Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-06-27 / 143. szám

Ära hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 K. £g*r, 1922. június 27. kedd. XXIX. évt. 143 st­fíp/7 Jlép ujj ág vasasé«* *tSS«íi s»saiai a**iíitó*S4i ^íís és Eélévi «lőfisetést s«n íogadnnk «5. j évs« 170 X. — Sgg kör» 60 X. • POLITIKAI NAPILAP. Felelőssaerkesziő: BREZNHY IMRE. paupera pmtic interpellációja a JlipszaVa egyiH ciHH^ről. A nemzetgyűlés ülése. Budapest. A mai nemzetgyűlést fél 10 órakor nyitotta meg Szcitovszby Béla al- elnök. Bejelenti, hogy megalakult a kér­vénybizottság, melynek elnöke Németh Vince, jegyzője pedig Hedri Lőrinc lett. Nem alakult meg az összeférhetetlen­ségi állandó bizottság, valamint a víz-sza ki bizottság sem. Az elnök ezután fölhív­ja az egyes bizottságokat az osztályok megalakítására. Jelenti továbbá, hogy Ernszt Sándor Budapest 3-ik kerületi man­dátumáról lemondott. Az elnök ezután jelenti, hogy Heves­megye Gyöngyös-kerületi képviselőjének dr. Bozsik Pálnak, a mandátuma ellen pa­naszt adtak be. A Ház a bejelentést tudo­másul veszi és a bizottsághoz utasítja. A Ház ezután áttér az interpellációkra. Usetty Ferenc, Proppar Sándor a Népszava elkobzása ügyében interpellálnak. Pa- upera Ferenc felolvassa a Népszava cik kőt, ami miatt az elkobzás történt. Felol­vasás közben a Ház több oldaláról köz beszólások hangzottak el. Szabó József a szociálistáb felé fordulva: Az internálást a szociáldemokraták találták ki. Az ön védelemre szükség van, általában az ösz- szes internáltak érdekében mindent elkö vetnek a kormánynál, de eddig eredmény­telenül. Paupera folytatja a beszédét, de a nagy zajban nem hallani. Szcitovszky al- elnök mindig csenget. Paupera megúnja interpellációját és kérdi, hogy van-e a kormánynak tudomása arról, hogy a Nép szava tegnapi számában írt cikk miatt a lapot elkobozták. Az interpellációra az igazságügyminiszter válaszolt. Kijelenti, hogy nem volt tudomása a Népszava el­kobzásáról, de megvizsgálja az ügyet. A kivételes hatalomra vontkozőan megál­lapította, hogy ezeket a törvényeket olyan időpontban hozták, amikor ő sem háború­ra, sem szociális forradalomra nem számi tott. Viszonyaink következtében a törvé­nyek megváltoztak. Igazi béke még most sincs. Továbbra is szükséges, hogy a bé­két a nemzet és a társadalom érdekében megszilárdítsuk. A Ház a válasz fölött nem hozott határozatot. Most Bodó János szólalt fel. A ház­szabályok értelmében kifogást emel Sze­der Ferenc hódmezővásárhelyi és békés­csabai mandátuma ellen, mint hogy a ne­vezettről megállapíttatott, hogy két évi egyhelyben való lakását nem tudja bizo­nyítani. Elnök bejelenti, hogy vitának és határozathozatalnak e tárgyban nincs he lye, mert ebben a kérdésben az illetékes bizottság fog dönteni. Ezután az összeférhetetlenségi bizott­ság tagjai letették az esküt. Majd Eőrffy Imre a házszabályok módosítása tárgyá­ban terjesztett be interpellációt. Ő már az I. nemzetgyűlésen be akarta nyújtani, mert szerinte tényleg szükség lett volna a ház­szabályok szigorítására. Felolvasta And- rássy nyilatkozatát az 1912-iki házszabá­lyok életbeléptetése előtt mondott beszé­déből. Andrássy akkor kijelentette, hogy a legközelebbi választások alkalmával ve­$se*keäst6sig i Ege?, Líceum* Ktaiáhivatalt &.í««bhb! ggess?