Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-02-10 / 33. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 2 Egy kis imposztor fel akarta ültetni az egri rendőrséget. Próbára akarta tenni a detektívek nyomozóképességét. Eger, 1922. február 9, Valósággal regénybe illő az alábbi kis eset, amely élénken igazolja, mennyi­re foglalkoztatja a film a gyermek képze­lőtehetségét. Egy kis iskolakerülő folya­modott a detektív filmek trtikkjeihez, hogy míg egyrészt elkerülje a szülői dorgató- riumot, másrészt az egri detektív testület nyomozó-képességét próbára tegye. A nem mindennapos történetet a ne­vek elhallgatásával az alábbiakban kö­zöljük : A napokban egy egri cipészmester jelent mpg Krajnák Pál rendőrfogaltnaző- nál és izgatottan előadta, hogy 13 éves kisfia rablótámadásnak lett áldozatává. — A fiam — mondotta a cipészmes­ter — irgre vetkőztetve, mezítláb, minden ízében megfagyva, állított ba hozzánk egy és kőt óra között. Sírva panaszolta, hogy iskolába menet két férfi megállította a Deák Ferenc úton. — Hány óra van ? — kérdezték. — Nem tudom — felelte a gyerek. — No, ha nem tudod, mutasd meg a nagytemplomot — kérte a két ismeretlen. A fiam megmutatta. A két ismeret len férfi azonban nem tágított mellőle — Most mutasd meg azokat a szőlő­ket, amelyek a dohánygyár háta mögött vannak, — szóltak parancsoló hangon a fiamra, aki félve engedelmeskedett és csak­ugyan kivezette az ismeretleneket a sző- | lók közé. A két férfi, miután meg győződött, hogy senki sincs a közel ben, gyermekemet fölrhözvágta, be­tömte a száját, cipőjét, nadrágját ka bátját, kalapját elvették tőle, egysző val egyingre vetkőztették és elsza­ladtak. A fiam áshűive érkezett ha za. Most is ágyban fekszik. Krajnák Pál rendófogalmazóMagyary István detektívet bízta meg a nyomozás sál. A detektív kihallgatta a gyermeket, de az össze vissza beszélt, ellemnondások- faa keveredett, sírt. A detektív nem tudott semmi pozitívumra támaszkodni a gyér mek vaiLmása kapcsán és ezt megjelen­tette a rendőrfogalmazónak. Krajnák Pálnak nagyon gyanús volt a gyermek viselkedése és délben meglár togatta. A gyerek még ágyban feküdt. — Nézd csak, kis fiacskám, — báto­rította a párnák közé lapuló gyereket a fogalmazó, — nincsen semmi baj. Megta­láltuk már a ruhádat is. Már most csak arra vagyunk kiváncsiak, milyen volt az a két ember, aki megtámadott? Ne bú­sulj, bejössz majd a rendőrségre és min­dent elmondasz. A gyermek nagyon megszeppent. Hol az apjára, hol a fogalmazóra nézett és el­sírta magát. A rendőrségre — úgy lát­szik t— nem nagyon sietett. De még min­dig begombolkozott, kitérő feleletet adott, hogyha kérdezték. Este azonban — izgatta a más­napi idézés — pityeregve bevallotta Magyary detektivnek, hogy min­den csak mese. Nem nagyon szeret iskolába járni. Az iskolát már többször elcsavarogta. Meg­tudta, hogy az apja kérdezősködött utána a tanítójától. Tudta, hogy verés lesz a do­log vége. El akarta kerülni az apai ütlegeket, da meg az is izgatta, ho gyan tud nyomozni az egri detektiv- testület. » Szépen levetkőzött a kacsaparti pin­cék vadregényes vidékén, a ruháit is egy pincelyukba rejtette el. A lyukat azután cserepekkel betömte, hogy meg ne talál­ják a korpusz deliktit. Ami ezután következett, már nem ti­tok kedves olvasóink előtt. Valóban filmre illő téma, amely azon­ban egri vonatkozásában kissé kényelmet­lenül végződhetett az iskolakorúid nebuló hátán. Ez az alapjaban véve ártatlan eset figyelmeztesse a hatósági'közegeket, külö­nösen pedig a szülőket, hogy kétszeres éberséggel ellenőrizzék a gyermekek mo­ziba való járását. Mert — horribile diciu! — mi lett volna, ha á gyermek nem árulja el magát és felülted a rendőrséget! nyúlt. Harmőnikus kormányzásáért XV. Benedek Pápt azzal jutalmazta, hogy 1921. junius 13 án bíbornokkd kreálta. Mindjárt XV. Benedek halála után Maffi és Gasparri bíborosok mellett őt kezdték emlegetni, mint pápajelöltet. A négy napig tartó konkláve hetedik szava sása végre aztán meghozta neki a két harmad többséget. Érdekes, hogy válasz tásánál ugyanaz ismétlődött meg, mint az elhunyt pápa megválasztásánál. XV. Be nedek pápa is egyike volt a konklávó leg fiatalabb bíborosainak. A bíborost kala­pot júniusban kapta meg 6 már szeptem­berben pápa volt. XI. Pius a nyáron lett bíbornok és néhány hónap múlva, 1922. február 6 án már ő előtte hódoltak az ősz szes bíborosok