Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-01-10 / 7. szám

Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Es«r. 1922. jausíár 10. kedd. XXIX, évi 7 *». £W Tlépujjág Sülöwsktési d!|ak postai szMIitáss < %iss és félévi ei.Mxetéat nem fogadunk el. évre 150 -St. — Bgg hó?» 50 IS. „Törvényen kívül“. Eger, 1921. jan. 9. Január első napja óta banne vagyunk az exlexben. Ez azt jelenti, hogy azokat as adókat, amelyek beletartoznak az ál­lami költségvetés kereteibe, jog szerint nem kell fizetni és viszont az államkor­mányzat sem teljesítheti törvény szerint fizetési kötelezettségéi. Nem, mert nincsen megszavazott költségvetés, sem ideiglenes felhatalmazás arra, hogy az államkormány­zat beszedhesse jövedelmeit, sem pedig, hogy azokat hitelezőinek kifizetnesse. Ez az állapot elméletben lehetsé­ges ugyan, de nem állhat meg a gyakor­latban. Az államháztartás ugyanis soha­sem bénulhat meg a valóságban, mert ez a lehető legvégzetesebb következmények­kel járna. A kormányzat mindenért fe’elős, ami a nemzet életének zavartalan folytatására vonatkozik. Felelőssége tudatában tehát, egy pillanatig sem mondhat le jövedel­meinek beszedéséről és fizetési kötelezett­ségeinek teljesítéséről. Beszedi az adókat és ki is fizeti azokat — törvényen kívül. A legutóbbi időben szinte elhanya­goltuk már az alkotmányjogi formák be tartását ős sajnos, e tekintetben nem vol­tunk és vagyunk valami kényesek. Míg most legutóbb, december 31 én pl. a francia szenátus egész éjjelen által ülésezett ős tanácskozott a kelteiig vetési törvény fölött és pontosan éjjeli 12 órára meg is szavazta azt, hogy valahogy ex- lexbe ne jusson az ország; addig a mi parlamentünk egyes pártjai még ma is húzzák-halasztják a költségvetési törvényt pótló felhatalmazási törvény megszavazását. És szinte már rendszerré vált nálunk az országnak exlexbe juttatása, mely kü­lönösen az adőerkölcsöt méíeiyezi meg. Bánffy miniszterelnöksége alatt 77 napig, Széli Kálmán alatt 334, Wekerle alatt 223, Khuen Héderváry alatt 7 napig voltunk törvényen kívüli állapotban ... De látjuk azt is, hogy az exlex ellenére, sohasem szakadt még ránk az égboltozat. Nem, mert az állami költségvetésbe tartozó be­vételek kivetése, behajtása, a kiadások fe­dezése megtörtént mindig törvényen kívül. Pénzügyi törvényeink összes rendelkezé­sei ellenben teljes mértékben fennállanak és érvényesek is. Sokan és eléggé helytelenül teli tü­dővel kiabálják: «Exlex van, nem kell adót fizetni!» És sokan nem is fizetik, hisz’ a magyar embernek különben seTn volt soha nagy erénye az adófizetés. Persze végtelenül elítélendő az ilyen gondolkodás, különösen manapság, ami kor elszegényedett, teljesen lerongyosodott ez a szerencsétlen ország! Elvették bá­POLITXKÄI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZN AY IMRE. nyáinkat, erdőinket; gyáraink legnagyobb részében idegenek az urak, így megfosz­tották az államot mindazon értékes erő­forrásoktól, amelyek tekintélyes tételt kép­viseltek a múltban, a magyar állam költ­ségvetésének bevételi rovatában. Teljesen roncsok vagyunk pénzügyi tekintetben, így nem bírnánk el többé azt a megpró­báltatást, amely a nemzet részéről az exlex valóságos és komoly végrehajtása következtében előáilana. ! Bgez, Líceum, .WdMvctali Líceumi agoadsi Tel«fea «sáas IS. Ma csak egyetlen egy kötelességet is­merhet mindenki, mely nem más, mint en­nek a szerencsétlen országnak a talpraái- lítasa. Ennek pedig éppen az ellenkezőjét cselekednők, ha nem sietnénk adóink be­fizetésével. Jegyezzük meg jól, hogy az adófize­tés ma nem jogi, de erkölcsi kötelessége minden őrző és gondolkozó magyar em­bernek ! 3SS2SS Megnyílt a Népkonyha. «Mindenki mondjon köszönetét Egerváros polgármesterének.» — Hatvannyolc szegény ebédelt a megnyitáskor Eger, 1922. jan. 9. Vasárnap, f. hő 8-án nyílt meg a vá­rosi népkonyha. Eger város h. polgármes­terének jótékonysági mozgalma a legtelje­sebb sikerrel végződött. A pyomorúság kiáltott általa s Eger város közönsége megértette a kiáiíö szót: a negyedek szinte nomos versenyre keltek egymással az adakozásban. Eger város érseke azt mondotta a megnyitáskor, hogy Trak Géza b. polgár- mesternek mindenki mondjon köszönetét. Mi ennek a felszólításnak szives örömmel eleget teszünk s a társadalom nevében köszönetét mondunk a h. polgármesternek azért, hogy a szunnyadó részvétet fölkel­tette a szegények iránt. De köszönetét mondunk Egerváros társadalmának is, mert célhoz segítette a nemes törekvést. A megnyitásról az alábbiakban szá­mol be az Egri Népújság kiküldött mun­katársa : Vasárnap délben 12 órakor nyitották meg a Városi Népkonyhát az Irgalmas Nővérek rendházában. Jelen voltak: Szmreosányi Lajos dr. v. b. 1.1. egii érsek, Kriston Endre kanonok, érs. irodaigazgató, Isadk Gyula alispán, Dutkay Pál apát­kanonok, Böhm János prépost kanonok a Káptalan képviseletében. Puchlin Lajos vármegyei főjegyző, Trak Géza h. polgár- mester, arvárosi tanácsosok, Isaák Gyu- láné, Puchlin Lajosuő, missziós nővérek és a szép számú közönség. Trak Géza h. polgármester beszédé­ben rámutatott arra a nyomorúságra, a- mely a vesztett háború után pusztító for­radalmak ikertestvére lett. Hangsúlyozta, hogy az októberi forradalom volt annak a nagy szegénységnek az oka, amely szin­te ijesztő mérveket öltött, mert kicsavarta kezünkből a fegyvert s így nem ülhet tünk a béke-asztalhoz, nem hogy mi dik­tálhassunk, de legalább szavunk legyen... Ez a nagy szegénység indította arra, hogy Népkonyhát állítson fel a városban, ami a negyedmesterek és a negyedek vezető- fárfiainak segítségével annyira sikerült, hogy négy hónapon keresztül 100 szegény­nek tudunk adni ingyen-ebédet. Köszöne­tét mondott Eger érsekének és a Főkápta­lannak, akik nagylelkű adományaikkal lé­nyegesen hozzájárultak a Népkonyha meg­nyitásához, köszönetét mondott a Szociá­lis Misszió társulatnak és az Irgalmas-no- véreknek, a henteseknek, a mészárosok­nak és az adakozóknak fáradozásaikért. Utóljára mondott hálás köszönetét a földműveseknek, akik megcáfolták a róluk alkotott véleményt és egymással verse­nyezve küldték adományaikat a szegények asztalára. Szmreosányi Lajos dr. v. b. t. t„ egri érsek válaszolt a polgármester szavaira. Kiemelte, hogy a jótékonyság az emberi szivekben szunnyad, de kell hozzá valaki, hogy életre keltse, fölrázza, egységesítse és cselekvésre serkentse. Szervezni kell a jótékonyságot is. Ez a férfi, aki sorompó­ba lepett az egri szegény-ügyért, Trak Géza polgármester. Felhívok mindenkit — fejezte be Eger érseke beszédét — hogy mondjon a polgármesternek kö­szönetét ! Ezután megkezdődött az ebédkiosz- tás. Fehérkötős apácák, missziós nővérek osztogatták a gulyást. 68 szegény kapott ingyen ebédet. Utólag értesültünk, hogy naponként vesznek föl elbírálás . utáu jelentkezőket mindaddig, inig a százas létszám be nem telik. A hentesek és a mészárosok arról biztosították a polgármestert, hogy a Nép­konyha hús3zükségletét ellátják s lehetővé teszik, hogy legalább hetenként kétszer hús kerülhessen a szegények asztalára; az Egri Gőzmalom pedig nagyobb mennyisé­gű lisztet küld a Népkonyha céljaira. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.i

Next

/
Oldalképek
Tartalom