Egri Népujság - napilap 1922/2

1922-11-16 / 261. szám

Ära 10 korona, Eger, 1922. november 16. csütörtök XXXIX. évf. 261. sz Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk Neggeti évre 560 K. — Egg hóra 200 POLITIKAI HA PILE P. Felelőssserkesstő: BREZKHY IMRE, Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Gázol az ántánt. Eger, 1922. november 15. A győzők társasága csak gázolni tud. Elgázolta a legyőzött államokat. Elgázolt koronákat. Belegázolt a szegény földi ha­landók legtermészetesebb jogaiba s — a Wilsoni elvek alapján — legszentebb ér­zelmeibe. Csinált új és lehetetlen országhatá­rokat. Elűzött királyokat. Szétgázolt ezer­éves államokat S összetákolt faji, vallási, nyelvi tekintetben a legellentétesebb ele­mekből — új országokat. És mikor ez utóbbi műveletet megcselekedte: átgázolt mindenen, ami eddigi fölfogás szerint az államok alapja volt. Keresztülgázolt a múlton, a történelmen, a hagyományokon s az emberek millióinak önrendelkezési jogán. Most azután a sok eszmei gázolást megunta. És misszióinak autói, melyeket a mi verejtékünkből sajtolt benzin hajt, — embereket gázolnak a fővárosban. Igazán méltó a győzedelmes hatal­makhoz, hogy egyik legyőzött állam leg­nagyobb városában és legnépesebb utcáin őrült irammal hajtassanak ene törődjenek a járó kelők testi épségével. Az nekik mindegy, hogy ifjú vagy öreg, férfi vagy nő, vagy éppen gyermekkocsiban tolt cse­csemő az, aki gőgös színük elé kerül. Ir- galmatianúl mennek rajta keresztül, mert elragadta őket a gázoló mánia. Igazán méltó hozzájuk, hogy semmibe sem veszik a mi közigazgatási szabályainkat. Mi ugyan úgy tudtuk eddig, hogy a területen-kivüliség joga nem mentesíthet senkit a kihágások miatt indított büntető eljárás alól. Viszont azonban az antant urai ezt máskép magyarázzák. • Vendégeink», akiket pedig egyálta­lán nem tartóztatunk valami nagyon szí­vesen, most is éppen oly rútul visszaélnek a vendégjoggal, mint eddig minden eset­ben oly lelketlenül megtették. Gőgös hányi-vetiségükben nem akar­nak látni semmi mást, csak a győzelmes fél, az erőszak jogát. A legyőzöttek, akik most talán gyöngébbek, — gúzsba kötött kézzel kénytelenek tűrni ezt a nemtelen játékot. Egyelőre csak tiltakoznunk lehet, mert nincs elég erőnk, hogy nyomatékot is adjunk legtermészetesebb emberi joga­ink hangoztatásának. Sajnosán tapasztal­juk, hogy ha régente jaj volt a legyőzői­teknek, most százszorosán az! Mind e mellett nyugodtak vagyunk. Talán eljön. . .Nem: bizonyosan eljön az az idő, amikor a gőgöt győztesek alább is adják, mi pedig nem leszünk mindig ilyen nyomorultak. Hiszen: ahányszor föl a kerék, annyiszor le is. És mi akkor sem leszünk Hamzsa bégek, hanem mindenkor Szapáry Péterek. Hogy azonban az idő kereke nem gázol-e majd át — felfuvalkodott ellensé­geinken: az már más lapra tartozik. Az már nem tőlünk függ. hanem az igazsá­gos Istentől, akiben bízni soha meg nem szűnünk. Vitézi telekbe-iktatás Hevesaranyoson. Eger, 1922. november 15. Fényes ünnepségnek volt szemtanúja nov. 12 én Hevesaranyos község népe, Vitéz Karczag Jánosnak az egri Főkáp­talan által Hevesaranyos község határá­ban adományozott telekbe iktatása alkal­mával, amely a templom-téren, az ünnepi mise után folyt le. A díszközgyűlést Parentézy Jenő bátori főjegyző nyitotta meg, mire a Him­nusz eléneklése után Lukács Ferenc bátori esperes, plébános üdvözölte a kormányzó képviseletében megjelent vitéz Hellebronth Gusztáv altábornagyot a Vitézi Szék ka­pitányát és a hazafias ünnepség közép­pontját, vitéz Karczag Jánost, aki meg­mutatta, hogy a világ legelső katonája a magyar huszár. Gyönyörű hazafias beszéd­ben méltatta az ünnepeltet, aki az arany