Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-04-22 / 91. szám
Era: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. £ger, 1922. április 22 szombat. XXIX. étf. 91. te Slfftmfcial áífak posts! sasMlitissst ■ issét félévi eisasttésinetn fopsdanh*! ,.läSJI«Ä 350 3t. — Egg hérsTOK. ™POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. ;lztrk«3st<Ssése Eg*#s ElsuSgbfrsfal i Lksaml agdsttí&í T®Iftf©a saáffii II. Kállay a pénzügyi helyzetről. Gazdasági és pénzügyi téren különös változást várnak tőlünk. — «Mint pénzügyminiszter azt akarom, hogy pénzügyi téren is a normális útra térjünk.» — Papirossal nem segíthetünk magunkon. Eger, 1922. április 21. Debrecenből jelenti a Magyar Távirati Iroda : Kállay Miklós dr. szabolcsi főispán Nyíregyházán történt beiktatása után díszebédet adott, amelyen Kállay Tibor pénzügyminiszter is szólásra emelkedett és a következőket mondotta: Ha mélyére nézek a dolognak, úgy látom, nem kell új utat mutatni. Az utat megmutatták nekünk szabolcsi földben pihenő őseink. Az apáinktól örökölt kincseket nem íékozolni, hanem szaporítani kell. Most csak egy eszme lehet szemünk előtt, még pedig az, hogy békét és biztonságot akarjunk, ha helyre akarjuk állítani a nor mális viszonyokat. A gazdasági és a pénzügyi téren az a helyzet, hogy valami különös változást várnak tőlünk. Én, mint pénzügyminiszter, azt akarom, hogy pénzügyi téren is a normális útra térjünk. Nem adtam csil lógó progrsmrooi; nem kecsegtettem kö zeii sikerrel; nem mondtam, hogy a kö zeli jövőberónagy'változások lesznek. Csak becsületes munka és törekvés menthet meg, csak az egész társadalom munkája ment hét meg bennünket a nehéz helyzetben Ha visszatekintünk a közeli időre, mely a román megszállás óta telt el, nem lehet azt mondani, hogy nem haladtunk. Talán nem is volt a haladás olyan gyors, mint szereltük volna, de ha a ne hézségeket látjuk, világossá válik, hogy 5—6 háborús év rombolása után nem lehetett másként haladni. Hogy ebben a stádiumban vagyunk, a tőka hiány azt jelenti, hogy erőteljesebb gazdasági élet kezdődik. Ennek igényeit jelzi a tőke-hiány. Papirossal nem segíthetünk magunkon. Munkánk gyümölcsének megtakarítása az, amivel tőkét teremthetünk. Hiába való minden csillogó terv; egyéb megoldás nincs. A kormány igyekszik összpontosítani a társadalom erejét. Vannak egyes szirénhangok, amelyek azt suttogják, hogy kár minden törekvés. Olyan nehéz feladat elótt állunk, hogy legokosabb, ha a lovak közé dobjuk a gyeplőt, mert amit összegyűjtünk a magunk erejéből, a magunk munkájából, azt elveszi a jóvátétel. Mi nem ezen a véleményen vagyunk. Nekünk az ősök megmutatták az irányt. Tőlük megtanultuk, hogy a nemzetnek saját erejében bízva kell magát megítélnie. A pénzügyi és gazdasági téren sem lehet egyéb akaratunk, mint megteremteni az együttműködést. A hangulatot mindenesetre meg kell változtatni. Jöhet fenyegető felső hullám, jöhet a jóvátétel hulláma, átcsaphat azon a hajón, amelynek kormányát én tartom a kezemben, amelyet azonban nem engedek el, míg csak pozdorjává nem törik. A Dohány-utcai bombamerénylet ügyébi újabb nyomokra akadt a rendőrség. Egy vidéki vizsgálóbíró fontos adatokat közölt. — Előállították a gyanúsított személyt. A tegnap folyamán egy vidéki vizsgálóbíró Budadestre érkezett és azonnal a budapesti királyi ügyészségre sietett, inajd a főkapitányságra ment, ahol dr. Horváth Antal rendőrfőtanácsosnál jelentkezett azzal, hogy rendkívül fontos vallomást akar tenni a bombamerénylet ügyében. Kijelentette a