Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-11-12 / 258. szám
mm népújság 1922. november 12. lyok k;vételével az összes többi államok szabadkőműves páholyéi tartoznak. A német porosz páholyok azért nem léptek be a francia vezetés alatt álló szövetségbe, mert ezek azt kívánják, hogy a német nemzeti érdekekkel ellentétes politikai állást foglaljanak el, amire a németporosz páholyok nem hajlandók. Az angol páholyok viszont azért nem lépnek be a Nagy-Öriensbe, síért a szövetség az Istenben való hitet elveti. Ezzel ellentétben a többi, a majdnem teljesen elzsidósodott középeurópai szabadkőművesség — így a Magyarországon lévő is — magáévá tette a párisi páholy egyház és keresztényellenes programmját, amely kölönösen a val ásoktaíásnak az iskolából való kizárását követeli. Még mindig nincs vége a szüretnek Egerben. Eger, 1922. nov. 11. A rendkívüli időjárás, a rengeteg eső s az ennek folytán járhatatlanná lett utak következtében megértük azt, hogy az egri hegyeken a szüret még most sincs befejezve. Pedig már november derekán járunk s máékor már ilyenkor Kiforrott kar- coet ittak az emberek. Most pedig, elvetve bár, de mégis lehet mustot inni. Mint értesülünk tegnap még a Szép asszonyvölgyben is szüretelte« és az eddig künnbagyott szőlő — igaz hogy csemege- szőlő volt — nem volt nagyon rothadt s jominőségű mustot adott. Ezen kívül még mindig van néhány nagyobb szőlősgazda, aki nam fejezte be a szüretet. Különben a bepincézett borok már nagyrészt kiforrtak, de még mindig igen gyenge a borforgalom, szinte a helyi fogyasztásra szorítkozik. Az elmúlt hét azonban mégis némi szilárdulást hozott a borpiacon. A külföldi kilátások még homályosak — s a Borászati Lapok szerint — mintha egy titokzatos erő lépten-nyomon negligálná a bortermelés, a borkereske lem érdekeit. Sem Ausztriával nem tudjuk a már megadott jogainkat érvényesíteni a osí h magyar tárgyalások reményei pe dig eddig még nem tények. Bizonyoe, hogy az osztrák piac el vesztése szinte már átment a köztudatba és az új piacok feltárása erős zökkenést fog jelenteni borkereskedelmünkben, különösen. mikor Lengyelország is 100%-kai emelte a vámot a borra. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen Az ipartestületi székház. Eger, 1922. november 11. Részletesen ismertettük már azt a tervet, amellyel az Ipartestület elnöksége iparos székhazat akar építeni Egerben. 4000 darab egyenirint 500 koronás részjegyet bocsátanak ki, amelyeket éven kint kisorsolnának úgy, hogy bizonyos idő alatt mindenkinek pénze visszatérülne. A részjegyek jegyzése elég szépen folyik, de — véleményűi k szerint — nem olyan eredménnyel, mint vártuk volna. Bizonyára nem nagy dicsősége az egri iparosságnak, hogy még mindig ninc3 székhaza, de az még kevéssbhé válik dicséretére, ha ezt a 4000 darab részjegyet sem tudja elhelyezni az Ipartestület s továbbra is hajlék nélkül marad. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni: mily roppant fontosnak tartjuk, hogy ez az érdemes mozgalom kedvező eredmény hez jusson. Éppen azért a lehető legmelegebben ajánljuk, különösen az iparosság figyelmébe a részjegyeknek minél nagyobb számban való jegyzését. Aki megjósolta a törökök győzelmét. Egy lengyel cigány asszony beteljesedett jóslata. — Mit mond a jóslat Magyar- országról ? Eger, 1922. november 11. A török győzelemmel és a keleti hely zet megváltozásával kapcsolatban érdemesnek tartjuk fölidézni egy lengyel cigányasszonynak 1917 ben mondott jóslatát, amely az elmúlt 1921. évben több magyar újságban is megjelent. A jóslat egyes részeit szőszerint adjuk a következőkben: «A megváltás keletről jön. Aki a lobogót fölemelte, az hozza a fordúlat kezdetét. Sokan belátják, hogy kígyót, melengettek keblükön. Aki nyugodtan tudja megvárni a kerék fordulását, be fogja látni, hogy ahol az igazság, ott a gyOze lem. Ostobák, akik a szélcsendet meg- nyujtják, mert ennél nagyobb lesz a vi har. Sok trón felborul és sok oly király is elmegy, kinek trónja is megmarad. Sok ember a maga készítette hurokba fogódik meg. Oly nemzetek, amelyek egymásnak ellenségei voltak, barátokká lesznek, bár tenger választja el egymástól óikét, mely irigységük oka ás egymást segíteni fog ják. Keleten irtózatos vérontások lesznek, j melyeket jogos harag fog diktálni. Nem ; kell félteni azokat, a«ik «1 nem árulják i hitüket, akik1 a kardot a levegőbe dobják ; s ei tudják kapni, harcba mennek hitük ért, mint egykor, régen. Ez rémes ellenség! Észak urai jó szívvel lesznek irántuk és segítségükre sietnek s ez, hamar fogja a régi világot helyreállítani Nem kell félteni azokat, akik ellenségeiknél a legtöbb gyűlöletet váltották ki maguk el len. Nem bír velük sem víz, sem tűz. A lótusz hazája felszabadul és jaj lesz elnyomóinak. A vizek urára Napkelet hoz pusztűlá«t. A legálnokabb kis nemzet méltó véget ér. A tenger urának (Anglia) és a szép asszonynak (Franciaország) házassága fölbomlik. A tenger urának bukása akkor kezdődik, amikor megjelenik a fekete vízen a fehér hajó. A tenger zsarnoka, kénytelen lesz tűrni a mások zsarnokságát és sohasem lesz többé si kere scm szárazon, sem vízen. Aki a hegyekbe ment s ott nem bírtak vele, országok hallgatnak szavára, fölemeli a zászlót és nem hagyja az arany kupola kát. Rémes lesz az ellennek, amikor ő a tengerre száll. Várjátok, hogy jöjjön a fekete vízen a fehér hajó. Magyarország ? Egy oly madár, mely csak a mesében lótt zik és a melyei, szintén meg akarnak tépázni a dögkeselyűk, fölrepül, mikor nem is várják! Mikor teleírják az 1922. évet, látni fogtok olyan urakat, akikre nem is gondoltok, személy szerint csak kettőt olyat, akikre már régen vártatok !» (BEGKEBEI® SR53S4S S52E3 kis hírek a nagyvilágból. Külföld: Amerikában megengedik a könnyű bor és tör árúsíiását. — A német politikusok helyeslik a kancellár jőváté- teli politikáját. — Amerikában propagandát kezdtek a szövetségközi adósságok törlésére. — A szövetségesek kiegyeznek Angőrávai. — A szerb kormány 800 millió sürgős hadihitelt kér. — Ausztria hadiszeri gyárt Oroszország és Jugoszlávia számára. — Einstein kapja a fizikai Nobel- díjat. — Emelkedik a márka ás a frank. Matjyarorszag: Borzalmas helyzetben vannak a nyugalmazott postamesterek. — Megrendszabályozzák a politizáló szak- szervezeteket. ~ József kir. herceg állapota javult, de mag a kórházban marad. — Nem lesz sztrájk a vasiparim:». — Nov. 20-án lesz 10 éves Ottó trónörökös. — Szegeden lelepleztek egy utasszöktető irodát. Minden magyart úgy áld meg a magyarok Istene,ahogyan az ország- és nemzetmentő Horthy-féle nyomor-enyhítő törekvésre — vagyona arányában — áldoz. Hammer Purgst :llís megemlíti,* hogy «IV. Murad alatt Kara Musztsfa fürdőket építtetett Egerben.» Tehát nem is egyet, hanem többet. Mivel pedig IV. Murad a XVII. század második negyedében ural- dott, ez az újabb (újabb történelemben is