Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-24 / 268. szám
Äffst 10 korona. Fejér, 1922. november 24 péntek XXXIX. évf. 268 sz P § Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Hegged évre 560 E. — Egjj hóra 200 K. »OUTIEÄÜ H1PIL1P. arsrkesjttö; BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. I Mi az igazság. Eger, 1922. nov. 23. A hódmezővásárhelyi beszéd nagyon különböző hatásokat idézett elő a politikai világban. Voltak, akiknek nagyon tetszett. Voltak, akik haragszanak érte, mivel nagyon fáj nekik a kemény igazság kemény szava. És ez természetes is. Két táborba szakadt úgy a politikusok és politizálok tömege, mint a sajtó is. Egyik örvend az erélyesen kilátásba helyezett erélyes kormányzatnak. A másik felszisszenve, mentegetőzve kerülgeti a kérdést, vagy éppen támadja a kormányelnök kijelentéseit. A két tábor most is ugyanúgy csoportosát mint eddig%iinden esetben. Az egyik oldalon vannak a keresztény nem zeti irány hívei a másik oldalon a liberálisok blokkja. Ez utóbbinak lobogója alatt sok minden párt-árnyalat egyesül a közös munkára (majdnem azt írtuk: vakolásra). És ez a csoportosulás is azt mutatja, hogy — mellőzve sok megalakult, részben elkallódó pártot—tulajdonképen csak két irányzat küzd a magyar politikai életben. Lehetnek holmi kisebb pártok, tőre dékek, amelyeknek szülő oka az egyesek érvényesülési vágya, törtetéee, de lénye gében véve csak két tábor van: a forradalom-ellenes és a forradalmi párt. Csak erről van és csak erről lehet most sző minden kérdésben. Vannak ugyan, akik — akár tudatlanságból, akár tájékozatlanságból, vagy szemforgató fa- rizeu8kodásbó! — azt mondják, hogy ők csak liberálisok, függetlenségiek, demokraták, független kisgazdák, radikálisok, vagy szociáldemokraták, de azért mindezek — akarva, vagy akaratlanul — a forradalom malmára hajtják a vizet. És e tekintetben valamennyien ellenünk vannak, mert nincsenek velünk. Mi tűzön-vizén keresztül a békés ki alakulásnak hívei vagyunk. Keresztény és nemzeti elveken akarjuk megmenteni és fölépíteni a lerombolt hazát. Nyílt és becsületes hitünk, vallásunk, hogy csak ezen az utón lehet célt érni. Egyedül ez lehet az alap, mint amelynek helyességét ezer esztendő tanulságai, eredményei, sikerei igazolják. Természetes azonban, hogy ezeknek az elveknek sárelme nélkül s keretein belül hajlandók vagyunk minden időszerű újításra, de az alap felforgatásába egyetlen józan fő sem mehet bele. És aki ezt az alapot, ezt a haladási «tempót» el nem fogadja ; aki gyeplő nél- ' kül akarja hajtani az állam szekerét: az — bármilyen párthoz tartozzék is — végelemzésben felforgató, forradalmi törekvésű. Ez az igazság. A nemzetgyűlés ülése. Budapest. A nemzetgyűlés noai ülését '/211 őrá után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után jelenti, hogy Gaál Gaszton sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Ezután áttérnek a vármegyei alkalmazottak létszámviszonyainak, a községi kör és segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról, a városok fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatására. Ezután Mokcsai Zoltán szólal fel: Sajnálattal állapítja meg, hogy a törvényjavaslat nem elégíti ki a jogos kívánságokat ésaz áll. tisztviselők hasonló előléptetési lehetőségéből ajvm. tisztviselők továbbra is ki vannak zárva. Bizonyos, hogy ezen kivánalmaknak az ország nyomasztó helyzetére vnló tekintettel nem részesülnek méltányosságban a kormány részéről. Reméli azonban, hogy a belügyminiszter űr j a kérdést rendezi a közigazgatási reform j határain belül. Az eddigiekből úgy lát- í szik, hogy a készülő közigazgatási