Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-12 / 258. szám
Ara 10 korona •£ger, $922. november 12. vasárnap XXXIX. évf. 258 sz. mmStSUK 'KuM msmkXä*ÜS&Xmi {&*>. »tflMMiiStt’rtt mmmmaam» műm? Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Megy ed évre 560 K. — Egg hóra 200 K, POLITIKAI NAPILAP. Felelős smtaviA: B8BZNXT IMBE Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Reng a föld. Eger, 1922. november 11. Reng. Egész Európában : kelettől nyugatig s a Balti-tengertől a Földközi tengerig. Mindenütt. És ennek a földrengésnek jelzője, szeizmográfja a — pénz. A márka, ama gyár és osztrák korona, a frank, a szokol stb. stb. Ezek mutatják a legjobban, a leg pontosabban, legérzékenyebben a belső erők nyugtalanságát. Ezek mutatják, hogy a nemzetek, népek lelke kétségek közt hányódik és kétségbeeséssel küzd. A német márka őrületen zuhanása, úgy látszik, magával ránt mindent: ellenséget és barátot egyaránt. Az ötven milliónyi német nép nemcsak maga merül el, hanem magával viszi az örvény mélyére leggyűlöltebb ellenségét: a franciát és menthetetlenül a mélyre jut egész Közép- Eurőpa. Most kezd világosan látszani, hogy a béke diktátorai rosszúl számítottak. Egy fél évszázadon át azért akarták dolgoztatni a tengernyi németségei, hogy a francia kényelmesen, dologtalanul élhessen. Az a bizonyos jóvátétel olyan kemény dió leit, amelybe aligha bele rém törik a franciák foga. A német nép, amely mindekkoráig sziklaszilárdan bízott jövőjében, — elvesz tette ezt a bizalmat a pénze a bizalommal együtt veszendőbe indúlt. Ma már ott tart, hogy egy svájczi fillérnek egy hatszázad részét teszi. S vele remiik a frank, amely eddigelé már 33—34 fillérre esett. Vele romlik a szokol, amely ugyan 80 koronán áll a mi pénzünk szerint — papiroson, de a valóságban félennyit sem ér. A germán izom elernyedt, a lelkek elfásúltak. Azt gondolják: minek dolgozzunk mi másnak, miért dolgoznánk mi ellenségeinknek. S ha az ötvenmüliőnyi I német nép így gondolkozik: ennek hatá- j sät — mint a kép is mutatja — rögtön j megérzi a francia. Franciaország politikusai, hogy .az állam nyugalmát fenntarthassák : folyton a jóvátételen nyargaltak. Most ez a ló megcsökönyösödött. Nem megy tovább. S ha a franciák politikai bölcsei haladni akarnak, le kell szállsniok erről a lóról. ! Németországnak terhein könnyíteni | kell; a jóvátétel kérdését máskép kell kezelni, mert különben ^ész Európa össze j omlik s benne összeomlana!? a győző államok is. Kemal pasa kardjával ütött nagy lyukat az úgynevezett békeszerződéseken; a németek pedig közgazdasági életükkel mutatják ki ezeknek a kegyetlen gyűlölettel diktált «békepártoknak» tarthatatlanságát. Észre térnek-e a győzők: nem tudhatni. De ha nem veszik elő a jobbik eszüket: bizony bekövetkezhetik az általános európai földrengés, Európa pusztulása. Még az idén nem gondoskodnak az ínségesek törvényhozási támogatásáról. Folyik a gyűjtés a Horthy-akcióra. Eger, 1922. november 11. Egyes lapoknak az a híre, mintha az országos Ínség kérdését legközelebb törvénnyel rendeznék, arra a félreértésre ' szolgáltatott okot, hogy a kormányzó kez- ! deményezéséből folyamatban levő Ínség I enyhítő mozgalom további társadalmi tá- j inogaíásá.ra szükség nincsen. Illetékes hely- i ről azt az információt kaptuk, hogy a : Horthy-akció továbbra is változatlanul az < eddigi módon folyik és legfeljebb arról i lehet sző, hogy « leszűrendő tapasztalatok alapján a nyomor elleni küzdelemre a jövőben állandósított szervezetben lehet folytatni. Arra azonban senkisem gondol, hogy a folyamatban lévő és minden részébon eredményesen működő mozgalmat most egyszerre félbeszakítsák és az idei i télre törvényhozási utón gondoskodjanak ! az ínségesek támogatásáról. Az önkéntes I * áldozatkészség megnyilvánulásától ennél j fogva ne tartson vissza senkit az a téves elgondolás, hogy az állam úgyis törvénynyel gondoskodik az ínségesekről és így nincs szükség arra, hogy társadalmi úton hozzájáruljanak az ínség enyhítéséhez. Ellenkezően, bármily elismerésremóltó