följegyzett) fürdóépítés pár évtizeddel későbbi keletű, mint az előbb ismertetett. Hogy a Kara Musztsfa fürdői hol lehettek, hiteleden nem tudjuk, de hogy közel (sőt közvetetlen közel) kellett lenniök a hőforrásokhoz, az a dolog természetéből következik. Kétségtelennek kell tehát tartanunk, hogy a több ízben említett fürdők közül egy azonos sz Eviia Cselebinél előforduló fürdővel. A másik fürdőnek bizonyára a ma is meglevő hőforrásoknál kellett épülnie, tehát azonos az érseki fürdővel. Evlia Cselebi följegyzéne ugyan zavaros e te kintetben, mivel így szól: «A másik (t i. fürdő) a Kaimét kapu közelében kisebb szerű, keskeny fürdő, kályhával». A zavart az idézi elő, hogy ő a város öt kapujáról a következőképen emlékezik meg: «Az első a keletre néző Ilid- se kapu (bizonyára ez volt 3 Makiári kapu a Szabó Kálmán kereskedő háza mellett), mely háromszoros erős kapu; három fol* Geschichte des Os manischen Reichs V. kötet, 332, lap. vonóhídon kell előtte keresztüitnenni; két oldalán lőrések vaunak. E kaputól jobbra van a délre néző Hatvani kapu (a mai paro- chia sarkánál keletnek kanyarodó úttes ten), mely másik szögletén áll s kettős árokkal, négyszeres erős kapu, melyet nagy ágyúk vesznek körül». Legutolsónak említi e sorrendben a Kaimét kaput, mely tehát csak az 1878-ig, tehát legtovább, fennállott Cifra-kapu lehetett. Előtte van ugyanis e sorrendben a Martalóc kapu (bizonyosan a Rác vagy Szent Miklős-kapu a Széchenyi utca végén), melyhez — Eviia Cselebi szerint — «deszkával fedett, ezerötszáz lépés hosz- szú, tiszta főút van». Hogy nem rosszúl okoskodom, a továbbiak igazolnak. Ezt mondja ugyanis folytatólagosan Eviia Cselebi: «E kapun (t. i. a Kaimét kapun) kívül a Makia (talán a Makiár szóból veszi az Eger folyó nevét) völgyében nehány zia- met-birtokot képező s néhány állami bir tokot képező szép vízimalom vau. A víz, mely a Makia völgyébe nóüány erős, vastag zsilipen jön be, a nagy külvárost (t i. Egert) kétfelé osztja». Világos ennélfogva, hogy a török vi lágutaző, aki talár» csak otthon dolgozta föl jegyzeteit, összetéveszti munkájában az Ilidse és Kalraet-kaput, vagyis a Mák lári- és Cifra-kaput. Különben még más bizonyítékot is hozhatok fel állításom igazolására. Eger várának és városának egy régi képén, — Braun és Hogenbergius «Civitates Orbis Terrarum» c. Kölnben megjelent muukájá bari — ott van a fürdő képe is. Felismerhető ezen a képen a Makiári kapu s azon kivűl -a fürdő: hengeralakú, Kupolás épület. Ámbár ezeknek a régi képeknek a hitelességéhez, különösen ami a helyzet-rajzot illeti, sok szó férhet: mégis föl kelt tennünk, hogy a fürdő épülete nem pusztán a rajzoló képzeletének szüleménye, hanem a valóságban is meg kellett lennie. Ez a kép 1617 bői való, tehát az egri török uralom harmadik tizedének elejéről, s szinten igazolja Eviia Oselebinek későbbi keletű állítását. A több szerzőnél is említeti fürdők egyikének tehát a hévtorrások méltat!, kellett lennie, Erre enged következt <tm a múlt század derekáig általában használatos török-fürdő elnevezés is, amely az ér S8ki-fürdő£ jelentette a köztudatban. A mai Erzsébet fürdőről itt nem lehetett szó. Ezt ugyanis, több viskó és elhagyott telek helyén, 1861-ben építtette Simkovits Imre, az egri íőkáptalaa jószág- kormányzója. Volt ugyan ott mosőhely s egy igen szerény fürdőmedence is, melyet pár krajcárért használtak az egyszerűbb néposztálybeliek. (Folytatása következik.)