főkapitányságon, hogy úgy is, mint magánember, úgy is, mint vizsgálóbiró, a legszigorúbb kötelességének tartotta, hogy amint az általa előadottak tudomására jutottak, azonnal vonatra üljön és Budapestre utazzék. A vizsgálóbiró ezután a következőket mondotta: Abba a vidéki városba, amelyben ő lakik, Budapestről egy fiatal ember érkezett, aki egyébként egyetemi hallgató és az ottani vizsgálóbíróval találkozva, elmondotta, hogy Budapesten ismer egy fiatal embert, aki az Ébredő Magyarok Egyesiiletének tagja és aki azzal dicsekedett előtte, hogy résztvett a bombamerénylet előkészítésében. A vizsgálóbíró ekkor azonnal Buda pestre utazott, hogy a hallottakat a kir. ügyészséggel és a főkapitánysággal közölje. A vizsgálóbiró kijelentette a fő- kapitányságon, hogy nem reflektál a kitűzött jutalomra, hanem egyedül az a célja, hogy a bűntetteseket a rendőrség kezére juttassa. A rendőrség a nyomozást megindította és a vizsgálóbiró által jelzett fiatalembert csakhamar előállította. A nyomozást vezető rendőrtisztviselő vallatőra fogta az illetőt, aki azonban a legerélyesebben tagadott mindent. Visszautasította azt a vádat, hogy a bombamerényletben részt vett volna. Azonban beismerte, hogy azt a kijelentést tette, hogy a pokolgép csak 6 és nem 600 zsidót ölt meg. Ezt a kijelentést nem tagadja, másról azonban nem tnd. A jugoszláv kiküldöttek a szavazati tilalom ellen. A gazdasági bizottság ülése. Genua. M. T. I. A gazdasági bizottság tegnapi ülésén a jugoszláv kiküldőitek a kisantant nevében a szavazati tilalom ellen nyilatkoztak, amelynek pénzügyi okokból igen nagy szerepe van. Többek között Krassiu a következőket mondotta : A szovjet állam kereskedőinek mindenütt nehézséggel kell megküzdenie az útiévá! kiállítása körül és gyakran megtörtént, hogy le is tartóztatták őket. Krassin felfogása a lehetetlenség elvén épül föl és a nyilatkozatot csak akkor tartja lehetségesnek, ha a józan kereskedelmi politikát együttes eszközökkel állítják talpra. Az angol megbízottak a szavazati tilalom tekintetében javaslatot nyújtanak be, amelyben a szavazat nehézségeit közölni javasolják. Az egyenlő elbánás elvét akarják érvényre juttatni. Diákok utazása Egerbe. Eger, 1922. április 2 . A napokban a Füzesabonyból reggel 6 óra 32 perckor induló vonattal jöttem Egerbe. Ezzel a vonattal jönnek a kicsiny és a nagy diákok is Füzesabony, Makiár és a többi állomásokról, hogy idejében beérjenek az iskolába. Mindenütt kisebb- nagyobb rajokban lepik el a kocsikat s nyugodtan és szépen viselkednek mindaddig, amíg a vonat az egri állomás közelébe nem ér. De akkor aztán megszűnik minden rend és önfegyelem. Mindegyik első akar lenni a leszállásnál, hogy el ne késsék az iskolából. A nagy igyekezetben aztán olyan dolog történik, ami egyenesen hajmeresztő. A másodosztályú kocsik átjáró-aj tői nyitva vannak és így a tolakodni nem akaró gyerekek ezeken át az ütközőkre lépve, a két kocsi között igyekeznek a kocsiajíók lépcsőjére a még javában mozgásban levő vonaton. Egy rossz lépés, egy véletlenül való msglökés, vagy más éretlen csintalanság elég lenne ahhoz, hogy a kerekek alá kerüljön a meggondolatlan gyermek. Persze ezt a rendetlenséget nem lehet annyiban hagyni. Ezt meg kell szüntetni, mielőtt szerencsétlenség lenne belőle. Elsősorban a vasúti személyzethez for- dúlunk, hogy az átjáró ajtókat, sőt a diákkocsi bejáró ajtóit is, zárja be. Ha ez megtörténik, okvetlenül meg van előzve minden veszedelem. Másrészt pedig a szülőket kérjük, hogy nagyobb óvatosságra intsék gyermekeiket. (—)