reform I meg akarja csorbítani a vármegyék autonómiáját, holott azt széiesbíteni kellene. Ezután Rakovszky Iván belügyminiszter szólal föl: A ma reggeli lapokban olyan képviselő úrnak azt mondtam volna «szemtelen fráter», én ezt a kifejezést nem használtam és képviselő társammal szemben nem is használhattam. Lehetséges, amikor a kormánytpanamával hozták kapcsolatba, azt mondtam «szemtelenség,» azonban e- zért is az egész Háztól bocsánatot kérek. Giesswein Sándor: A törvényhatóságoknak gyökeres reformra van szükségük, mert a vármegye a nép képviselője legyen és na egyes klikkeké. Én egy napig sem mondtam, hogy a vármegyei tisztviselők megélhetése biztosítva van, hanem azt kívántam, hogy anyagi függetlenségük mellett politikailag is függetlenek legyenek. — Ezután az általános választójog megalkotását sürgeti. A törvényjavaslatot — minthogy a vármegyei tisztviselők jogos kívánságát nem orvosolja — nem fogadja el. Ezután Ehn Kálmán szólal fel, aki rámutat arra, hogy a törvényjavaslatot már rendeletileg életbe léptették, de a törvény- javaslat tárgyalása csupán azt célozza, hogy a már kibocsátott rendeletet törvényhozási úton szentesítsék. Felhívja a belügyminiszter figyelmét a vármegyei orvosok súlyos helyzetére. — Éhn Kálmán a javaslatot nem fogadja el. közlemény jelent meg, mintha Ruppert bont) (IQW É—« Ä VillanWilágítás egységárait ájra főt akarjál; emelni. A képviselőtestület szombati ülésének tárgysorozata. Eger, Í922. november 23. Ha a képviselőtestületi ülés tárgysorozatát kezünkbe vesszük, először is azt látjuk, hogy a dátum nyomdahiba miatt f. hó 23 ára hirdeti az ülést, holott az 25 én, szombaton lesz. Mikor a tárgysorozat 2. pontját olvastuk, amely így szól: «Előterjesztés a villamos egységárak fölemelése iránt,» nem akartunk hinni a szemünknek s azzal áltattuk magunkat, hogy ez a második pont csak a nyomdahiba ismétlődése. Utána jártunk a dolog nak és megtudtuk, hogy az egységárakat valóban ismét föl akarjaemeltetni a villám- gyár igazgatósága, még pedig 13 koronára hektówattőránként. Ha jól emlékszünk, a leguiőbbi képviselőtestületi közgyűlés visszamenőleg emelte föl a villamvilágí tási díjakat hektówattőránként 10 koronára. Egy kicsit szivtuk a fogunkat, de megadtuk. Alig törődtünk bele az új ár emelésbe, ismét újabb áremeléssel áll elő a villamgyár. Pár napja — és elég szelíd tónusban — irtunk Debrecen villamvilá- gítási viszonyairól, amelyeS hasonlíthatatlanul jobbak, mint az egriek, már csak i az olcsó áramdíjak szempontjából is. Vagy itt van például Gyöngyös. Gőzerőre be- ] rendezett villamgyára nagyon szépen működik s az egységárak, melyek áramfogyasztás szerint körülbelül öt osztályba tartóz nak, jóval olcsóbbak, mint az egriek.-Mun- katársunk a napokban megtekintette a gyöngyösi villamgyárat s Puky Árpád dr. polgármester úgy nyilatkozott, hogy még most is tanácsos lenne áttérni gőz üzemre. Gyöngyös város nemrégiben tizenötmillióért vett egy áramfejlesztő gőzgépet. Sokba került, de jóval kevesebbet fogyaszt, mint a Diesel motor ős gazdaságosabb s emellett éjjel-nappal ad áramot. Annak idején szó volt arról, hogy Eger is térjen át gőzüzemre. Akkor megijedtünk a hallatlan számoktól s Pató-Pál- ként belenyugodtunk a változhatatlan viszonyokba. De egyik óv követi a másikat, az olcsóságra, a korona javulására számítani nem lehet, az áramdíjak egyre magasabbak lesznek. Ki bírja ezt el ? Mikor lesz már ennek vége? Kimutatásokkal, számításokkal a közönséget már nem lehet megnyugtatni: minden az ő zsebére mégy. Az egri iparosság már nyolc esztendő óta kénytelen éjjel dolgozatni (ha villa uiosüzeme van), mert f'
