Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-06-27 / 143. szám
9 EGRI NÉPÚJSÁG 1922. június 27. pályázatot hirdetett a középponti hatal mák összeomlásának okait tárgyaló munkára. — Meghalt az egyik dánosi rabló- gyilkos. — Károlyi védői újból kérik a vagyonnak zárlat alól való feloldását. Megnyílt az iparművészeti kiállítás. Eger, 1922. június 26. Vasárnap, f. hó 25-én nyílt meg Ku- borczy Rőzsika iparművészeti kiállítása a Városháza nagy üléstermében. Munkatársunk a kiállítás megnyitásáról a következőket írja: Valóságos szalonná varázsolta a művész keze a nagy üléstermet. A szalonasztalkákat és fotöjök-et színpompás tüll- terítök, bonboniórek, pamutbabák és díványpárnák díszítik. Egy-kót asztalkán villanylámpa áll, lilás árnyalattal batikolt ernyővel. Egy-pár batik-kötésű könyv még a kiállítás tárgya. A háttérben vannak a művésznő rajzai, színész-portrék s egy pár másolat. S a fotőjök ás asztalkák között szo- banövények zöldje simúl üdén a kiállítás lila-tónusba olvadó színeibe. Trak Géza h. polgármester 11 órakor nyitotta meg a kiállítást. Örömmel állapította meg, hogy a decentralizáció, a- mely nélkül csak álkultúrája lehet egy országnak, egyre nagyobb tért hódít s ebben a nemes versenyben jő példával jár elől e város. Eger kultúrális haladásának nevében nyitotta meg az iparművészeti ki állítást, kifejezést adván annak az óhajtásnak, hogy jön idő, amikor Eger a művészetek felvidéki központja lesz. Ebben a kiállításban, mely egy tehetséges kezdő szárnybontogatása, egyszersmind a város iparművészeti szárnybontogatását is látja. A n. polgármester megnyitó szavai után a közönség megtekintette a kiállítást. Nagy tetszéssel találkozott a lila-őszirózsás és a galamb-motívumos díványpárna. A díványpárnákat általában a szín- * * Dominózunk, amikor a külföld sakkot játszik és mattba tesz minket akkor, amikor akar. Vannak azonban óhajaink. Vannak kicsi, a szomszédházig ellátó terveink. Megvan a régi turáni átkunk is. Fájdalom, nincs meg az egy akarat útja; az nincs, aki erre az egy útra tudná rávezetni az elhagyott magyar nemzetet. De van mégis valamink. Van hitünk. Hitünk a jövőben, az isteni Gondviselésben, aki egykor adta nekünk sz. Istvánt, a második honalapítót, IV. Bélát, Nagy Lajost és másokat: ad nekünk ismét magyar Fároszt. Addig is egységet, törhetlen akaratot tanuljunk a némettől. * Rathenau, kétségtelen, nem minden napi tehetség volt. Kár, hogy a németség egységesítésére való törekvése nem egyezett a leghazafiasabb elemek irányával. Mint a liberálisok vezére, minden áron hatalmon akart maradni s ezért mindig hajlandó volt eltűrni a francia legálozó politikát. Valószínű is, hogy a germán önérzet valamelyik rajongó megtestesítőjének golyója ölte meg. Ha más irányt követ, Mózese lehetett volna a germán népnek s bevezethette volna az ígéret földjére. Dr. Cs. L. gazdagság jellemzi. Az ízlésesen stilizált és színezett tüllterítők iparművészeti szempontból a kiállítás legértékesebb darabjai. Az ügyesen tervezett pamutbabák, bon- bonierek és batik-munkák is figyelemreméltóak. A hölgyközönségnek nagyon tetszett az a fehér-hímzett tüll-ruha, a- melyet maga a művésznő viselt. Eger, 1922. június 26. F. hó 25-én vasárnap, délelőtt gyű léseztek a rokkantak a vármegyeház nagy üléstermében. Polák Pál törvényszéki bíró elnöki megnyitója után a tárgysorozat tárgyalása és az 1921 ik esztendő zárószámadásának bemutatása következett. A hadirokant- egyesület múlt évi bevétele 51,500 korona volt, kiadása 41,500 korona. Temetkezési segély gyanánt 9600 koronát utaltak ki. Az egyesület vagyoni helyzete megnyug tató, amennyiben eddig a f. évi bevételekből 30,000 korona vagyona van. A gyűlés foglalkozott a házhely parcellázások ügyével is. Kimondotta, hogy az egyesület a maga részéről nem követelheti az Érsekkert mögött lévő terület fölparcellázását, de — ha az mégis megtörténnék — akkor a házhelykérdéssel kap A rk. elemi iskolák évzáró ünnepe Eger, 1922. június 26. Nagy és előkelő közönség töltötte meg a Líceum dísztermét vasárnap dél előtt, a líceumi elemi iskolák évzáró ünnepe alkalmából. Az