Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-08 / 253. szám
ü?s 2 korona Eger, 1921! «ovember 8. kedd. XXVIII. évi 293. s*. Szerkesztőségi Eger, Liceans. Elsd&Mvatai i Liceaml ngoiaáa Telefon szám 11. SiC'fisetösi dijak postai szállítással kyész és félévi előfizetést nein fogadónk el. Segged évre 150 U. — Egg hóra 50 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Z A belső politika. A trónfosztó-törvény az Országos Törvénytárban — A vasárnapi minisztertanács. — Az Ébredők szegedi gyűlése. — Felháborodás a kisgazdapártban — A nyugatmagyarországi felkelők elvonulása. — A kormány és a soproni népszavazás. Eger, 1921. nov. 7. Budapest. M. T. I. A Budapesti Közlöny vasárnap délután kiadott rendkívüli kiadásában ismertette a trónfosztó-törvényt. A törvény az Országos Törvénytárban a következő cím alatt helyeztetett el: «Az 1921. évi 47. t.-c. IV. Károly őfelsége uralkodói jogainak és a Habsburg-ház trónörökösödésének megszűnéséről«. Budapest. M. T. I. Vasárnap délután a nemzetgyűlés ülése után a minisztertanács összeült, amelyen Bethlen miniszter- elnök és Bánffy gróf vitték a szót, ismertették a helyzetet és rámutatlak arra, hogy a bonyodalmak még nem értek véget és így a kormány lemondása a mai viszonyok között lehetetlen, mert veszélyezteti a rendet. Nagyatádi Szabó István a miniszter- tanácsból nagyon kedvetlenül jött ki. E- gyesek azt panaszolják, hogy a miniszterből hiányzik az őszinteség ős nem árulja el, hegy mire törekszik, meglepetésekre dolgozik. A kormányelnök állítólag a pécsi beszédére hivatkozva, a kormányban csak a politikailag iskolázottaknak óhajt helyet adni. Úgy látszik, hogy az egységes pártból sein lesz semmi. A kisgazdapárt megmarad álláspontja mellett ős ragaszkodik 10 pontjának érvényesítéséhez. Szeged. M. T. I. Az Ébredő Magyarok Egyesülete vasárnap délelőtt Szegeden nagy gyűlést tariott. Először reggel 9 órakor Prohászka püspök ünnepi misét mondott. A nagy gyűlés délelőtt 'fél 10 órakor kezdődött a városháza nagytermében. A gyűlésen részt vett Hegedűs György nemzetgyűlési képviselő is. A Hiszekegy eléneklése után a gyűlés titkára kegyele- tes szavakkal emlékezett meg Nemes Imre főtitkárról, ki a nyugatmagyarországi harcokban hősi halált halt. Ezután dr. Kmoskő egyetemi tanár hosszabb beszédben ismertette a zsidóság tőrfoglalását. Utána Hegedűs képviselő, alelnök, áldozatkészségre buzdította a szegedi keresztény lakosságot. Kíméletlen harcra hívott fel mindenkit azok ellen, kik a kereszténység elveivel ellentétbe helyezkednek. A kisgazdapártban méltó felháborodást keltett az a súlyos incidens, amely Benkő Gábort érte. (Szmrecsányi arcul- ütötte.) A!;merénylet elő volt készítve, mivel Dinich Viktor a bántalmazott képviselőt, már a napokban megfenyegette. Az összegyűlt képviselők izgatott hangon tárgyalták a botrányos esetet, amely előreláthatóan láncszeme volt a bekövetkezendő eseményeknek. Előzményeiről annyit tudunk, hogy amikor Apponyi Albert gróf a trónfosztó-javaslat érvényességét tagadta, Benkő Gábor közbe kiáltotta, hogy a ki- j rály volt az első katonaszökevény. Az ügyet ! — amint tudjuk — lovagias útra terelték. A kisgazdapárt azonban nem elégszik meg ezzel, amennyiben ez incidensben a men telmi jog legsúlyosabb megsértését látja. ! A kisgazdapárt értekezletén akként hatá- i rozott, hogy ha teljes elégtételt nem kap nak, a parlamenti üléseken addig nem vesznek részt, mig Szmrecsányit lehetetlenné nem teszik s ki nem zárják a parlamentből. Sopron. M. T. I. Nyugatmagyaror- szágon az Á) zónában megkezdődött a felkelők kivonulása. Sopronon át tegnap és tegnapelőtt igen sok felkelő vonult át, kik leginkább Kismarton, Nagymarton és Felső- pulya tájékáról jöttek. A kiürítés legnagyobb csendben, minden incidens nélkül történt. A kiürített községekben és a nyitott határon ideiglenesen a lakosságból alakult polgárőrség tartja fenn a rendet. A kiüritős ezenfelül mar megkezdődött Vas- és Mosonmegye odacsatolásra ígért területein is. Budapest. M. T. I. A kormány gondoskodni fog azoknak az élelmezéséről és elhelyezéséről, kik a népszavazáson részt vesznek s azon hivatalnokok, kik a népszavazáson részt vesznek, a szavazási időtartamra