á«í Telttea saáss ii* szély fenyegeti a parlamentet, mert a szo­ciáldemokraták erősen mozgolódnak. A parlamenti munka erejének bizto­sítása céljából a kormány megtett minden intézkedést. A kormánypártnak, a nemzet többsége képviselőinek kötelessége és jo­ga, hogy ne engedje kiszolgáltatni a par­lamentet a tehetetlenségnek éa elzüllésnek. Kéri a Házat, hogy az indítványt vegye tárgyalás alá. A házszabály szigorításáról szóló indítványt a Ház nagy többsége el­fogadta a tárgyalás alapjául. Elnök beje­lenti, hogy a házszabály szigorításáról szóló indítvány tárgyalására külön indít­ványt fog tenni. Kis hírek a nagy világból Külföld :Hivatalnöksztrájkkészül Auszt- rikában. — Anglia nem tart a Hohenzol- lernek trónrakerülésétől. — Rathenau német külügyminisztert meggyilkolták. — Véres verekedés volt a cseh képviselőház­ban. — Elnyomták az amerikai bányász­sztrájkját. — Összeesküvés áldozata lett Wilson tábornok. — A cseh parlamenti kormány egybeforrasztotta a magyarokat és németeket. — Megkezdődött Ausztriá­ban a vasút ős pősía sztrájkja. — 30 mil­lió arany rubelt sikkasztottak el az orosz propaganda pénzből. — Take Joneskut pénteken temetik. — Az angol király vaj- szállítőja vaj helyett margarint küldött a királynak. Magyarország: Nem hosszabbítják meg az árűmintavásárt. — A külföldiek hajlan­dók megkönnyíteni a főváros tartozásai­nak rendezését. — Fölemelik a képviselők fizetését. — A kormányzó kormánytaná­csosi és kormányfőíanácsosi címet alapított. — Fejenkint 300 ezer koronát örökölnek a 48-as honvédek. — Csődöt mondott a tisztviselő-nyaraltatás. — Az Akadémia Rathenau. A «Gesammelte Schriften» itt van előttem. A harmadik kötet: «Von kom­menden Dringen», A jövő dolgai, teendői. A jövő: út és cél; helyesebben: cél és út. így fogja föl ezt Rathenau is. Be­szél a társadalom, az erkölcs, az akarat útjáról és e háromban minden benne van. ó a német nép akaratát akarja belete­relni a német nép jövőjébe és ennek si­kerétől teszi függővé: vájjon a nagy te- herprőbát kibírja e Németország, nem sza­kad-e ketté a hatalmas germán híd, amely a jobb jövő állapotába visz át. Rathenau bízott a nőmet népben. Hit te, hogy egységes akarat mellett — övé a jövő. Bízott abban, hogy a nőmet akarat energiáját — sikerül egy útra terelni. Nagy mechanizmust látott az emberi organi záciőban s szerinte evvel az egy célra tö­rekvő gépezettel sikerűi átjutni a túlsó partra. Rathenau, mondják sokan : a néme­tek békebeli Hindenburgja volt. Álljunk meg e mondatnál. Németország a háború elvesztése u- tán is nagy. Nagy, mert nagy fiai vannak. Nagy volt a háború mérkőzésében, mert volt ‘Hindenburgja, Ludendorffja, II. Vil­mos császárja. Nagy volt a németbirodal- mi egység megalkotásakor, mert volt vas­kancellárja. Ma is nagy bukása mellett, mert vannak nagy emberei, akik kivezetik a zavarból. Országok, birodalmak és nagy, világ­raszóló intézmények megalkotói csak láng­elmék lehetnek, kiknek agyában megszü­letnek a merész tervek; akiknek megada­tik a hozzávaló erő, végrehajtani, testbe ölteni — a nagy gondolatot. A történet filozófiája ezt igazolja a históriai időktől kezdve napjainkig. Ellen­ben ott, ahol a századok nem szülnek na­gyokat: ott a birodalmak, országok, nem­zetek lassan letűnnek a történelem szín­padáról. Erre példa Ausztria és Itália tör­ténete. Mi, magyarok, vergődünk. Vergődünk, mert a 8 milliós magyarság nem tudott szülni oly lángelmét, ki szellemének fé­nyével reflektorként világítana a jövőbe s megjelölné a társadalom, az akarat út­ját; volna benne ihlet, prófétai jellem, ha­talom, 8 milliót ráterelni a boldogulás útjára. Fájdalom, még Benesünk sincs, olyan kaliberű emberünk, mint a cseh külügy­miniszter, aki az osztrák copfos diplomá­cia kijátszásával összefoldozta Csehszlo­vákiát, létrehozta a kisántántot, elszakí­totta tőlünk Lergyelországot, a féktelen Poincarét összehozta Lloyd George zsal, detronizáltatta a Habsburgokat, megnyerte az oroszok rokonszenvét és jő valutájá­val gazdasági krízis elé állította a ma­gyar jegybankot. Nincs és nincs nagy szellemünk, nincs magyar Mózesünk, amint a háború alatt nem volt magyar Hindenburgunk; nincs ravasz Benesünk sem, nincs Kossuth-, Széchényi- szellemű politikusunk. Szürkék, nagyon Bzürkék vagyunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom