Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-05-25 / 118. szám
Ara hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. £§#9, $$22. május 25. csütörtök. XXIX. év!. 118. SS SlSfiseM&l iSJtís postai ss&Hitaassi -sí j%aa is téiévi tlAÜsittttaia iogcdnnk cl. äiijgtd Cvra ISO K. *— Egg hór* SOK. — Ä rágalom hadjárata. Eger, 1922. május 24. Éppen a napokban tettük szóvá, hogy milyen férfiatlan eszközökkel dolgozik a kormány ellenes sajtó. A rágalmaknak valóságos özönét zúdítja az Egységes Pártra, Bethlen István grófra s a párt választási intéző-bizottságára. Megjegyeztük ugyanakkor azt is, hogy választások idején szinte természetesnek tartjuk az izgatortabb, ingerlékenyebb hangulatot, viszont azonban minden határon túlmegy némely lapnak epébe mártott tol la. Olyan eseteket, olyan hihetetlen történeteket, olyan valótlanságokat tálalnak föl hiszékeny olvasóiknak, amelyek már túlmennek a képzelet határain is. Az «Az Újság» tegnapi számában például «Hogy készül a kormánytöbbség?» cím alatt «bokrétát ad a hatalmi túlkapásokból». E cikkben minket is közelről érdeklő ajánlást tárgyal a következőkben: A rekordot Fényes László kerülete tartja. A pétervásárai kerületben az ajánlási ivek fölkutatása érdekében házku-. tatásokat rendeztek és Fényes megbízottai csak úgy tudták megmenteni az íveket, hogy a kotlóstyűkok alól kiszedték a tojásokat és helyettük berakták Fényes ajánlási íveit. Mikor látták, hogy eredménytelen az ívek után való kutatás, más eszközökhöz fordultak és elálí- ták a kerület székhelyéhez vezető utakat, nehogy kellő időben beadhassák a a jelölési íveket. Fényes megbízottai az éj leple alatt kerülő úton mentek be a kerület székhelyére úgy, hogy ez a taktika sem vezetett eredményre. A bányamunkások ajánlási ívét Tóth Józsefnek kellett Egerbe bevinnie. Tóth József meg is érkezett Egerbe, ahol azonnal letartóztatták és az íveket elvették tóle. A bányamunkások a bányaigazgatőság elé vonultak és kijelentették, hogy a- mennyiben Tóth József három órára nem tér vissza, a munkát azonnal be szüntetik. Ennek az erélyes föllépésnek az volt az eredménye, hogy Tóth József három óra tizenöt perckor tényleg visz- szaérkezeit, de természetesen ajánlási ivek nélkül. Fényes László négy bizalmi emberét letartóztatták, úgy, hogy mindenütt a helyettes bizalmiaknak kellett az íveket becsempészni a kerület székhelyére. Fényes, aki különbennem tartózkodik a kerületben, ügy véd útján szerette volna jo gait megvédeni, az ügyvédet azonban alighogy megérkezett, fölszólították, hogy azonnal térjen vissza- Budapestre s ne merjen a választókkal érintkezni, mert különben letartóztatják. Csak néhány megjegyzést ehhez a hírhez : 1. A kotlóstyúk (az ő lélektana szerint) csak tojásra ül, de ajánlati ívekre nem; úgy se tudná kikölteni; 2. Verpelét Pétervásárára viszi az ajánlati íveket, nem Egerbe s ha az a bizonyos Tóth József idehozta, nem illetékes helyre hozta ; POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BRBZNAY IttRE. Sstvkgsitftftégt Ege*, Mcchk. i Líceumi ugoa<É&. feiefett %sim 11. 3. Egerben van ugyan érseki bányák igazgatósága, de bányamunkások nincsenek s így nem igen zajonghattak az igazgatóság előtt, sem pedig sztrájkkal nem fenyegetőzhettek. A tanulság pedig az, hogy ha a »hatalmi túlkapások bokrétájának» minden virága ilyen: akkor tisztában lehet minden józan választópolgár a liberális, radikális stb. stb. sajtó minden vádjának értékével. A Kelet egyensúlyának fenntartása Franciaország érdeke. Romániát támadás esetén Franciaország támogatni fogja. Páris. Havas. A Journal értesülése szerint Bratianu ma elhagyta Genuát, hogy kidolgozza a védelmi egyezményt Lengyelország és a kisantant között. Bratianu ezután Parisba megy, hogy tanácsot kérjen Foch tábornoktól, egyidejűleg azonban megkérdezte a francia kormányt, mit tenne Franciaország abban az esetben, ha Romániát támadás érné. Azt a választ kapta, hogy Romániának jól felfogott érdekében joga van megállapodást kötni és egyidejűleg kijelentették, hogy Franciaország nem fog megfeledkezni keleti szövetségeseiről és vállalt kötelezettségeiről, mert a Kelet egyensúlyának fenntartása Franciaország biztosítékainak egyik része. Választási kilátások Hevesvármegyében. Eger, 1922. május 24. Az ajánlati ívek aláírásainak ellenőrző átvizsgálása több hevesmegyei választókerületben még mindig tart. Nagyon helyénvaló volt tehát az a rendelet, amely az e célra engedélyezett 48 órát — a választási biztosok belátása szerint — legfeljebb 48 órával, vagyis -ma délig meghosszabbította. Remélhető, hogy ma már minden kerületben dűlőre jut a kérdés: kik lehetnek jelöltek. Legfeljebb ott folyik további munka, ahol a nem elegendő aláírás miatt pótlásra kapott határidőt egyikmásik jelölt. így például Egerben is, ahol Csépányi László dr. ma délig benyújtotta a hiányzó 163 ajánlást, melynek átvizsgálása folyamatban van.*) A vármegye területéről vett hiteles értesülések szerint egész megyében az Egységes párt győzelmére van kilátás. Van ugyan két kerület, ahol lesz küzdelem, de illetékes források meggyőződése az, hogy azokban a kerületekben is biztos a kormányzópárt győzelme. *) Délután fél 6 órakor vettük az értesítést, hogy a Csépányi László dr. újabb 177 ajánlója közül 25 nem volt a szavazók névjegyzékében, egy pár ajánlója pedig két ajánlatot írt alá s ezért érvénytelen. 17 ajánlója hiányzott. Este azután már megjelent a választási elnök hirdetménye, hogy az egri választókerületben dr. Nagy Jánosra és dr Erlach Sándorra lehet szavazni. A Baross-szövetség közgyűlése. Budapest. A M. T. I. magánjelentóse. A Baross-szövetség tegnap tartotta harmadik évi rendes közgyűlését. A közgyűlést Somssich Aladár elnök nyitotta meg. A szövetség fölterjesztést intézett a kormányhoz, hogy hitelnyújtás által függetlenítsék a szövetség tagjait a bankoktól. Az elmúlt négy hónap alatt a bankok közül csak 5% esik a Baross-szövetség tagjaira. Ez az állapot szomorú tapasztalatokat ad közgazdasági életünk újjászervezéséről. A Baross-szövptség tagjai 3 nap alatt 300 ezer koronát gyűjtöttek össze, hogy Genuába utazzanak. Ezután a közgyűlést berekesztették. Az egri szavazások rendjét ma állította össze a választási elnökség, htagy mefy utcák és házak melyik szavazókörben, mikor és hol szavaznak: az «Egri Népújság* szombati és vasárnapi számában közöljük. Hősök napja. Eger, 1922. május 24. Özvegyek ős árvák, akiknek hitvese, édesapja a harcmezén lelte halálát a szent magyar haza védelmében, rokkantak: kezetlen, lábatlan, testi, lelki erejükben a háborúban megfogyatkozott bús magyarok szólnak a szerencsétlen Csonkaország lakosságához. Testvéreink ! Hetedik éve, hogy Magyarországnak Szent István koronájával megkoronázott királya fegyverbe szólított minden fegy verbiró embert a magyar haza védelmére. Mindenfelől hatalmas seregekben jött az ellenség, amelynek az volt minden álma, hogy elfoglalja ezt az,országot, melyet már több, mint ezer esz,-* tendő óta becsülettel megtartott Árpád ivadéka. • A magyar katonák azonban hősies vitézséggel állták a harcot az ellenséges ágyúk tüzőben, az emberpusztításra kitalált halálgépek pokoli munkájában; esőben, fagyban, perzselő melegben, hő és jég között, sárban, mocsarakban és mindenütt, amelyen végigvezetett a szenvedések útja. Becsülettel, szent esküjükhöz híven vir- rasztottak az itthonlevők álmai fölött, akik nyugodtan s a körülményekhez képest gondtalanul végezhették gyümölcsöző napi munkájukat. Ám sajnos, sokan voltak olyanok, a- kik ott maradtak s most jeltelen sírokban pihenik örök álmukat. Sokan voltak olyanok, akiket megviselt a háború szenvedése és most csonkán, bénán rőjják az élet nehéz országútját. A hősi halottaknak özvegyei, árvái maradtak; a rokkantaknak kezét, lábát, szemevilágát, lelki épségét vette el a háború, éppen azt, amivel mindennapi kenyerüket megkereshetnék. Természetes, hogy ezekről méltóan kellene gondoskodnia az államnak.