szabadságot kapnak. A Szent Imre ünnep. A főgimnázium Mária-Kongregációjának ifjúsági ünnepsége. Eger, 1921. nov. 8. A Ciszterci-Rend egri «Szent Bernát« főgimnáziumának Mária-Kongregáciőja f. hó november 6-án, vasárnap délután 6 órakor pártfogójának, Szent Imre herceg nek tiszteletére nyilvános ünnepséget rendezett. Az Egri Népújság munkatársa a kedves ünnepségről a következőkben számol be: Az egri főgimnázium tornatermének valóságos kultúrtörténete van. Itt tartják az ifjúsági előadásokat, ismeretterjesztő 1860. nov. 8. — Eger város múltjából. — 1857 ben jelent meg Bach Sándor birodalmi miniszter hírhedt röpirata: «Rückblick auf die jüngste Entwickiungs- periode Ungarns,» melyben a miniszter összbirodalmi és osztrákosító politikájának sikereit magasztalta. De megjött rá a válasz Széchenyi tollából: *Ein Blick auf den anonyaien Rückblick . . .», mely először 1859-ben jelent meg Londonban s kőt évvel később már harmadik kiadását nyomtatták. És amit az «Ein Blick . . .» hirdetett, hamarosan igazolta a szerencsétlen kimenetelű olasz hadjárat, mely megpecsételte a mindenható miniszter sorsát. Bach Sándor megbukott. Elküldték Rómába nagykövetnek. Szelleme ugyan Bécsben maradt, de kezdték keresni a magyarokkal való kibékülést. így született meg 1860. okt. 20-án az úgynevezett októberi diploma, ez a szerencsétlen állami okirat, mely míg egyrészről visszaállította 1847-diki municipialis alkotmányunkat, addig másrészt Magyarországot be akarta olvasztani az «összbirodalomba.» Elég az hozzá, hogy vármegyénk tör- lörvényhatósága, — mely utólsó gyűlését 1849-ben, aug. 16-án tartotta Dévaványán — tizenkét évi hallgatás után megmozdult. Egyre másra jöttek a fogatok Egerbe Heves és Szolnok törv. egyesült vármegyék minden részéből, hogy a vármegye régi politikusai résztvegyenek a november 8 ára hirdetett értekezleten. Csak természetes, hogy a kedélyek a fölcsillanó remény hatása alatt állottak. Előkerültek a magyar ruhák, a Kossuth- kalapok, az ősi fringiák . . . Természetes az is, hogy a mi szűkebb pátriánkban Bartakovics Béla érsek áll az események középpontjában. Nemcsak azért, mivel örö kös főispánja a kettős vármegyének, hanem azért is, mert az elnyomatás idején mindig kemény magyar volt ős szinte kuruc módra tüntetett érzelmei mellett. A nov. 8-ára hirdetott megyei értekezletet megelőzően — mint az «Egri Értesítő*-nek 1860. nov. 10-én megjelent 21. száma írja — a következő események zajlanak le: «Az octóber 20-án kelt legfelsőbb engedmények első nyomai városunk csendes kebelében is kezdenek már mutatkozni, amennyiben mindenki vetőlykedve igyekszik nm. ős főt. főpásztorunk Kis- Apponyi Bartakovics Béla érsek úr, mint Heves- ős Szolnok törv. egyesült vármegyéknek örökös főispánja előtt azon szives hódolat, tisztelet és a szív mélyéből fakadó szeretetnek érzetét nyilvánítani, melyeket ezen nagy férfiú, hazánknak legközelebbi bús múltja alatt, erényei s tántoríthatlan hazafisága által oly nagy mértékben kiérdemelt s melyek' által a hon egyik legnépszerűbb fiává lön. A tisztelgések sorát kezdték a régi rendszer hivatalnokai s a helybeli katonaság tisztikara f. hó 3-án. Vasárnap, vagyis e hő 4 én, az érseki Lyceum és az abban elhelyezett tanintézetek tanári kara üdvözlő jeles igazgatója, Koválcsik József kanonok úr vezérlete alatt a forrón szeretett főpásztort ős főispánt, kinek f. hó 6-án az egri lakosság is számos küldöttsége által hódolt. A lakosság minden osztályából származott ezen nagy számú küldöttség szószólója ns. s főt. Lévay Sándor nagyprép. űr vala, ki szokott elmés és szónoklati díszszel az egri lakosságnak nm. s főt. érsek főispán iránt viseltetett hála, tisztelet és szeretet forró érzeteit remekül tolmácsolta.» Az értekezletről, melyet ma 61 éve tartott a kettős megye közönsége, részletesen beszámol az az Emlékirat, melyet a törvényhatóság megbízásából a szomorú időkről s a hajnalodásról szerkesztettek: Lipcsey Imre II. alispán, Novotha Péter földbirtokos, Berecz Ferenc t. főügyész, Lengyel Miklós egri kanonok, Németh Albert (az országszerte ismert Németh Berci) föld birtokos, Pájer Antal, a jeles költő ; akkor tiszafüredi plébános, végül a jegyzői kar.
