Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-06-26 / 142. szám
Ära hétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 K. Sqcy, s$22. június 25. vasárnap, xxix. évt. 142 ss. £tlttftS«MSá «iájalL KrlMtai SXáilUáMtti ;ö<ssaé* léiért előls«tést nem fogadónk «1. Ívre 170 K. — Ege fe*r* 60 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAT IMRE. Sstfkssstőséc» Egei, Liccim. Ktadélalvstal í Mceaml agoMdai telefon uin 11. jogait minden tekintetben respektálni és azt működésükkel is kifejezésre juttatni. Ez más szóval azt jelenti, hogy a határkiigazítás csak Magyarország kárára történhetik. Hol van hát a sokszor hangoztatott jóindulat, amelyben bízva vette reszkető kezébe a magyar nemzet megbízottja a tollat, hogy aláírja és ratifikálja a békeokmányt? Hol van hát a tárgyilagos igazság, amelynek jegyében a bizottságok, saját állításuk szerint, működtek? A határkiigazító bizottság újabb darabokat faragott le a csonka haza testéről. A jóvátétel! bizottság marhaállományunktól és minden gazdasági erőnktől foszt meg. A katonai ellenőrző bizottság kezünket, lábunkat összekötözi, hogy a halálraszán tak ösztönös élni akarásával se legyünk képesek védekezni az ország-csonkítások és rablások ellen. Ezért fizettük hát keserves milliókkal az ántánt bizottságokat hosszú hónapokon át? Ezérjg bíztunk benne vakon, mint a mohamedán a hetedik mennyországban? A kormány, úgy tudjuk, a nemzetgyűlés elé fogja tárni becsülettel, nyílt őszinteséggel a határmegállapító bizottságok igazságtalan működését. Hadd lássa a nemzet; mit jelent az ellenség igazságossága és jóindulata! Kérjük és figyelmeztessük a nemzet- gyűlést, hogy amikor ez a kérdés szőnyegre kerül, némuljon el a pártoskodás szava s a nemzetgyűlés — mint egy ember —szálljon szembe ezzel a igazságtalansággal. S a pártok sorompói felett fogjanak össze a nemzetért dolgozni akaró becsületes kezek. Ne legyen itt akarat és ellenakarat. Itt csak egyetlen harsogó követelés legyen, amely jobbról ép’ úgy, mint balról kiáltsa oda a hullarablóknak, hogy a magyar nemzet élni akar, mert joga van az éleihez. Ebben a kérdésben nincs helye többé a diplomata mosolynak. Itt tettekre van szükség. Határozott, önérzetes föllépésre, amely követelje, hogy az ántánt-bizottsá- gok haladéktalanul távozzanak Magyar- országból, melyet gazdaságilag már ugv is tönkre tettek. Távozzanak! Sötét emlékük úgy is fog kisérteni ebben a kifosztott, porig alázott, gazul megnyirbált, csonka hazában, mely a trianoni békeokmány aláírásakor legalább Ígéreteket kapott, amikből reménységet szőtt. De a bizottságok, halálos íté létünk hóhérai, még ennek a reménységnek álmából is felrázták a nemzetet. Fölébredtünk! Kétségbeejtő valóság sötét képe meredt szemünk elé. A nemzet mutasson legalább ebben az egy kérdésben egységet! A nemzetgyűlés'fogjon össze és minden erejével követelje, hogy a magyar nemzet tönkretételére kiküldött pribékek, az ántántbizottságok, az ország területéről haladéktalanul távozzanak, miután tőlük a nemzet semmi jót sem várhat. A többit bízzuk a jövőre, mely az idő szövőszékén szövi tovább a nemzetek sorsát. Szörtsey József a Magyar Nemzeti Szövetség Orsz. igazgatója. Xaas Albert báró támadja Nagy Ernőt. Mentelmi ügyek. — A nemzetgyűlés ülésé Mi lesz a határkiigazításokkal ? Eger, 1922. június 24. A parlament újra megnyílt a nemzeti akarat szószólói előtt. Nekünk, kik a nemzet szívén tartjuk a kezünket és aggódva figyeljük annak minden dobbanását, — mint az orvos a halállal vívódó betegét, — ebben az ünnepélyes pillanatban volna nehány megszívlelésre méltó, komoly szavunk a nemzetgyűléshez. Olyan komoly kérdésről van sző,mely minden pártpolitikai tusakodáson felülemelkedve, kétségbeejtő módon keresi a nemzet szomorú igazságát; kopogtat a szívek ajtaján és bebocsátást kér azok leikébe, kiknek joguk van az ország Házának megszentelt küszöbei mögött dönteni a nemzet élete és halála fölött. Mert a szóban- levő kérdés számunkra csakugyan az élet és halál kérdése most. Mindnyájunk előtt ismeretes az a szomorú tény, hogy az ántánt a trianoni békeszerződés aláírása, majd annak ratifikálása miatt a magyar nemzet leikéből kilobbant felháborodást azzal igyekezett lecsön- desíteni, hogy a bókeokmány igazságtalanságainak kiküszöbölésére bizottságokat küld ki hozzánk is, amelyek pártatlanul, igazságosan vizsgálják meg a jóvátételi és határkiigazitási kérdésekben fölmerülő sérelmeket és azokat orvosolni fogják. Mi bíztunk ezekben a bizottságokban. Megérkezésük pillanatától kezdve megkülönböztetett előzékenységgel, magyar gavallériával fogadtuk őket. Gőgösen tülkölő autóikat megsüvegeltiik és megfizettük; verejtékező, gyöngyöző homlokkal fizettük a nehéz milliókat, melyeket fölényes gesztussal dobáltak ki a pöffeszkedő misz- sziók a magyar államkincstár terhére. Köz ben pedig nyomorugtunk és éheztünk. Az állam kénytelen elbocsátani 42.000 becsületes tisztviselőjét, kidobván őket a bizonytalan jövőnek, — hogy fizethesse a tülkölő autókat és legelőkelőbb szállóink pazar kényelmét — nekik. Nem jajdultunk fel azon sem, hogy egy ántánt hadnagyocska havonkint több pénzünkbe került, mint egy egész ezred tisztikara; hogy a bizottságok az államnak sokszorosan többe ke rülnek, mint az egész nemzeti hadsereg. Kétségbeesetterőfeszítésselfizetlünk.egyre- egyre csak fizettünk, mert tőlük vártuk, reméltük a magunk igazát: jóvátételt engedményeket és határkiigazítást. Reményeinkben, sajnos, keservesen csalatkoztunk. Kétségbeejtő tények szomorú reflektora világít arra a szomorú igazságra, hogy az ántántmisszióknak nincs más céljuk, mint az országnak teljes tönkretétele. Az általános szándéknak ellenünk törő hullámaiban c*ak epizódok azok az esetetek, hogy például a keleti szakaszon a határmegállapító bizottság félreismerhetetlen részrehajlással, határkiigazítás címén, nagy területeket csatolt Romániához. Azonban mikor a déli szakaszon működő bizottság tárgyilagosan gondolkodó angol vezetője a vend vidéknek Magyarországhoz való visszacsatolása iránt tett indítványt a nagy követek tanácsához, az érdekelt szomszéd államok nevében Benes rémülten rohant Párisba, honnan nemsokára olyan értelmű rendelkezések érkeztek az összes bizottságokhoz, hogy a bizottságok kötelesek a kis ántántnak a békeszerződésben biztosított Budapest. A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gaszton 10 órakor nyitotta meg. Bemutatja Harsányi Gábor megbízó levelét és átnyújtja az igazoló bizottságnak. — Usetty Ferenc, a gazdasági bizottság jegyzője, beterjeszti a bizottság jelentését a nemzetgyűlés tagjainak s a megválasztott tisztviselők fizetése tárgyában. Ezután az iníerpellációs könyv felolvasása követke-- zik. A következők jegyeztek be interpellációt: Széchenyi Viktor gr., Graefl Jenő, Put noky Móric, Teleky Tibor, Vásárhelyi Dezső. Kaas Albert báró személyes kérdésben kért szót A keddi üléssel kapcsolatban Nagy Ernő imparlamentáris viselkedéséről beszélt. Többek között ezeket mondotta: — A románok kivonulása után egész Beregmegyében tudták, hogy Nagy Ernő a proletárdiktatúra alatt nagyon is exponált szerepet játszott.—Ezután Kaas képviselő felolvasta Szentpéteri Endrének a kommunizmus alatt történt dolgairól szóló följegyzését. Amikor a csehek kivonultak, Koszta ezredes és több más tiszt együtt felkérték Nagy Ernőt arra, hogy beszédet mondjon egy nagygyűlésen. Nagy Ernő beszédében többek között kijelentette, hogy Beregmegyét ő forradalmosí- tóttá. Én mint jegyző, szintén jelen voltam. A gyűlés után magához hivatott és felelősségre vont, amiért kijelentettem, hogy nem érzem magam boldognak. «Vedd tudomásul, — mondta — hogy én egyesítettem Beregvármegyét és én vagyok az alispán...» Nagy Ernő személyes megtámadta- tása címén kér szót. Kiemeli, nagyon örvend annak, hogy Kaas Albert alkalmat ad neki arra, hogy a rá nézve odiozus ügyet a ház előtt tisztázhassa. Elmondja egész élete történetét. A kommunizmus idején egyedül ő mert szembe szállni a kommunistákkal. Ezután Kaas Albert báró szólalt fel és konstatálta, hogy Nagy Ernő képviselő az általa előadott vádakat egyetlen esetben sem cáfolta meg. Létai Ernő mentelmi jogának megsértését jelenti be. Rassay Károly mentelmi jogának 2 rendbeli megsértését jelenti be. Drozdy Győző mentelmi jogának szintén 2 rendbeli megsértését jelenti be, u- gyan ezt teszi Haller István. Az elnök mindegyik ügyet elbírálás végett a mentelmi bizottsághoz teszi át. Hedry Lőrinc a házszabályok 8. §-ra való hivatkozással bejelenti, hogy Jánosi Zoltán, Debreczen 3 ik kerületének megválasztott képviselője, nem foglalhat helyet a Házban, hazafiatlan magatartása miatt. Az elnök ezek után napirendi indít ványt tesz, amely szerint a legközelebbi ülés hétfőn, június 26 án, délelőtt 10 órakor lesz. Sorra kerülnek még a házszabályok módosítása tárgyában teendő intézkedések és a jegyzőkönyv hitelesítése. Ezek után az interpellációkra került a sor. Az interpellációk megkezdése előtt ■az elnök hiisz perc szünetet rendelt el.
