgazdákat tespedésük- ből. Fölébredtek végre. Minden toilforgató ember kötelessége, hogy ne hagyja őket újra elaludni. Ebből az álomból már nem lenne fölébredés Segíts magadon, az Isten is megsegít. Az egri szőlősgazdák eddig csak sopánkodtak. — Mi lesz velünk? A szőlő megmunkálása óriás összegeket kíván s a ber árát a bor börze teljesen lenyomja. Most végre megmozdúltak. A vasárnapi gyűlés melegen, — lelkesen fogadta az egri gazdák pinceszövetkezetének gon dolatái. Az Egri Népújság vasárnapi számában cikket írtam erről. Azőta több gazda fordult hozzám felvilágosításért. Fölkérem az érdeklődőket, hogy vasárnap (26-án) Dallos Iván ügyvédhez forduljanak fölvilágosííásért, aki készségesen megadja azt. December S-ára d. u. fél négyre töl- kérem úgy a szervező bizottságot, mint pinceszövetkezetünk lelkes támogatóit, hogy közjegyzői irodámban jelenjenek meg‘. Az általános felvilágosítást most nyilvánosan adom meg a gazdák részére. Nevezzük nevén a gyereket. A börze szülte a papiros-búzát és évekkel ezelőtt a papiros-bort megteremtették a bor spekulánsok. Számításuk nagyon egyszerű. Összeáll egy sereg borspekuláns. Szüretkor mindig olcsóbb a bor. A gazda kiköltekezett. Súlyos terhei vannak. Fi zetni kell. Áron alul eladja termését. A borspekuláns markába nevet és vígan adja tovább busás nyereséggel. A bor még a gazda pincéjében van s az a bor már, tudja a jö Isten, hányszor cserélt gazdát — papiroson. Aki a bort valóságban elszállítja: már tetemesen többet fizetett érte, de nem »a gazdának, hanem a korábbi vevőnek s a nyereséget a bor spekulánsok dugják zsebre. Azért mondja aztán nevetve — Egerben én szüretelek, nem a gazda. Ennek most már vége lesz, de csak akkor, ha a — gazdák is ezt akarják. Örülhet Eger, hogy érseke Szmre- csányi Lajos dr., aki nemcsak a lelkiekben atyja egyháztartományának, hanem mindig első ott, ahol hazafias, nemzeti, szociális célokra áldozni keli Most is első volt, aki ezt az eszmét fölkarolta és élére állt ennek a nemes, szép mozgalomnak. ElküldÖtie képviselőjét, Nagy László erdőtanácsost, a gyűlésre avval az utasítással, hogy őt képviselje. Szíve meleg atyai szeretetővel fogadta a nála tisztelgő kisgazdákat és személyesen is kifejezte, hogy ezt a mozgalmat hazafias, nemzeti mozgalomnak tartja és szívesen támogatja s az alakulásban részt őhajt venni. Tudom, hogy az egri gazdák követik a példát. Sajnos, még most is van köztünk hitetlen Tamás, aki minden áldozat nélkül azonnal arany hegyet követel Kifogásként mondták: — Van már borszevetkezetünk, bár az se volna. Erre azt felelem : — Az nem szövetkezet, hanem részvénytársaság. Ezt tovább magyarázni nem kell. Beszéltem szőlősgazdával: — Remélem: belép a pinceszövetkezetbe? — Ha minden a régiben, marad, tönkremennek a szőlősgazdák. Védekezni kell. — Igaz. A szőlőmuakálsatás mir dig drágább, a bor ára psdig mindig csökken. Ezt kibírni nem lehet. — Azért kell belépni, hogy ne menjen tönkre a szőlősgazda. Pinceszövetkezete. A kár megvan. Azt meg kell szüntetni És ha Egerben alíruisztikus alapon beállítanak egy pinceszövetkezetét, minek azon