Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-05-11 / 106. szám

Ára: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. lét, 1&U2. május 11. csütörtök. XXIX. évi. 106. m rí Tlépui <!|lk esttel MtllilátK! d jiisx át félévi «IfiAxfttést Rtn fogadnak «1. «l!B«d énre 150 K. — Egg tér* 50 W . ­POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő; BREZNAVIMRE Sserkeextötég» Eget, Lleesic.. KlsiéblTttil i Ueeesii Beérné#.* t éleim mám 11, A belső politika hirei. A miniszterelnök Bethlen miniszterelnök vasárnap foly­tatja körútját, hogy a dunántúli Egysé­ges-párt kérésének eleget tegyen. Szom­baton reggel indul el a fővárosból és va­sárnap Cel-döinölkön, Kőszegen, Körmen­den és Szombathelyen tart népgyfllést, ahol ismertetni fogja az Egységes-párt pro- grammját. Főképen a szombathelyi beszéd elé néznek nagy lelkesedéssel a politikai körök. Kitér majd IV. Károly vagyoni gazdálkodására és a király pénzén folyta­tott propagandára; hiteles adatok alapján leleplezéseket tesz. Hétfőn Vasváron, Pá­Mi vau a királykérdéssel ? Eger, 1922. május 10. Végtelenül hálás vagyok dr. M. K. úrnak az «Egri Népújság* tegnapi szá­mában e helyen közölt cikkéért, mert ez által alkalmat adott nekem arra, hogy így, nyugodtabb vizeken, a sajtóban nyilat- kozhassam. Ez a kérdés ugyanis éppen kényes njivoltánál fogva nem alkalmas arra, hogy népgyűlós keretében tárgyal- tassék, mert vagy teoretikus fejtegetések be bocsátkozik a szónok s ez unalmas, vagy pedig ha nem teoi^etizál, akkor szük­ségképen szenvedelmeket idéz föl, amiket pedig, hogy mennyire kerülni óhajtok, ar­ra éppen az «Egri Népújság* mutatott rá keddi számában, konstatálván programm- beszédem nyugodt voltát. A cikkiró által aposztrofált kiszólás­nak, melyet egy, beszédem bevégezte után odakiáltott felhívásra tettem, valóban nem volt más célja és intenciója, mint rámu­tatni arra, hogy nem kívánok e kérdéssel foglalkozni, mert ez idő szerint nem tar­tom a kérdést aktuálisnak s éppen ezért tudatosan mellőztem beszédemben a kér­dés fölvetését is. Az én legmegcsontosodoítabb elvem a törvények abszolút tisztelete. Még a rossz törvényt is tisztelni kell azért, mert az törvény. Ezen alapul a jogrend és jog- biztonság. Az 1920. évi I. törvénycikk logikus folytatását képező 1921. évi XLVII. t.-c. IV. Károly uralkodói jogainak megszűnő séről és a Habsburg-ház trónörökösödósé- nek megszűnéséről: be van iktatva a ma­gyar törvénykönyvbe. Ugyanez a törvény az 1000 éves tradíciók alapján azt is ki­mondja, hogy a nemzet változatlanul fenn­tartja ősi államformáját. És ebben igaza volt, éppen úgy, mint az ország kormány­zójának, mikor 1920. nyarán egy amerikai újságíró interjújára, — hogy miért ne le­folytatja körútját. | pán és Herenden jelenik meg a miniszter- elnök és körútjáról hétfőn este érkezik vissza a fővárosba. A miniszterelnök kísé­retében lesznek Vass József kultuszminisz­ter, Hegyeshalmy kereskedelemügyi mi­niszter és még számos politikus. A dunán túli városok nagy előkészületeket tesznek a miniszterelnök és kisérete fogadására. Kállay pénzügyminiszter Mayer János földművelésügyi miniszter kíséretében va­sárnap Nyíregyházán jelenik mag, ahol a pénzügyminiszter az Egységes párt hiva­talos jelöltje. hetne Magyarországon köztársaság, — azt felelte, hogy azért, mert a magyar temperamentum már egy képviselőválasz­tás izgalmai alatt is a szertelenségekbe csapkod, köztársasági államforma mellett pedig minden köztársasági elnökválasztás alkalmával polgárháború dúlná föl az or­szágot. Mikor azonban a nemzetgyűlés a hozzánk nőtt államformát fenntartotta, igen nagy mulasztást követett el, hogy egyidejűleg nem szabályozta az uralkodói jogkört is, hogy Szent István koronájának új viselője az előzetesen megállapított tör­vényes előfeltételek mellett tehesse fejére a magyar'szent koronát a magyar nemzet akaratából. A legitimisták nem ismerik el ennek az 1921. évi XLVII. törvénycikknek érvé­nyességét. Ezzel a legitimisták a saját, kisajá­tított nevüket dezavuálják, mert ez a szó, hogy legitimista, annyit jelent, mint tör­vénytisztelő; törvény alapján álló. Nos, ennek a törvénynek a törvényességét ép­pen úgy nem szabad megtámadni, mint ahogyan nem férhet kétség az 1867. óta meghozott és a megkoronázott királyok által szentesített törvények törvényessé­géhez sem, — de ha még lehetne is vita tárgyává tenni az 1921. évi XLVII. tör­vénycikknek törvényességét, s ettől egé­szen eltekintenénk is és visszamegyünk ennek a törvénynek az előzőjére, melyre maga az 1921-es törvény is hivatkozik, a pragmatika szankcióra: akkor sem lehet más álláspontra jutni, mint a független­ségi ős 48-as pártok áital is elfogadott álláspontra, melyet magam is legteljesebb jogi meggyőződésemmel vallók. A pragmatika szankciónak nevezett törvényünkben világosan ki van kötve a trónöröklésnek föltételéül Ausztriának és rMagyarországnak együttes és elválasztha­tatlan birtoklása, aminek dokumentálására maga Ferenc József kívánta a közös cí­mer rendezése alkalmával, hogy a két el­mert összefogó szalag viselje a pragma­tika szankciónak ezt a két szavát: «. . . in- divisibiliter ac inseparabiliter.. .» (elvá­laszthatatlanul és megosztathatatlanul), vagyis, hogy a kőt trón csakis elválasztha­tatlanul, osztatlanul és csakis együttesen örökölhető. Miután pedig az időközi ese­mények az együttes birtoklást lehetetlenné tették: a szabad királyválasztás joga ép’ úgy visszaszállott a nemzetre, mint ha az utolsó Lipót ivadék is kihalt volna. Kmetty Károly, a budapesti egyete men a magyar közjog tanára, ugyanígy nyilatkozik ebben a kérdésben. Sőt még I>eák Ferenc azonos felfogására is hivat­kozik, aki «az Osztrák-Magyar Monarchiát két erős oszlopon nyugvó ívhez hasonlí­totta. Az ív tetején áll & trónus. Most a világvihar kidöntötte az egyik oszlopot, az osztrák császárságot, lezuhant az ív s vele mindkét trónus. Egyszerre esett le a Habsburgok fejéről a magyar Szent Korona s lett üressé a magyar trón is.> Én koncedálom, hogy lehet valaki­nek e kérdésben más jogi meggyőződése is, — ebben a kérdésben nehéz a meg győzés, — s nem is akartam mást, mint csupán arra rámutatni, hogy dr. M. K. úrnak burkolt aggodalmai politikái és jo­gi meggyőződéseim felől alaptalanok, mert habár nyilvánvalóan más hajóban evezek is, mint ő: az ón álláspontom sem forra­dalmi álláspont, hanem tételes törvénye ken alapuló, legális álláspont, amint hogy én mindig é3 mindenben az evolúciónak és nem a revoluciőnak vagyok a híve. Dr. Erlach Sándor. Határkiigazitások. Megbízható hírek szerint Katymár, Kunbaja és Bácsmadaras teljes határát visszakapjuk. Ezek visszacsatolásával kö­rülbelül 20 ezer katasztrális földet kapunk vissza. A Baranyamegyében működő bizott­ság is véglegesen megállapította e terü­let határvonalát. Eszerint a szerbek ré­széről kiürítendő Oldkassád község hatá­rában 3300, Illocska község területéből 300, Izabella községből 1100, Kalapancsa határából 1600 hold földterület. Ezzel szem­ben magyar részről kiürítendő lesz Fő­herceglak és Várjog községből 1700 hold terület. Becs. A határmegállapító bizottság Ausztria, Magyarország és Jugoszlávia ha­tárának metszőpontját Nyugaímagyaror- szágon Pauka községtől 2 kilométernyire délre állapította meg. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.»

Next

/
Oldalképek
Tartalom