mó dón nyilvánult is meg eddig a társadalom jó szíve, a mozgalomnak a drágulással ! egyre növekvő óriási szükségletei az ál- ! dozatkészségnek további fenntartását sót fokozását teszi múlhatatlanul szükségessé. «Nem kell a vallás!» mondja a francia szabadkőművesek közgyűlése. A francia Nagy-Orieus szellemi vezérlete alá tartozó 527 szabadkőműves- páholy kiküldöttei nemrégiben tartották Párieban évi közgyűlésüket. A jelentésekből kitűnik, hogy Géniben a szabadkőművesek világszövetségének központja működik, melyben a német és angol páhoÁ.z egri fardök. Irta: Breznag Imre. A Városfejlesztő r. t. új gőzfürdőjé- nek megnyitása alkalmával mondotta Bá- ; rány Géza igazgató: — Mikor lebontottuk a nagy me- j dence keresztfalát, csupa olyan téglát ta- ■ lálvunk, amely az egri érsekség téglagyá- • rában készült. Mindeniken rajta volt az j A. E. A (Archi-i?piscopuB Agriensis.) így ; tehát bizonyos, hogy ez nem török fürdő... j Igaza volt az igazgató úrnak, de persze csak — részben. Erre vonatkozóan a következő fel- ; világosítást adhatom. Katona István jeles történészünk azt i mondja nagy munkájának (História Cri ; tica) XXVII. kötetében (614. lap): «A vár < külső kapuja mellett márvány kőre vésett török írás volt. melynek értelme ez: — Itten, a’ hol ez a’ kő vagyon, muzsika- ! ház volt annakelőtte. Ezen várat laká Ali Basa, ki Kon- j stentinápolyba írt a’ Vezérnek, es köuyör ! gött, hogy innét elraehessec. Ezt ő megnyerte és helyébe más jött, nevezetesen j Vernaut (talán: Arnauth) Basa. Ez idővel I egy szép fürdőházat építtetett ...» Az itt említeti basák a XVII. század j legelején parancsnokoltak Egerben, hol ; úgy látszik, Arnauth basa építette az első > fürdőt, mely különben is fontos tartozéka a mohamedán rítusnak Mivel pedig akkortájt, a török meg szállás első éveiben, sok zaklatásnak vol tak kitéve a tarfejűek: nagyon valószínű, hogy ez az új fürdő nem eshetett messze a vártól. Azt kell föltételeznünk, hogy közel volt a fentebb említett muzsika-házhoz, mely viszont csak a vár falához épített Gallassy ház helyén lehetett. Erős a hitem, hogy Taray József kalapos mesternek a Káptalan es Dobó utca sarkán levő háztelkén volt ez a fürdő. Emellett a föltevés mellett szól Evlia Cselebi török világutazó följegyzése is. Ez a jeles török 1665 ben járt itt és terjedelmesen ír az akkori Egerről. Egy helyütt ezt mondja : «Három hévfürdője van: egy a férfiak, másik íz asszonyok, a harmadik az állatok számára Némi tekintetben haszno s knak bizonyultak, a rühességet és frengi (frenk=franki, valószínűen bőrbaj) betegséget meggyógyítják.» Más helyen ismét így emlékezik meg az egri fürdőkről, amikor bizonyosan az emberek számára épíiett fürdőket érti: • Fürdője van kettő: egyik a belső vár kapuja alatt, a hídfőnél. Ez a Valide szultána fürdője, mely nagyon szép, kellemes vizű, hat kamrájú fürdő; egész kupoláját vörös keramit födi.» Semmi kétségünk nem lehet arra nézve, hogy itt a mostani Taray-házról van sző. Ehhez közel volt a fő útvonalon lévő mai Barátok hídja. A Hatvani-kaputól föl egész a régi Hosszűpince épületig (ma: a Szepesy Mihály és Salamon Antal háza) gerendákkal megalapozott rőzse út volt, melyen Buda felől bonyolódott le a forgalom a mai Káptalan utcán át. Ott volt az a sarok-ház, amely ma Taray József kalaposé. Ezt a házat Ürményi József állatorvos és kovács a múlt század ötvenes éveinek derekán megvette s mikor pár évvel később lebontatta az udvarán levő mellékhelyiségeket, négy alacsony, csúcsíves boltozatú kamrát, — alattuk szép faragóit kövekkel s részben vörös márvánnyal kirakott fedett víztartókat talált. Mikor kitisztították, az egyikben bővizű forrás buggyant föl. amelyet alig tudtak eltömni. Mivel ezt a tényt illetékes helyen nem jelentették be, csak később jutott köztudomásra. így aztán sem a víz hőfokát, sem a vízszín magasságát, sem a forrásnak vízszolgáltató képességét nem tudták megállapítani. Csak kesereg a régi «Eger» c. lap egy cikkírója (1864. spr. 7 diki 14. sz.), hogy «az érdekes adatok a föld alatt pihennek.»