vitézségi érmet vakmerőséggel határos szolgálataiért nyerte el, mikor mint járőr nehányad magával 60 kozákból állő csa­patot kergetett széjjel, s az ellenség által megszállt területet bekalandozva, élete koc­káztatásával fontos híreket juttatott el parancsnokához. Ezután vitéz Hellebronth Gusztáv altábornagy, az ünnepelt hazafias erényei bői kiindulva, igen szép beszédet intézett a jelenlévő közönséghez. Megemlékezett az egri Főkáptalan nagylelkűségéről, a- mely már eddig is 500 hold birtokot ajánlott föl ilyen hazafias célra. Hangoz tatta, hogy vitézség szerezte meg a hazát, vitézség tartotta meg ezer éven át, vitéz­ség fogja visszaszerezni az elrabolt ré­szeket és hogy a kard a magyarnak ma is éppen oly fontos szerszáma, mint az eke. A beszéd után a járás, a község és a Főkáptalan képviselői üdvözölték az új vitézt; majd az esperes-plébános áldotta meg ünnepélyesen a telket és az új vitézt, szép, hazafias beszédet intézve az ünne- pelthez és a közönséghez. Ezek után az új vitéz köszönte meg az üdvözlő szavakat, megígérve, hogy a magyar haza és Aranyos községe ezután sem fog benne csalatkozni. Végül Parentézy Jenő köszönte meg a vendégek megjelenését s a Szózat el­éneklése és a magyar «Hiszekegy» el- imádkozása után véget ért a szép ünnepség. A díszebéd Lukács Ferenc esperes­plébános vendégszerető asztalánál folyt le, melyen részt vettek: vitéz Hellebronth Gusztáv altábornagy, Juhász László tá­bornok, Zalán Antal ezredes, Szentirmay Zoltán százados, Fábián Zoltán szolgabiró, Beniczky Elemér földbirtokos, v. országgy. képviselő, Csima Jenő főkáptalani intéző, Wágner Miklós földbirtokos, Lábos Elek főkápt. erdőgondnok, Parentézy Jenő he vesbátori főjegyző ős mások. Ebéd alatt nagyon szép pohárköszöntők hangzottak el úgy a házigazda, mint a jelen voltak részéről, amelyekben megemlékeztek a kor­mányzóról, a nemzeti hadseregről és az adományozó Főkáptalanről, s természetesen az ünnepelt vitéz Karczag Jánosról. Friedrich Istvánt kihallgatták a rendőrségen. A főkapitányság ma — tekintettel Friedrich mentelmi jogára — egy meg­hívót kézbesített Friedrichnek, amelyben felkérték, hogy tanúként kihallgatáson jelenjék meg a rendőrségen. A fasiszták ügyének nyomozása, úgy látszik, azzal fog végződni, hogy a fasiszták büntető cse­lekményt nem követtek el. A rendőri nyo­mozás megállapította, hogy a fasiszták titkos programmjukba nem vették fel a fegyverkezést ás a király-kérdést. Fried­rich egyébként d. e. J/4ll órakor érkezett meg egyedül a főkapitányságra. Felsétált a Illik emeletre és amikor egy újságíró beszélgetve felkisórte, Friedrich derűs hangulatban a következőket mondotta: Szerkesztő úr, hol vannak a tankok és a nagy ágyúk? Friedrich megérkezését azohoal je­lentették Andrejka Károly főkapitány helyettesnek és amikor a politikai osztály vezetője Friedrichnek ajtót nyitott, köl­csönös üdvözlések után így szólott a volt miniszterelnök: Mi már ismerjük egymást Méltőságos uram a királypuccs idejéből. A királypuccs alkalmával u. i. Friedrich nemzetgyűlési képviselőt néhány rövid, óráig tartották a rendőrségen. A főkapi­tány helyettes 11 órakor kezdte meg Fried­rich kihallgatását, ami tekintettel arra, hogy az összegyűjtött anyag miatt Fried- richet részletesebben kellett kihallgatni, la­punk zártakor még mindig tart. Tanúlmányi kirándúlás. A ciszt. Rend egri Kát. Szt. Barnát főgimnáziumának 102 diákja 5 felügyelő tanárral ma reggel 5 óra 50 p. kor Hatvanba megy. Onnét — a cukorgyár megtekintése után — dél­ben tovább utazik Aszódra, hol a fii- nevelőintézetet nézik meg. A kirándulók az esti vonattal, 10 órakor, jönnek vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom