Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-05-11 / 106. szám
Ára: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. lét, 1&U2. május 11. csütörtök. XXIX. évi. 106. m rí Tlépui <!|lk esttel MtllilátK! d jiisx át félévi «IfiAxfttést Rtn fogadnak «1. «l!B«d énre 150 K. — Egg tér* 50 W . POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő; BREZNAVIMRE Sserkeextötég» Eget, Lleesic.. KlsiéblTttil i Ueeesii Beérné#.* t éleim mám 11, A belső politika hirei. A miniszterelnök Bethlen miniszterelnök vasárnap folytatja körútját, hogy a dunántúli Egységes-párt kérésének eleget tegyen. Szombaton reggel indul el a fővárosból és vasárnap Cel-döinölkön, Kőszegen, Körmenden és Szombathelyen tart népgyfllést, ahol ismertetni fogja az Egységes-párt pro- grammját. Főképen a szombathelyi beszéd elé néznek nagy lelkesedéssel a politikai körök. Kitér majd IV. Károly vagyoni gazdálkodására és a király pénzén folytatott propagandára; hiteles adatok alapján leleplezéseket tesz. Hétfőn Vasváron, PáMi vau a királykérdéssel ? Eger, 1922. május 10. Végtelenül hálás vagyok dr. M. K. úrnak az «Egri Népújság* tegnapi számában e helyen közölt cikkéért, mert ez által alkalmat adott nekem arra, hogy így, nyugodtabb vizeken, a sajtóban nyilat- kozhassam. Ez a kérdés ugyanis éppen kényes njivoltánál fogva nem alkalmas arra, hogy népgyűlós keretében tárgyal- tassék, mert vagy teoretikus fejtegetések be bocsátkozik a szónok s ez unalmas, vagy pedig ha nem teoi^etizál, akkor szükségképen szenvedelmeket idéz föl, amiket pedig, hogy mennyire kerülni óhajtok, arra éppen az «Egri Népújság* mutatott rá keddi számában, konstatálván programm- beszédem nyugodt voltát. A cikkiró által aposztrofált kiszólásnak, melyet egy, beszédem bevégezte után odakiáltott felhívásra tettem, valóban nem volt más célja és intenciója, mint rámutatni arra, hogy nem kívánok e kérdéssel foglalkozni, mert ez idő szerint nem tartom a kérdést aktuálisnak s éppen ezért tudatosan mellőztem beszédemben a kérdés fölvetését is. Az én legmegcsontosodoítabb elvem a törvények abszolút tisztelete. Még a rossz törvényt is tisztelni kell azért, mert az törvény. Ezen alapul a jogrend és jog- biztonság. Az 1920. évi I. törvénycikk logikus folytatását képező 1921. évi XLVII. t.-c. IV. Károly uralkodói jogainak megszűnő séről és a Habsburg-ház trónörökösödósé- nek megszűnéséről: be van iktatva a magyar törvénykönyvbe. Ugyanez a törvény az 1000 éves tradíciók alapján azt is kimondja, hogy a nemzet változatlanul fenntartja ősi államformáját. És ebben igaza volt, éppen úgy, mint az ország kormányzójának, mikor 1920. nyarán egy amerikai újságíró interjújára, — hogy miért ne lefolytatja körútját. | pán és Herenden jelenik meg a miniszter- elnök és körútjáról hétfőn este érkezik vissza a fővárosba. A miniszterelnök kíséretében lesznek Vass József kultuszminiszter, Hegyeshalmy kereskedelemügyi miniszter és még számos politikus. A dunán túli városok nagy előkészületeket tesznek a miniszterelnök és kisérete fogadására. Kállay pénzügyminiszter Mayer János földművelésügyi miniszter kíséretében vasárnap Nyíregyházán jelenik mag, ahol a pénzügyminiszter az Egységes párt hivatalos jelöltje. hetne Magyarországon köztársaság, — azt felelte, hogy azért, mert a magyar temperamentum már egy képviselőválasztás izgalmai alatt is a szertelenségekbe csapkod, köztársasági államforma mellett pedig minden köztársasági elnökválasztás alkalmával polgárháború dúlná föl az országot. Mikor azonban a nemzetgyűlés a hozzánk nőtt államformát fenntartotta, igen nagy mulasztást követett el, hogy egyidejűleg nem szabályozta az uralkodói jogkört is, hogy Szent István koronájának új viselője az előzetesen megállapított törvényes előfeltételek mellett tehesse fejére a magyar'szent koronát a magyar nemzet akaratából. A legitimisták nem ismerik el ennek az 1921. évi XLVII. törvénycikknek érvényességét. Ezzel a legitimisták a saját, kisajátított nevüket dezavuálják, mert ez a szó, hogy legitimista, annyit jelent, mint törvénytisztelő; törvény alapján álló. Nos, ennek a törvénynek a törvényességét éppen úgy nem szabad megtámadni, mint ahogyan nem férhet kétség az 1867. óta meghozott és a megkoronázott királyok által szentesített törvények törvényességéhez sem, — de ha még lehetne is vita tárgyává tenni az 1921. évi XLVII. törvénycikknek törvényességét, s ettől egészen eltekintenénk is és visszamegyünk ennek a törvénynek az előzőjére, melyre maga az 1921-es törvény is hivatkozik, a pragmatika szankcióra: akkor sem lehet más álláspontra jutni, mint a függetlenségi ős 48-as pártok áital is elfogadott álláspontra, melyet magam is legteljesebb jogi meggyőződésemmel vallók. A pragmatika szankciónak nevezett törvényünkben világosan ki van kötve a trónöröklésnek föltételéül Ausztriának és rMagyarországnak együttes és elválaszthatatlan birtoklása, aminek dokumentálására maga Ferenc József kívánta a közös címer rendezése alkalmával, hogy a két elmert összefogó szalag viselje a pragmatika szankciónak ezt a két szavát: «. . . in- divisibiliter ac inseparabiliter.. .» (elválaszthatatlanul és megosztathatatlanul), vagyis, hogy a kőt trón csakis elválaszthatatlanul, osztatlanul és csakis együttesen örökölhető. Miután pedig az időközi események az együttes birtoklást lehetetlenné tették: a szabad királyválasztás joga ép’ úgy visszaszállott a nemzetre, mint ha az utolsó Lipót ivadék is kihalt volna. Kmetty Károly, a budapesti egyete men a magyar közjog tanára, ugyanígy nyilatkozik ebben a kérdésben. Sőt még I>eák Ferenc azonos felfogására is hivatkozik, aki «az Osztrák-Magyar Monarchiát két erős oszlopon nyugvó ívhez hasonlította. Az ív tetején áll & trónus. Most a világvihar kidöntötte az egyik oszlopot, az osztrák császárságot, lezuhant az ív s vele mindkét trónus. Egyszerre esett le a Habsburgok fejéről a magyar Szent Korona s lett üressé a magyar trón is.> Én koncedálom, hogy lehet valakinek e kérdésben más jogi meggyőződése is, — ebben a kérdésben nehéz a meg győzés, — s nem is akartam mást, mint csupán arra rámutatni, hogy dr. M. K. úrnak burkolt aggodalmai politikái és jogi meggyőződéseim felől alaptalanok, mert habár nyilvánvalóan más hajóban evezek is, mint ő: az ón álláspontom sem forradalmi álláspont, hanem tételes törvénye ken alapuló, legális álláspont, amint hogy én mindig é3 mindenben az evolúciónak és nem a revoluciőnak vagyok a híve. Dr. Erlach Sándor. Határkiigazitások. Megbízható hírek szerint Katymár, Kunbaja és Bácsmadaras teljes határát visszakapjuk. Ezek visszacsatolásával körülbelül 20 ezer katasztrális földet kapunk vissza. A Baranyamegyében működő bizottság is véglegesen megállapította e terület határvonalát. Eszerint a szerbek részéről kiürítendő Oldkassád község határában 3300, Illocska község területéből 300, Izabella községből 1100, Kalapancsa határából 1600 hold földterület. Ezzel szemben magyar részről kiürítendő lesz Főherceglak és Várjog községből 1700 hold terület. Becs. A határmegállapító bizottság Ausztria, Magyarország és Jugoszlávia határának metszőpontját Nyugaímagyaror- szágon Pauka községtől 2 kilométernyire délre állapította meg. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.»