s az egész keresztény világ. Hatti Achillesre, az új pápára, úgy látszik, hogy IX. és X. Pius volt nagy ha tással. Az a körülmény, hogy ezt a nevet vette föl, legalább erre enged következtéink Nehéz viszonyok között veszi át az az Egyház hajójának kormányosi tisztét, méltóságát. Hiszen lázban vonaglik az e­gész világ s nem egy helyütt — mint pél­dául Oseh-Szlovákiában — halálos csapást akarnak mérni a katolicizmusra. Az Egy­ház és a hívek védelme, a veszélyeztetett erkölcsök egyaránt nagy feladatokat ró­nak Szent Péter utódjára, akinek még az a fontos politikai missziója is van, hogy a pápaság és Olaszország között békés séges megértést hozzon létre. Remélhető, hogy ezt a kérdést sikerül nemzetközi út ra terelve, jelentékenyen erősíteni a pápa helyzetét s talán új hatalmi csoportosúlást létrehozni. Ebben lenne reánk nézve az új pápa személyének és politikájának roppant fon­tossága. Egyébként ugyanis szent a meg­győződésünk, hogy a magyar nemzetiránt XI. Pius is hlyan érzelmekkel lesz, mint elődje, XV. Benedek volt. Péter kezét nyúj­totta az elesettnek. És van-e olyan nem­zet, amely szomorúbb helyzetben volna, mint mi?! Bizton reméljük tehát Szt. Pé­ter utódjának s-gítő kezét, amely a most küldött pápai áldás nyomában okvetetle- nül jönni fog. A képviselők antiszociálisnak tartják a forgalmi adót. — Az elbocsátásoknál több szempontot kell fi­gyelembe venni — Síagy János dr. beszól — I «Hogy nálunk nincsenek ausztriai állapotok, az ! a tisztviselői nyomor érdeme». — A nemzet­gyűlés ülése. — (Az Egri Népújság tudósítója jelenti.) A nemzetgyűlés mai ülését Gaál Gasz- ton elnök pontban 10 órakor nyitotta meg. Bemutatja Horváth Mihály kecskeméti kép­viselő megbízó-levelét. Napirend szerint következik a köz- alkalmazottak és egyéb köztisztviselőkről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az első fölszólaló, budapesti Szabó József: A nemzetgyűlést nagy mulasztás terheli a tisztviselő osztállyal szemben. A tisztviselő osztály bajait kellett volna elő­ször orvosolni, mert ebben az osztályban van intelligencia és az az elementáris erő, amely nélkül minden más osztály porba hull. A forgalmi adó emelésével minden drágúl, a fózóliszt 70, a kenyér 30—70, a zsír 93, a burgonya 180, a tojás 50, a fő­zelék ára 62°/«-al emelnedeU. Sokorópátkai Szabó: Kortesbeszéd! Budapesti Szabó József : Az árak ed­digi emelkedésükben 36°/»-oi tesznek ki. A tisztviselők az 500—1200 koronáig terjedő segéllyel nem tudják megfizetni e- zeket az összegeket. A forgalmi adót antiszociálisnak tart­ja. Tessék a háborús vagyonokat és a nagybirtokokat megadóztatni. A törvényjavaslat 11,000 re menő tiszt viselő elbocsátását vette tervbe. E kérdést nem lehet egyszerűen elintézni. Az elbo­csátásokkal a magántisztviselők számát növelik. Az államnak mindenesetre gon­doskodnia kell e tisztviselők elhelyezéséről. Hornyánszky Zoltán a javaslatot ál­talánosságban nem fogadja el. Kiss Menyhért: Ez a törvényjavaslat keserű pirula, amit le kell nyelnünk. Arra kell törekedni, hogy a becsületesség és i- gazságosság jegyében történjenek az el­bocsátások. Figyelembe kell venni az ál­lamhűséget, az arrávaióságot és a szak­tudást. Határozati javaslatot olvas föl, hogy azokat bocsássák el, akiket, a Káro­lyi-kormány nevezett ki, akiknek vagyo­nuk, megélhetésük van, s akiknek a ki­nevezése 5 éven belül történt. Egri Nagy János: A tisztviselők szolgálatot tetiek a nemzetnek. Hogy ná­lunk nincsenek ausztriai viszonyok, ez a tisztviselők nyomorának köszönhető. Azok a nagyvagyonú urak, akik indítvá­nyozták a tisztviselők létszám-apasz tását, nem vállalkoztak arra, hogy vagyonukból kárpótolják az elbocsá­tott tisztviselőket. A pénzügyminisz­tertől azt várta volna, hogy a nyugdíja­sok rendkívüli segélyét 200% kai felemel­je. Szeretné azt is látni, hogy azok a tiszt­viselők is megkapják nyugdíjukat, akik az elszakított területekre visszamennek. Nagy sérelem az is, hogy a birtokos tiszt­viselők természetben kapják az ellátást. A pénzügyminiszter megígérte, hogy a bir­tokos tisztviselők természetbeli ellátását pénzzel váltja meg. Részletesen foglalko­zik a javaslattal és kéri, hogy először a vagyonos tisztviselőket boosássák el. Vé­gűi két határozati javaslatot terjeszt elő. Fay Gyula az elbocsátásnál a követ­kező szempontok figyelemmel való tartá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom