Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-16 / 261. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1922. november 16. Bulgária örül, hogy megszabadul a Wrangel-katonáktól. Szófia. Az Echo de Nációnál «Bulgáriában« cím alatt megjelent cikkében azt írja, hogy Bulgáriában a kormány támogatásával vörö3 hadsereget szerelnek föl. Ezek a hírek a Wrangel tisztek köréből származnak, akiket a kormány távozásra szólított fel, mert okmányok tanúsága szerint, az ország békéjét és nyugalmát veszélyeztették és összeesküvést akartak szítani. A bulgár kormány nem követi sem a Wrangal, sem a bolsevisták politikáját, éppen ezért nem is léphet fel az orosz menekültekkel szemben mindaddig, amíg ezek nem akarják az ország békéjét érinteni. Bulgária egyébként örömmel fogadja Nansen fáradozását, amely az orosz menekültek hazaszállítására irányul. Építőipari munkások szak-tanfolyama. Eger, 1922. nov. 15. Az egri Népifőiskola nemzetnevelő munkaterét új körrel bővítette. Az idén már szaktanfolyamot kezdett építőipari munkások számára. Ez a tanfolyam ácsoknak, kőműveseknek nyújt továbbképzést s előadásokra hetenkint háromszor járnak a hallgatók. Az órákat este 6-tól 8-ig tartják és előadók : Márkus Béla építőmérnök, Kántor Nándor áll. főreáiisk. h. igazgató és Subik Károly érs. titkár, aki a szociális ismeretek körét tanítja. A szaktanfolyamnak a következő 22 hallgatója van: Bozsik András kőműves, Füst András kőműves, Garabás István kőműves, Gaál Bertalan ács, Kánya Gyula ács, Kovács István kőműves, Kovács Mihály ács, Kovács Pál ács, Miskolczy István kőműves, Nagy Béla ács, Pele Béla kőműves, Pele József kőműves, Sallay Árpád kőműves, Taray Dezső kőműves, Tóth Bertalan ács, Urbanovits József kőműves, Vass László kőműves, Vrcső András kőműves, Vargóczky Mihály kőműves, Zseliszky József kőműves, Zsemlye Béla ács ésZsihola Lajos ács. A megnyitó ma (szerdán) este 7 órakor volt, amikor is Rusztek Károly, a Várm. Szabadott. Bizottság ügyv. elnöke és Werner Adolf dr. c. főigazgató, a Nép főiskola és e szaktanfolyam igazgatója, rajzolták meg tartalmas és lelkesítő beszédeikben a tanfolyam szellemi, erkölcsi és közgazdasági célját, fontosságát. Ennek az életrevaló tanfolyamnak nemcsak Eger és a magyar ipar szempontjából örvendünk, hanem örülünk magyar nemzeti szempontból is. Uzsora a fával. Néhány nap óta hűvösre fordult az idő. A fával spekuláló falusiak felis használják az alkalmat s rengeteg fát szeke- reznek be a városba. Minden nap, de különösen heti-piacok alkalmával, csak úgy ontják a falusi fás szekereket az Egerbe vezető utak. S az üzlet már a végeken megkezdődik. A hóstya apró házai előtt meg-meg- áll egy-egy kocsi s néhány darab fát lelök a kocsis, a fa gazdája. Aztán alkusznak. 100 korona egy hasáb fa. Nem is olyan kiadós, vastag, hanem afféle vé- konyka. Persze a venni szándékozó néném- asszonvok erősen tiltakoznak a «szabott árak» ellen. Mindhiába. Az eladó nem enged s vagy megveszik a fát, vagy felrakja újra és tovább cammog. Közben hangosan morfondirozik: .. . drágán verik föl a lóra a patkót; most csináltatta meg a kocsiját ; drágán vette ő is a fát stb. A Vásártéren aztán már az egész kocsira folyik az alku. Kevés a vevő a hűvös időjárás ellenére. 5—7 ezer koronába kerül egy kis kocsi fa. A «nagykocsi» pedig ennél jóval több. Szegény ember ezt nem is igen tudja megvenni. Inkább elmegy a piacra, ahol a gombás asszonyok helyén most vágott fát árulnak a falusi asszonyok puttón-, háti-számra. 240 koronára tartják hátiját. Bizony kevés van benne. Ami van is, hitvány, értéktelen. Némelyik darabból csak úgy csurog a víz! Látszik, hogy «alkalmi» vágás. Da azért veszik, mert főzni csak kell s nem kell egyszerre annyi pénzt kiadni érte, mint a Vásártéren. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL. Külföld. Bulgária szövetséget kötött Romániával. — A cseh sajtóban óriási rémületet keltett az olasz fasiszták uralomra jutása. — Romániában is megindult a fasiszta mozgalom, melynek célja a szláv gyűrű széttörése. — Mussolini hódoló táviratot küldött a pápának. — A nemzetközi siberek a márka után a frankra vetették magukat. — Amerika intézményesen biztosítja a faj védelmet. — Stinnes a német helyzet ura. — A keleti konferencia elhalasztása végzetes eseményeket idézne föl. — Az osztrák monarchisták támadják Hötzeadorfi Oonrádot. — 4 és y8 milliárd a hiány a francia költségvetésben. — Románia megakasztja az európai hírszolgálatot. Magyarország. Az olasz követ látogatást tett a miniszterelnöknél. — Kállay pénzügyminiszter a téli kiviteltől várja a korona szilárdulását. — Péazünk sorsát a jóvátétel! kérdés dön^i el. — A cseh határon 80 vaggon burgonya jött át. — Revertera gróf szerint IV. Károly a németek háta mögött nem akart külön békét kötni. — Átszervezés előtt van a belügyminisztérium. — Wied herceg Budapestre érkezett. — Apponyit is kikezdte a cseh rágalom-hadjárat. — Szombathelyen a húsárak leszorításában versenyeznek a mészárosok. HÍREK. Eger, 1922. november 16 Kalmár Gáspár meghalt. Eger iparának egy tekiatélves vezető egyénisége, Kalmár Gáspár cukorkagyáros, halt meg tegnap hajnalban 49 éves korában. Kalmár Gáspár már régóta szívbajban szenvedett. Bejá különösen a kommün zaklatásai után lett súlyosabbá. Pár nappal ezelőtt szóihűdés érte. Jobboldali része teljesen megbénúlt, öntudatát elvesztette. Eszmélete pillanatnyi időközökben a szél- hűdést követő első 48 órában visszatért ugyan, de később már senkit sem ismert meg azok közűi, akik betegágyát körülvették. S anélkül, hogy visszanyerte volna öntudatát, ma hajnalban csöndesen elhúnyt. Kalmár Gáspár a munka embere volt. Kis cukrászdájából vas-szorgalommal fejlesztette ki cukorkagyárát. A cukorgyár eleinte szűk keretek között mozgott, de pár ev múlva már az egész országot elárasztotta cukorka-gyártmányaival, bonA virágok fejedelme. Tóth Lajos Szervita utcai kertészetében. A virágok fejedelme a fehér krisan- témum. Magas, karcsú száron ring hófehér feje. A nyári virágzás uralkodója a rózsa, az őszi és téli hónapoké a Chrisaníemum japonicum, a fehér japáni virág. Á rózsát neveli a nap. A tavasz már süvege mellett hozza. A krizantémum az avarból emel kedik ki s győzelmesen virít a téli hó felett. Küzd a fojtó köddel és a faggyal. Rája már a nap is hidegen mosolyog. S ezért szeretem a krizantémumot jobban. Jelképe a küzdő életnek, a szeretetnek, amely áttör a lemondáson. S a mogorva télkirály előtt meg nem alázkodik. Hónapokig várok az érkezésére. S királyt megillető hódolattal köszöntőm. Szeretem azokat is, akik értenek a krizantémum nyelvén, a kertészeket A napokban ellátogattam Tóth Lajos Szervitautcai kertészetébe. Tóth Lajos megmutogatta a krizanté- mum-házakat. Három üvegház van tele krizantémummal. Az első virágházban csak egypár lilába hajló rózsaszín primula és tűzpiros Í ciklámen bontotta meg a fenségesen fehér színhangulatot. A krizantémum-íenger elő- szörúgy tűntföl, mint mozdúlatlaii vízfodrok ■ hab uszálya. S mikor közelebbről megnéztem őket, ünnepies rokokó-dámák fehér fürtéit láttam. . . .Ciklámen piroalott az álom dámák hajában. S a virágház halkan mesélni kezdett. Éjszakánként itt fürge manók járnak. S fehér márványból vésik ki a jadatszerűén göndör szirmokat, úgy, mint ahogyan agyagból teremtetett az első ember. S a teremtés lelket lehel a fehér csodába, melyen égi tisztaságtól fénylik a menyegzői köntös. Azt gondolnád, itt ezer menyasszonyálom szendereg. S várod a fölbukkanó arcokat, amelyek sohasem jönnek. Nem jönnek . . . soha ... s te mégis i úgy hiszed. S Tóth Lajos becézve simogatta a ; titok fehér virágát. — Hét hónapig fejlődik és készül a ; téli nászra. Nézze, — milyen hullámos a fejecskéjük. Vakítóan fehérek, mint a tajték. Tisztábbak, mint a liliom. Levélruhájuk olívzöld. Ilyen lehet’ egy fehérbe öltözött leány, mikor az első bálba megy. Ilyen brizantémumok sehol máshol nin- csennek, csak nálam. . . Az idén nem volt napfény. Azt hittem, hogy nem jönnek a régi díszben. . . De fölnevelte őket a szeretet. A szeretet az ő napjuk. Tavasszal puhán meg kell vetni az ágyukat, a földet, ahol hét bosszú hónapig álmodnak. S valósággá válik titokzatos álmuk. Minden a föld: De a földet keverni kell. A korhadáéból emelkedik ki diadalmasan a krizantémum. Sokan a sír virágának hívják, pedig az élet virága. Rejtett tüzek lobognak benne. Lángok. De csak az melegszik meg tüzénél, aki tud a nyelvén, aki szereti. Másnak hideg és meg nem nyilatkozó. Csak dér és zúzmara. A krizantémum fehér tisztasággal merenget felénk. Rokokó-dámák fehér fürtait láttam. Ciklámen piroslott az álom dámák hajában. A virágerdőből tündérarcokat vártam, amelyek nem jönnek el soha. . . Valakit mindig várunk, de az nem jön el soha. (J. J.)