Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-02-10 / 33. szám
Ara: hétköznap i K, vasár- és ünnepnap 3 R. Eger, 1922.február 10.péntek, XXIX, évi 40, »&, hiéBscttsi dijak postai ssaiUtass ^jiu és félévi előfizetést nem fogadunk el 8*meil évre 150 K. — Egp bór> 60 POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZN RY IMRE. SserkesstAség i Eget, Líceum, liidóhltatali Llceami agomds. Telefon »iim 11 E> naiv kívánság a békeszerződések sérthetetlenségének kinyilvánítása. Amint a lejtőn nem tudnak megállapodni a csúszó, a guruló tárgyak: úgy az aláírás szerinti sérthetetlenség százszoros, végtelen hangoztatása sem lehet kerékkötője a kishatalmak lassú kallódé sának. A természetellenes alakúlás, az új ál lamok erkölcs és hagyomány nélküli alapjai olyan eredendő bűnök, amelyeket soha nem lehet jóvátenni. Fehérselyem fertálymesteri zászló alatt. Áz új négy dmesterek eskütétele. A békeszerződések sérthetetlensége. Eger, 1922. február 9. A kis antantnak nevezett részvénytársaság erősen készülődik a génuai konferenciára. Benes úr, a megbukott miniszterelnök, a külügyminiszteri triposzon akar felakadni és már lázasan készül Párisba, hogy biztosítsa munkája nagyszerű eredményét, a világ végezetéig, az összekovácsolt torzszülöttet: Cseh-Szlovákiát. Közben már tárgyal nemes fegyvertársaival, a szerbbel és a románnal. Persze abban az ügyben, amit Génuában akarnak most keresztülvinni: hogy a génuai konferencia vállaljon kezességet a békeszerződések sérthetetlenségéért. Nyugtalan lelkiismeretre, a biztonság hiányára, a feltartózhatatlanul közelgő veszedelemre mutat ez a politikai nyüzsgés, ez a sürgés forgás. Maguk a jelenségek is amellett szól* nak, hogy a kis birodalmak lázas betegek. A csehországi óriási sztrájkok, az üzemek csökkentése, a legutóbbi mozgósítás példátlan kudarca, a nemzetgyűlési bűzbombák, a tótok ezreinek kivándorlása, a magyar Felvidék forrongása, rabmagyarok kálváriái, Jugoszlávia és Románia marakodása a koncon, érzéstelen fejedelmi nász, ahol a hozományról beszélnek a legtöbbet, a Radios párt folytonos mozgolódása, a bácskai telepítési politika, a dinár esése a nemzetközi pénzpiacon : mind, mind azt mutatja, hogy árokszélre került az utódállamok szekere. És ilyen körülmények között igazán Eger, 1922. febr. 9. A főszékesegyházban az oltár előtt ma megjelent a fehérselyem fertálymesteri lobogó. Az új negyedmesterek érdemes testületének volt ma ünnepies Veni Sancte ja, melyet Dutkay Pál apátkanonok ce lebrált. Az ünnepi misén ott voltak a város főtisztviselői is. Dutkay Pál apátkanonok mise után beszédet intézett a negyedmesteri testülethez. Hangsúlyozta, hogy a negyedmesteri karnak már a múltban is ez volt a hármas jelszava : «Isten, király, haza!» A vallásosság, királyhűség, hazaszeretet jellemezte a múltban is a negyed- mesteri kart. Ez a bolsevizmus alatt fé nyesen beigazolódott, a negyedmesterek minden erejüket latba vetették, hogy megakadályozzák a romboló elemek munkáját! S nem kevésbbé tudható be' az ő érdemüknek az, hogy ez a bűnös ■ törekvés nem sikerűit. Óva intette a fér- ! tálymeetereket a titkos propagandától, j amely zárt ajtók mögül küldi ki mérgezett nyilait, hogy megbontsa a társadalmi békét és megbuktassa a kérész tény irányzatot. Vallásosságuknak, ime, most is tanújelét adták, amikor a Szentháromság képével díszítették zászlójukat. Ez a vallásosság vezesse őket a jövőben is. Az apátkanonok ezután megáldotta a zászlót. / A fertálymesterek a főszékesegyház; - ből a városháza nagy üléstermébe vonúl- tak, ahol Trak Géza polgármester kezébe letették a hivatalos esküt A polgármester komoly és emelke' dett beszédben üdvözölte a fertálymestereket. — Ma — mondotta — a városi köz- igazgatás nem maradhat meg a négy fal között. Nagy intenzivitással kell részt vennie a szociális bajok leküzdésében. A szegénység enyhítése ma nemcsak az emberiesség szempontjából szükséges, hanem a társadalmi rend megóvása érdekében is, Az elégedetlenség a legnagyobb ütköző pont. Ehhez a nehéz munkához kérem az Önök segítségét. Legyenek összekötő kapocs a lakosság ős a város között, meg kell'találnunk a nép leikéhez vezető utat, hogy felszárítsuk a könnyeket, enyhítsük a szegénységet. Ezen az úton haladva ismét nagy lesz Szent István országa. Ezután a fertálymesterek szétszéledtek a hagyományos «reggelire, amely a késő éjszakába is elhúzódik... XI. Pius. Tegnap 9 órakor ünnepies hálaadó istentisztelet volt a főszékesegyházban a pápaválasztás alkalmából. Jelen voltak a polgári hatóságok, a katonatiszti kar, a csendőrség tisztikara, a honvéd legénység és csendőrsőg, az iskolák stb. Az ünnepi misét Ridárcsik Imre prépost kanonok mondotta s a végén egyenlő áhítattal énekelték a hívek és a kórus: . Tartsd meg Isten jó Atyánkat: Krisztusnak helytartóját! Szívből szállott a fohász az Egyház hajójának új kormányosáért, XI. Piusőrt, akit hétfőn emeltek Szent Péter trónjára s akinek koronázása vasárnap, e hónap 12-én lesz. XL Pius családi nevén Ratti Achilles, a milánói egyházmegye területén született, Desio-ban, 1857. március 31 ón, tehát most 65. évében van. Egyházi tanulmányainak elvégzése után a különféle tudományokban képezte ki magát s a milánói világhírű Ambrosiana-könyvtár tisztviselője lett. Ezután csakhamar a könyvtár pre- ; fektusa lett s a könyvtár rendezésénél oly érdemeket szerzett, hogy X. Pius pápa nemsokára B. Ehrle helyébe a vatikáni könyvtárhoz nevezte ki könyvtárosnak. Ratti 1914-ben foglalta el fontos állását, ahonnét azonban a világháború eseményei nemsokára elszőlították. Amikor a központi hatalmak sikerei felszabadíttoták Lengyelországot, a pápa 1918. tavaszán Varsóba, küldte mint Lengyelország és Oroszország teljes hatalmú apostoli vikáriusát. Ratti ügy a német. megszállás alatt, mint a nagy összeomlás után, teljes hozzáértéssel és nagy ügyességgel szervezte meg a lengyel katolicizmust. Talpraállította a szétdult, lengyel katolikus egyházat, egyházmegyéket szervezett, sőt átment orosz területre, ahol megsegítette a bolsevizmus járma alatt nyögő orosz katolikusokat is. Az apostoli vikárius nagy munkásságának nemsokára inog is volt az eredménye. Lengyelország fölvette a diplomáciai összeköttetést a Szentszékkel, mire a pápa * ! 1919. június 6-án Rattit lepantói címzetes érsekké és varsói nunciussá nevezte ki. Most következett Ratti munkásságé nak legnehezebb része. A sziléziai népszavazás viharában bölcs mérséklettel tudott megállani s a diplomácia zür-zavaros útvesztőiben mindig megtalálta a helyes u* tat. Lengyelországi missziója azonban nemsokára megszűnt, mert amikor Milánó érseke, Ferrari bíboros, meghalt, a pápa Rattit nevezte ki Olaszország legfontosabb egyházmegyéjének élőre. Az új érsek nagy felkészültséggel ült Szent Ambrusnak és Borromei Szent Ká- rolynak örökébe. A milánói érsekség a legexponáltabb érsekség Olaszországban Az egyházmegye lakosságának egy része ugyanis hithű katolikus, a másik része a- zonban, minthogy Milánó környékén nagy gyárvállaletok ős munkástelepek vannak, szélsőséges szociálista. A mindenkori érseknek tehát vigyáznia kell, hogy a két szélsőség között nyugodt bölcsességgel és szeretettel tudja kormányozni az egyház- 1 megyét. Ratti ügyes lelkipásztornak bizo-