gondolkodni, hogy miért is csinálják azt: mikor az kézzelfogható igazság. — Csak azért, hogy megmentsek a szőlősgazdákat. — Csak azért, hogy a külföld ne I zárja el a határokat a magyar bor elől. — Csak azért, hogy a magyar bor | régi jő hírét visszaszerezzék. — Csak azért, hogy a szőlő mellék- terményeit mind feldolgozzák. — Csak azért, hogy a szőlő a szőlős gazdának teremjen s ne a borspekulánsnak. És számtalan «csak azért . . .» Reggeltől estig csak erről lehetne prédikálni. Az !-■ szőlősgazda, aki a vasárnapi J gyűlés után még mindig csak gondolko- dik : tör-kre megy És meg is érdemli. . . I Akkor aztán ne jajgasson! Ne be- í szé’jen össze tücsköt bogarat a kormányra. A kormány a szőlősgazdákon akar segíteni. Az a szőlősgazda, amelyik még j mindig hiszi a borspekuiánsok ellenveté : seit: hintsen hamut a fejére és lássa be, \ hogy egyedül benne van a hiba. Nyiredy Jenő egyetemi professzor a vasárnapi gyűlésen azt mondta: — Svájc elzárta határait a magyar I borok elől és kijelentette, hogy mindaddig j nem fogja megnyitni, míg az állam maga nem szavatol a magyar borokért. Ezt tette a többi állam is, mivel ma- i gyár borok címén mindenféle vacak lőrét, csavirgát szállítottak külföldre. Ezen segíteni kel; és csak úgy lehet, ha csonka-országunkat fölosztják borvidékekre és Kjinderi borvidéken megalakúi a gazdák pinceszövetkezete. — Az egri bikavér, az egri gohér, az egri siller stb., a tokaji aszú elbírja a valuta különbséget is. így a borkivitel által valutánkat lényegesen megjavítjuk. De csakis akkor tér vissza a magyar bor- régi jó híre és talál piacot á külföldön, ha borvidékek szerint szállítják ki a borokat. Még egy ellenvetést hallottam: — A pinceszövetkezet megöli a szőlősgazdák közötti nemes versenyt, hogy minél különbet termeljenek, mivel minden bor a.szövetkezet pincéjéből megy ki. Mekkora csalódás. Gröber Jenő, az egri pinceszövetkezet elnöke súlyt helyez rá, nogy az ő borát megkülönböztessék a többitől. M g is kapja minden borára az állami jelzést. «Állami ellenőrzés alatt, Gröber Jenő pincéjéből.» És megkapja azt Kis Péter is, Nagy Péter is. Minden szőlőbirtokos, sőt a bor- kereskedő is — egy föltétel alatt, hogy ne keverjen össze minden vinkőt egri bor címén. Ha bora valóban egri borvidéken termett és jól kezeli, megkapja az állami jelzést. De csak akkor, ha tagja az egri pinceszövetkezetnek. Mivel az állammal szemben az egri pinceszövetkezet felel a borért. A kormány valutánkat akarja meg javítani a borkivitel által. Joga, sőt kötelessége tehát megvédeni a magyar bor jő hírét. A kutyát nem tanítják úszni. Bedobják a vízbe s kiúszik a partra. A magyar bort se kell félteni. Kiúszik az a partra, mivel ; nnak van színe, van tüze, van ereje. Csak a nagy buktatóktól, a borspekuiáneoktól kell megvédeni. Azt, aki igen nagyon beleszeretett a borspekulánsokba, ne sajnáljuk. Hadd fúljon bele a vízbe. Hiszen a borspekuláció révén úgy is ölág vizet megitatott már a vevőivel oor helyeit. Lipcsey Péter dr. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Maczki-emléküimepély. Eger, 1922. november 25. December 4 én lesz egy éve, hogy városunk jeles fiainak egyike, kulturális életünk fáradhatlan munkása, dr. Maczki Valér meghalt. Az évforduló napján az Egri Koszorús Dalkör nagyszabású ünnepéllyel hódol lelkes és el nem felejtett ügyvezető elnöke emlékének. Az ünnepély fényét és tartalmát emeli két kulturális egyesületünk is : a Polgári Dalkör, amelynek Maczki Valér tiszteleti elnöke volt és a Zeneegyesület, melynek megalapításán, a Zenepártoló Egyesület megalapozásával, annyit fáradozott. Három rövid emlék- beszéd teszi magvassá az ünnepélyt: dr. Tordai Ányos Maczki Valér egyéniségéről mond méltató szavakat, dr. Barsy István az fejti ki, hogyan kapcsolódott bale ez a tartalmas egyéniség városunk kulturális és közéletébe, dr. Pataky István tevékenységének legkedvesebb terén mutatja be, mint az Egri Dalkör elnökét. Abban a biztos tudatban, hogy Maczki Valér emléke még nem homályosodon, el; hogy mindnyájunk meggyőződése szerint igen értékes egyénisége volt városunknak, akinek emlékét mindannyiunknak ápolnunk és tisztelnünk kell: az Egri Dalkör névre szóló külön meghívókat nem bocsát ki, hanem ezúton hívja meg ünnepélyére városunk nemesen és hálásan érző közönségét A teljes programba a következő: Az Egri Koszorús Dalkör, elhúnyt ügyvezető elnöke, dr. Maczki Valér emlékere, halála első évfordulóján, 1922. évi december hó 4 én, az Uránia-Szinházban emlékünnepélyt rendez. Műsor: 1. Megnyitó. Mondja dr. Tordai Ányos, ügyvezető elnök. 2. Vörösmarty—Pogátschuigg : A hős sírja, énekli az Egri Koszorús Dalkör. 3. Maczki Valér és a közélet. Beszéd, mondja dr. Barsy István. 4 Petőfi—Arany : Falu végén kurta korcsma. . . , énekli az Egri Polgári Dalkör. 5 Huszthy Zoltán: Magyar hangulatképek. Játssza az Egri Ének- és Zeneegylet kis zenekara. 6. Maczki Valér és az Egri Dalkör. Beszéd, mondja dr. Pataky István. 7 Lányi Ernő: Népdal Egyveleg. Énekli az Egri Koszorús Dalkör. Hslyárak. Földszinté: : 4 székes zárt páholy (3) 600 K, 5 székes nyitott páholy (6) 500 K, társaspáholy -ülés iOO K. fen tartott es I. hely 80 K“ II. és III. heiy 60 K. Az emeleten: 5 székes páholy (6) 500 K, társaspáholy-ülés 80 K, zártszék 40 K. a jegyeket 27 tői, hétfőtől, kezdve a Propa ganda bolt árúsítja. Az ünnepély pontosan délután 4 órakor kezdődik. Az ünnepély jövedelmét felerészben dr. Maczki Valér emlékének megörökítésére fordítjuk. A zentai Kinizsi. — Négy ökör az ára a belgrádi igazságnak. — Zenta, 1922. november 25. A zentai tanyákon a magyar fiatalság bálát rendezett, amelyen a szerb csendőrség is részt vett — de csak a hajnali órákban. Ugyanis, amikor a róztrom bitások már az utolsó talpalávalót fújták, a korcsma ajtaja sarkig kivágődoít s azon négy f gy veres szerb csendőr lépett be. A csendőrök rövid néhány perc múlva nyolc magyar legényt kísértek a szerb csendőrőrsre. Az őrsön aztán egyeokint megkötözték a legényeket és véresre verték őket. Legutóljára maradt S. F. Mihály, aki még mielőtt a szobába lépett volna, szét- szakítpíta kötelékeit s azután mint egy oroszlán, torkon ragadta a legelső, mellette álló szerb csendőrt s azt egy szorítással megfojtotta,