érdeklődő szülőkön kívül, ott volt sok barátja az iskolaügynek s a rk. Iskolaszék több tagja, Petro- vits Gyula apát-plébános elnökkel. Meglepték a közönséget a III. és IV. osztályosok szabatos, finoman kidolgozott énekszámai. S értjük, hogy vasárnap és ünnepeken, a főszékesegyház 8 órás diákmiséit miért látogatják oly szívesen a szülők. Gyönyörűség hallgatni" ezeknek az apróságoknak énekét. Megkapóan szavalták a hazafias költeményeket Okolicsányi László,Kiss László, Makay László és Istvánffy Tibor IV. osztályosok, Makay Géza III. oszt. tan. s Im- regh István, valamint Fehér László II. osztályos apró tanulók. Bátorságuk, gyakorlottságuk, lámpaláztól mentes föllépésük méltán megérdemelte a tapsot. Kijutott belőle a költemények egri szerzőinek, Ringelhann Bélánának és Fehér Lajos dr. Máv. titkárnak is. Kedves és meleg szeretettől sugárzó mestermű volt a Kelemen Lajos igazgatói jelentése, amely mindvégig lekötötte a hallgatók figyelmét, ébren tartotta érdeklődését. Finom pedagógiai érzéke, poatikus gondolatai, pompás hasonlatai ős elsőrendű nyelvezete egyaránt maradandó értékűvé tették a felolvasott jelentést, amelyet hálás tapssal jutalmazott a megértő közönség. A Rajner-jutalom kiosztása és a ju- talmazottak neveinek felolvasása után Kálnoky István dr. városi főjegyző mondott a szülők nevében meleg köszönetét a tanítói karnak. Petrovits Gyula apátkanonok beszólt Meg kell említenünk az iparművésznő portréit. Biztos kézzel, finoman, karakterisztikusan rajzol. A fiatal művésznő természetesen csak a kezdő lépések eredményéről számolt be. Avval a megnyugtató érzéssel távoztunk a kiállításról, hogy a művésznőt a fejlődés nagy útja várja. csolatban kiküldött 3 as bizottság képviselje az egyesület érdekeit és a rokkantak számára ezen a területen biztosítson házhelyeket. Hadobás György határozati javaslatot terjesztett elő. Javasolta, mondja ki a gyűlés, hogy a népjóléti minisztérium szűnjék meg a a rokkantügyet a honvédelmi minisztérium hatáskörébe helyezzék, a hadigondoző-hivatalokat szűntessék meg, a rokkantak adminisztratív dolgait a Hadröa intézze. A közgyűlés a javaslatokat elvben magáévá tette. A tisztújításra vonatkozóan úgy határoztak, hogy a választással kapcsolatban a választmány az alapszabályok értelmében dolgozzon ki javaslatot s a július 9-iki ülésen terjessze a tisztújító közgyűlés elé. ezután. Hasznos, pedagógiai tanácsokkal látta el a szülőket és igaz szívből eredő, őszinte elismeréssel adózott a tanítói kar nagy, nemzetnevelő munkájának. A lélekemelő ünnepség a Himnusz elénekésével őrt véget. Színház és Művészet, Bánk bán. Szomorújáték 5 felvonásban. Irta : Katona József. Rendező: Czakó Pál. Mielőtt a darab rendezéséről, illetve színrehozataláról írnánk, meg kell állapítanunk, hogy Eger város magas kuítúr- színvonaláről a Bánk bán előadásával kapcsolatban ismét tanúságot tett. Míg Budapesten a Nemzeti Színház klasszikus darabjait egypár ta'nár ember, művész és egyetemi hallgató nézi végig, addig Egerben a klasszikus-darab telt házat vonz Kellemesen csalódtunk tehát akkor, amikor azt gondoltuk, hogy az egri közönségnek csak «tánc, trikó és haccacáré» kell. Czakó Pál igazgató rendezése mintaszerű s a díszletezés — figyelembe véve a színpad méreteit — pazar, illuziókeltő és korhű volt. Méltó keretek között adta tehát elő a társulat a magyar Shakespeare egyetlen örökéletű szomorújátékát. Dinnyéssy Juliska (Melinda) megrázó ; alakítása tökéletes volt. Dénes Rózsi jól játszotta a gőgös Gertrudist. Tarnay Margit, (Izidora) jő volt. Földessy Sándor Bánk bánja osztatlan elismeréssel találkozott, valamint Baranyai László szenvedélyes Petur bánja is. Legértékesebb és legcsiszoltabb alakítást Czakó Pál] igazgató (Biberach) produkált. Andai Ernő említésre méltóan játszotta Tiborcot. Dénes József (Mikhal) bán) és Weszely Pál (Simon bán) jó volt. Nagy sikere volt a darabnak. A közönség számtalaszor lámpák elé hívta a szereplőket. Ünnepelte Katona József géniuszát. A népjóléti minisztérium eltörlését kíván ják a rokkantak. A hadigondozó hivatalok helyett a Hadröá intézze az ügyeket.
